belvilág fn 3A
1. ’vkinek a belső világa, lelke, érzelem- v. gondolatvilága, ill. személyisége’ ❖ a’ karaktereknek nem a’ kül hanem a’ belvilágban van szülő hazájok (1833 Bajza József C0238, 39) | szemem csupán azért Csukódik el, hogy belvilágomat Vizsgálja, nézze (1891 Ábrányi Emil ford.–Byron C0512, 23) | hanyatlás jele, […] ha a költő […] hogy hasson, körébe nem tartozó, saját belvilágától idegen eszközökhöz folyamodik (1900 Vörösmarty-emlékkönyv C5311, 23) | Az ember belvilága szkematikusan megjelölve érzésekből és indulatokból, továbbá gondolatokból áll (1948 Füst Milán 9161049, 116) | nem lehet határt vonni a tárgyi és a belvilág között, a tények és az indulatok között (1972 Hubay Miklós² 9264004, 370) | A személyiség belvilága (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
1a. (kissé rég, Fil) ’〈az érzékelhető, reális, tárgyi világgal, a külvilággal szemben:〉 az elvont, megfoghatatlan, belső szellemi világ (összessége)’ ❖ Elsötétül a’ külső világ És képei’ helyébe a szellemének Belvilága’ kísértete vág (1831 Szalay László C3805, 14) | Az ember különös lény: feledve önmagát, a’ külvilág forradalmaiba sovárg […] de belvilágát figyelemre sem méltatja (1844 Rónay Jácint 8669001, 7) | Ez nem polütheizmus, ez pantheizmus. Az isten mindenben benne van, az egész kül- és belvilág az isten nyilatkozása (1881 Szász Károly² 8426061, 415) | [a művészi szubjektivizmus], az életcélt az objektív külvilágból a szubjektív belvilágba helyezi (1915 Gockler Lajos CD10).
2. ’vmely (zárt) közösség szellemi-kulturális állapota, ill. belső viszonyrendszere, (jellemző) működése’ ❖ [A tanyai nép] a maga belvilágában nem szivesen lát idegent (1887 Sebők Zsigmond C3716, 58) | [a dalok] azon politikai tendencziával bírnak, hogy a tót nép belvilágáról […] informácziót adjanak (1890 Ethnographia C0130, 133) | mikroközösségek belvilágának aprólékos, lélektani-intellektuális elemzése (1983 e. Béládi Miklós CD53) | A könyv egyben a New York Times története, mai élete és egyben a sajtó belvilágának érzékletes tükröztetése (1994 Új Könyvek CD29) | [David Klasser] életrajza egy hitvalló étoszát közvetíti, de képet ad a sztálini Szovjetunió sötét belvilágáról is (2000 Új Könyvek CD29).
3. ’vmely tárgynak, építménynek, épületnek stb. körülhatárolt belső tere, kiterjedése, befogadóképessége’ ❖ Az oldalredőnyök szellőzés végett ki valának nyitva, látni engedve a hintó belvilágát (1853 Kuthy Lajos C2866, 2) | A hajléknak, hol tanyát ütöttek […] belvilágát szűkecskére mérték (1885 Balog István² C0758, 145) | A belső falazat, a beltorok […] belvilágának és belső alakjának nagy befolyása van az olvasztó járására (1893 PallasLex. CD02) | a [kemence] belvilága nagy volt, különféle segédeszközöket kellett használni a sütésnél, főzésnél (1980 NéprajziLex. CD47) | Skandináviában veremépítményekben teleltek át a parasztok – jószágaikkal megosztva a ház belvilágát (2000 Hoffmann Tamás CD58).
3a. (rég, ritk) ’vmely dolog, tárgy belső felülete’ ❖ Falszekrénnyé volt alakitva az ajtó belvilága (1846 Kuthy Lajos C2857, 70) | E lépcsők és lejtők pedig, melyek az átmetszeti rajzban csak laposan látszanak, mint folyosók mennek körben a pokoltölcsér belvilágán (1882 Szász Károly² 8426066, 317).
4. (ritk) ’vmely test(rész), szerv belseje, (körülhatárolt) belső része v. felülete’ ❖ az agydúc mellett sajátságos érzékszerv helyezkedik el, amelyet hallószervnek vagy otocystának neveznek, pedig alig van köze a halláshoz. A hólyagalakú szerv belvilágát csillangós sejtek bélelik ki, amelyeken mészgömböcske fekszik (1933 Az állatok világa ford. CD46) | az orr belvilágát nagyon érzékeny nyálkahártya fedi (1958 Esti Hírlap febr. 1. C0122, 3) | Lipid-plakk: körülírt zsíros érfal-megvastagodás („párna”), amely bedomborodik az ér belvilágába, szűkítve azt (1999 Természet Világa CD50).
Vö. ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.; ÚMTsz.