batyu fn 1A  batu (rég)

1. ’(kendőre, lepedőre helyezett holmikból az átellenes sarkok összecsomózásával elkészített,) rendsz. háton hordott, gömbölyded alakú csomag, ill. ilyen csomagba kötött holmi’ ❖ Bútyor […] batyú v. batu (1792 Kisded szótár C0816, 27) | batu, olly eszköz, mellybe az utazók s különösen mesterlegények holmijöket bele rakják, s hátukon viszik (1843 Újdon bővített szófüzér C2855, 14) | negyvenöt körűl járó férfi volt, tisztességes öltözetben, hóna alatt kendőbe kötött kis batyuval (1847 Petőfi Sándor 8366456, 61) | Anyám gondosan kicsomagolta a batyuja tartalmát a piacon és egy ujságpapírra reáfektette a két szép piros sonkát (1934 Szandai Sándor CD10) | [Dominics] élelmiszeres batyujához nyúlt, ki akarta bontani, de társaira nézett, s meggondolta magát (1959 Hidas Antal 9249046, 234) | pokrócba kell rakni az összes rabholmit. A batyú a vállra kerül és megindul a szomorú menet (1978 Fehérváry István 1047002, 174).

1a. (jelzőként) (átv is) ’annyi, amennyi egy ilyen csomagba belefér’ ❖ Ime a história nélküli évek szemétdombjáról egy batyú rongyot szedtem össze (1886 Jókai Mór C2334, 72) | egy batyu könyvet (1918 Móricz Zsigmond 9462052, 73) | mosás folyik. S micsoda szappanpocsékolással. Három darab Albust eldörgölt már ez a vén iszákos Racsákné egy batyú ruhához (1933 Gelléri Andor Endre 9179006, 68).

2. (Konyha) ’ilyen csomagra emlékeztető alakú, négy sarkán behajtott, töltelékkel készült sütemény, ill. annak alakja’ ❖ [a tésztakockák közepére] halmozunk a töltelékből, majd a tészta négy sarkát összefogva, batyut formálunk belőlük (1986 Frank Júlia et al. CD19) | Készíthető belőle [ti. a vajas tésztából] tiroli rétes (a szokásos rétestöltelékekkel), túrós batyu, pástétomburok, de sós aprósütemény is (1991 Frank Júlia CD19).

3. ’(lelki) teher, nyűg’ ❖ Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni S az álmom: az Isten (1907 Ady Endre 9003166, 22) | Molnárnak nehéz a melle, valami olyat érez, ami hasonlít a cserbenhagyás miatti szégyenkezéshez. De siet lerázni magáról a kellemetlen batyut (1965 Dobozy Imre 9110002, 42) | leveti magáról a pszichés batyut (1995 Magyar Hírlap CD09) | Már az 1999-es büdzsé is hordozott magában mintegy tízmilliárdos, a tárcára 1998-ból fennmaradt kötelezettséget, ám az idén ennél három-négyszer nagyobb az óévi „batyu” (2000 Figyelő CD2601).

Sz: batyus.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

batyu ❖ főnév ◦ 1A ◦ 

permalink

batu 1A (rég)

(kendőre, lepedőre helyezett holmikból az átellenes sarkok összecsomózásával elkészített,) rendsz. háton hordott, gömbölyded alakú csomag, ill. ilyen csomagba kötött holmi

Bútyor […] batyú v.vagy batu

(1792 Kisded szótár)

batu, olly eszköz, mellybe az utazók s különösen mesterlegények holmijöket bele rakják, s hátukon viszik

(1843 Újdon bővített szófüzér)

negyvenöt körűl járó férfi volt, tisztességes öltözetben, hóna alatt kendőbe kötött kis batyuval

(1847 Petőfi Sándor)

Anyám gondosan kicsomagolta a batyuja tartalmát a piacon és egy ujságpapírra reáfektette a két szép piros sonkát

(1934 Szandai Sándor)

[Dominics] élelmiszeres batyujához nyúlt, ki akarta bontani, de társaira nézett, s meggondolta magát

(1959 Hidas Antal)

pokrócba kell rakni az összes rabholmit. A batyú a vállra kerül és megindul a szomorú menet

(1978 Fehérváry István)

1a. (jelzőként) (átv is)

annyi, amennyi egy ilyen csomagba belefér

Ime a história nélküli évek szemétdombjáról egy batyú rongyot szedtem össze

(1886 Jókai Mór)

egy batyu könyvet

(1918 Móricz Zsigmond)

mosás folyik. S micsoda szappanpocsékolással. Három darab Albust eldörgölt már ez a vén iszákos Racsákné egy batyú ruhához

(1933 Gelléri Andor Endre)

2. (Konyha)

ilyen csomagra emlékeztető alakú, négy sarkán behajtott, töltelékkel készült sütemény, ill. annak alakja

[a tésztakockák közepére] halmozunk a töltelékből, majd a tészta négy sarkát összefogva, batyut formálunk belőlük

(1986 Frank Júlia et al.)

Készíthető belőle [ti. a vajas tésztából] tiroli rétes (a szokásos rétestöltelékekkel), túrós batyu, pástétomburok, de sós aprósütemény is

(1991 Frank Júlia)

(lelki) teher, nyűg

Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni S az álmom: az Isten

(1907 Ady Endre)

Molnárnak nehéz a melle, valami olyat érez, ami hasonlít a cserbenhagyás miatti szégyenkezéshez. De siet lerázni magáról a kellemetlen batyut

(1965 Dobozy Imre)

leveti magáról a pszichés batyut

(1995 Magyar Hírlap)

Már az 1999-es büdzsé is hordozott magában mintegy tízmilliárdos, a tárcára 1998-ból fennmaradt kötelezettséget, ám az idén ennél három-négyszer nagyobb az óévi „batyu”

(2000 Figyelő)

Sz: batyus

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

ÚESz: ↪batyu

A magyar nyelv nagyszótára – online kiadás

❖

Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2024.

❖

Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette

Webdesign, adatbázis, fejlesztés

Merényi Csaba

Rendszeradminisztráció

Kundráth Péter

❖

Főszerkesztő

Ittzés Nóra

Szerkesztők

Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)

Szócikkírók

Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)

Szótári főmunkatársak

†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, Pusztai Ferenc

Általános lektorok

Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, Pusztai Ferenc

Informatikai munkatársak

Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia

Filológiai munkatársak

Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter

Morfológiai szakértő

Laczkó Krisztina

Szaklektorok

Bánffy Eszter (régészet)

Baranyai András (kémia)

Buócz Zoltán (műszaki tudomány)

Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)

Deák Péter (hadtudomány)

Demeter Júlia (színháztörténet)

†Donáth Tibor (anatómia)

Fehér Erzsébet (anatómia)

Ferge Zsuzsa (szociológia)

Fónagy Zoltán (történettudomány)

†Forrai György (orvostudomány)

Geréb Anna (filmművészet, fotó)

Gombár Csaba (politika, politológia)

Győrffy Beáta (orvostudomány)

Hertelendy Csaba (képzőművészet)

Hild Márta (közgazdaság-tudomány)

Horváth Gergely (földrajz)

†Horváth Zalán (ﬁzika)

Jávorka Levente (agrártudomány)

Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)

Katona András (közlekedés)

Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)

Kecskés Ferenc (biológia)

Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)

†Kerényi Ferenc (színháztörténet)

Kozák Péter (sport, játék)

Kugler Nóra (nyelvtudomány)

Lakos András (orvostudomány)

Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)

Malina János (zenetudomány, zeneművészet)

Mártonffy Marcell (vallástudomány)

Mezey Barna (állam- és jogtudomány)

Mohay Tamás (néprajz)

Monok István (könyvészet)

Mödlinger Pál (biológia)

Nagy Ágota (agrártudomány)

Nagy László (hadtudomány)

Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)

Petrás Éva (történettudomány)

Pléh Csaba (pszichológia)

Probáld Ferenc (földrajz)

Ratkai Ferenc (fizika)

Recski András (matematika, informatika)

Romsics Ignác (történettudomány)

Schiller Róbert (ﬁzika)

Somlai Péter (szociológia)

Steiger Kornél (filozófia)

Szabados László (csillagászat)

Szabó Zádor (műszaki tudomány)

Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)

Szakáll Sándor (geológia)

Szakolczai Attila (történettudomány)

Szász Zoltán (történettudomány)

Székely András (zenetudomány, zeneművészet)

Szemerkényi Ágnes (néprajz)

Szinetár Csaba (biológia)

†Szücs Ervin (műszaki tudomány)

Tamás Ferenc (irodalomtudomány)

Tátrai Vilmos (képzőművészet)

Timon Kálmán (műszaki tudomány)

Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)

Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)

Vizvári Béla (matematika)

Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:

Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

Beállítások

Keresés

Címszólista

Szócikknézet

Példák