beléndek fn 3B1belindek (rég v. nyj) , böléndek (rég v. nyj)

1. (Növ is) ’utak mentén, parlagokon gyakori, 30–100 centiméter magas, piszkosfehér virágú, erősen mérgező egy- v. kétéves növény, amelynek korsó alakú, kupakkal nyíló toktermése van, ill. e növények faja, az ún. bolondító beléndek (Hyoscyamus niger)’ ❖ Hyoſciamus vulgaris, ſive [= vagy] niger […]. Magy. Belénd-f; Beléndek; Bolondító-f; Diſznó-bab (1797 Veszelszki Antal C4463, 251) | csak a vércsillag [ti. a Mars] és a böléndek ellenében érzek oly félelmet és taszító undort, mint ez arcz iránt (1846 Jókai Mór C2246, 90) | Hioszcin, a hioszciamin társaságában a beléndekben (Hyosciamus niger) előforduló alkaloida; képlete C₁₇H₂₃O₃N (1895 PallasLex. CD02) | a pajta oldala mellett leültünk a sűrű vadparaj meg a fehér virágú beléndekek közé (1964 Lázár Ervin 9388012, 10).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ A huros-madár a plántákra nézve ártalmas férgekkel táplálja magát, s a bolonditó-beléndek magvát felette szereti (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Hyoscyamus L., beléndek (növ.), a Solanaceae (Ebszőllőfélék) család génusza (1914 RévaiNagyLex. C5706, 437) | aranysárga beléndek H. [= Hyoscyamus] aureus (1998 Növényneveink C6120, 45).

2. ’e növény vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint kábítószer v. méreg’ ❖ ezenfelül a belendek száraz leve (extractum) … a fájdalmat enyhíti (1802 Kováts Mihály ford.–Struve C6672, 321) | ha a’ kertbe fognak menni, valami mérges magot, vagy leveleket, mint a’ bilindeket, bürköt, ebszőllőt, csudafát stb. meg ne egyék (1841 Bátky Károly 8033003, 22) | Többé se mákony, sem beléndek, a Természet semmi altató-szere Nem adja vissza édes álmodat (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | beléndeket nyelt és így halt meg (1933 Laczkó Géza CD10).

J: csalmatok.

ÖE: ~fű, ~mag, ~szag, ~virág.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

beléndek főnév 3B1
belindek 3B1 (rég v. nyj)
böléndek 3B1 (rég v. nyj)
1. (Növ is)
utak mentén, parlagokon gyakori, 30–100 centiméter magas, piszkosfehér virágú, erősen mérgező egy- v. kétéves növény, amelynek korsó alakú, kupakkal nyíló toktermése van, ill. e növények faja, az ún. bolondító beléndek (Hyoscyamus niger)
Hyoſciamus vulgaris, ſive [= vagy] niger […]. Magy.magyarul Belénd-f; Beléndek; Bolondító-f; Diſznó-bab
(1797 Veszelszki Antal)
csak a vércsillag [ti. a Mars] és a böléndek ellenében érzek oly félelmet és taszító undort, mint ez arcz iránt
(1846 Jókai Mór)
Hioszcin, a hioszciamin társaságában a beléndekben (Hyosciamus niger) előforduló alkaloida; képlete C₁₇H₂₃O₃N
(1895 PallasLex.)
a pajta oldala mellett leültünk a sűrű vadparaj meg a fehér virágú beléndekek közé
(1964 Lázár Ervin)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
A huros-madár a plántákra nézve ártalmas férgekkel táplálja magát, s a bolonditó-beléndek magvát felette szereti
(1858 Vasárnapi Újság)
Hyoscyamus L.Linnaeus, beléndek (növ.növény), a Solanaceae (Ebszőllőfélék) család génusza
(1914 RévaiNagyLex.)
aranysárga beléndek H. [= Hyoscyamus] aureus
(1998 Növényneveink)
2.
e növény vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint kábítószer v. méreg
ezenfelül a belendek száraz leve (extractum) … a fájdalmat enyhíti
(1802 Kováts Mihály ford.Struve)
ha a’ kertbe fognak menni, valami mérges magot, vagy leveleket, mint a’ bilindeket, bürköt, ebszőllőt, csudafát stb.s a többi meg ne egyék
(1841 Bátky Károly)
Többé se mákony, sem beléndek, a Természet semmi altató-szere Nem adja vissza édes álmodat
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
beléndeket nyelt és így halt meg
(1933 Laczkó Géza)
ÖE: beléndekfű, beléndekmag, beléndekszag, beléndekvirág
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások