bimbó fn 6A9
1. (Növ is) ’a virágrügyből kibontakozó, fejletlen (zárt) virág’ ❖ a’ Ró’sának már ki-fakadni kezdett kellemetes bimbója (1776 Sófalvi József ford.–Dodsley 7293005, 35) | [a barackfa] kinyitogatja rózsaszinü gyönge bimbait (1873 Rákosi Jenő C3586, 31) | Érdekes, hogy nem csak a fagyal virágának van szaga, hanem a már-már kipattanni készülő bimbónak is (1973 Balla László 1010004, 14).
1a. (Növ is/nyj) ’gömbölyded v. megnyúlt, fejletlen növényi hajtás, rügy’ ❖ Rgy: … bimbó, szem (1792 Kisded szótár C0816, 195) | A’ hegyes bimbók, és az ebből lett levelek változtatva űlnek a’ gajjon (1805 Pethe Ferenc 8364019, 583) | A’ bimbok fölpuffadása legbizonyosabb jele annak, hogy a’ nedv ismét mozgásban és az oltási idő jelen van (1835 Némethy József 8333011, 77) | [A fenyőbagolylepke] hernyója nem elégszik meg az erdeifenyő tűivel, hanem megtámadja a bimbókat és hajtásokat is (1933 Az állatok világa ford. CD46) | rügy: […] bimb (1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C1504, 290).
1b. ’ezt utánzó díszítőmotívum’ ❖ az oszlopfőket finom művű levelek és bimbók [díszítik] (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | kézelőmintán pedig, például a „nagy könyökös”-mintán, a következő részeket nevezik meg: fog, karima, sujta, akasztalat, cérnázás, töltés, bimbó, inasfog, csipafog, hányás, fél macskanyom, szénvonó, könyök (1907 Malonyay Dezső CD07) | [A lószerszám díszítésén] a levelek a kettős vonalú keretelésen kívül díszítetlenek, csak a bimbók belsejében láthatjuk a körrel lezárt vonalat (1998 Mesterházy Károly CD58).
1c. (jelzőként) ’rügyhöz hasonló 〈forma, alak〉’ ❖ A’ Bimbó forma taplós vadhús pokol-kvel el-étettetik (1794 Rácz Sámuel 7278030, 258) | bimbó idomú barkák (1847 Peregriny Elek 8360017, 336) | [a gyertya lángja] mikép dagad fel illy szép ragyogó bimbó-alakká (1855 Vasárnapi Újság CD56) | bimbóalakú kidomborodások (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205).
2. (átv is) ’virág- v. levélrügy még zárt v. alig kibomlott állapota’ ❖ Hóltt, vagy Vak Szemeknek nevezem azokat, a’ mellyek még a’ bimbóban lévö Leveleken belöl vagynak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 188) | Szép rózsa, szép virág, bimbó-korán Letört (1878 Győry Vilmos ford.–Shakespeare CD11) | csak az [a virág] maradt meg, mely elég türelmes volt bimbóban maradni (1886 Jókai Mór CD18) | hullóban az orgonavirág s még bimbóban sincsen az akác (1903 Ady Endre CD0801) | úgy megaszalódott a feje szegénynek, hogy a hullott vadvackorra emlékeztetett, amit már bimbó korában elvet a fa (1941 Tamási Áron 9701013, 75) | Édesanyám rózsafája, Én voltam a legszebb ága. Bár sohase nyíltam volna, Maradtam volna bimbóba! (1982 NéprajziLex. CD47).
3. (vál) ’vkinek v. vminek a kibontakozás, kiteljesedés lehetőségét magában hordozó, de még kifejletlen, kezdeti állapota, csírája, ill. ilyen állapotban levő dolog’ ❖ mig ideje vagyon, ſegithet rajta, hogy roſzſzabb ne kvetkezzen belle; de többnyire el szokták mulatni az illyetén nyavalyáknak elſ bimbóit (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 684) | Ezen Könyvben … tsak mostanság támadot uj Tudománynak gyenge Bimboi foglaltatnak egyben (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 1) | [Rousseau] halhatatlan irásinak ez a’ principium volt a’ tsirája (bimbója) (1794 Bécsi Magyar Merkurius C0343, 1421) | elvitted a’ Legszebb remények’ gazdag bimbaját (1826 Vörösmarty Mihály C4533, 18) | a nemzeti nagyság kifejlődését első bimbójában elfojtja (1834 Deák Ferenc CD51) | [a rendszer] akkoriban még inkább bimbókorát élte (1837 Szemere Bertalan C3943, 100) | az ember ilyen két szép élte bimbójában levő ifjút célt érni lát (1849 Jókai Mór CD18) | A büszkeségnek azt a különös gyönyörűségét érezte, amelyet csak egy ifjú tanár érezhet bimbókorukat élő lányok között (1912 Réti Ödön CD10) | Bimbóban maradt szerelmek (1935 Reményik Sándor CD01) | Jövőképek és utópiák bimbajukban elfonnyadnak, mert mindenki a bolsevizmus analógiájára fogja föl a merész társadalmi gondolkodást (1994 Magyar Hírlap CD09).
4. (rég) ’〈megszólításként is:〉 serdülő lány, ill. szép fiatal nő’ ❖ az el-adó leányok […] illyeket meréſzlettek dallani: […] Etele bokrétás, Etelkája jó tánczos. Az Ura ſelyem-ſzál; Felesége arany-ſzál. Bimbóm, bukó Réczém, mire üttſz-fel még ma? (1786 Dugonics András 7087013, 206) | Hejh galambom, szőke bimbóm, Mit nevetsz? (1842 Vörösmarty Mihály 8524300, 42) | A kis szőke bimbót galambként imádtam (1851 Szemere Pál 8439026, 156).
5. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég) ’〈megszólításként is:〉 vmely családnak a leszármazottja, sarja, ill. vkinek a gyermeke, csemetéje’ ❖ Én születtem ’s a’ báró de Manx familiának akkor és mindeddig utolsó bimbaja, szeme, gyemántja voltam (1834 Garasos Tár 8625003, 83) | A meghalt asszonyt elsiratták, eltemették, hanem a kis bimbó, szép egészséges fiúcska, megmaradt (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Ringatlak kis bimbóm Aludj, amíg mondom (1918 Lesznai Anna 9398010, 146) | S ilyenkor ifjú bimbóm, gyermekem, Szívemre melegebben ölelem (1934 Móra Ferenc C3203, 105).
6. (/Orvos is) ’vmely (kialakulóban levő) emberi szerv kidudorodó, kidomborodó része(inek egyike)’ ❖ [A veséknek] a’ leg belsö része bimbókból áll (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 50) | fel-fel emelgette öszsze zsugorodott szemeinek héjjait; azoknak bimbóit pedig … fura módra forgatta (1803 Dugonics András C1474, 66) | Az első molárison [= őrlőfogon] két külső és egy belső bimbó foglal helyet (1899 Schlosser Miksa C0289, 72) | A felső végtag bimbója az 5–8 nyaki és az első háti szelvény […] hasi szélén jelenik meg (1973 OrvosiLex. C6112, 843) | [a végtagok] az úgynevezett végtagbimbókból fejlődnek ki. E bimbókban először egy ér (felkar), majd két ér (alkar), végül több ér (kéz) figyelhető meg (1997 Magyar Hírlap CD09).
7. ’emberi v. állati mellen kis kidudorodás, amelynek csúcsán a nőknél, ill. nőstény állatoknál a tejmirigy kivezető csatornája van, mellbimbó’ ❖ örömét tsak egyedl ohajtott szerelmes Juhásznéjának kebelében termett drága két arany almájának bimbójában fel-találni hitte (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 104) | A piczi [anyja] keblén álmodik: Félig még szájában a bimbó (1883 Szász Béla C3815, 320) | A nőstény [guanakó] tőgyének négy bimbója van (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Benkő Géza mellkasának bal oldalán] a szegycsont és bimbó közt egy majdnem vízszintes, körülbelül 3 cm hosszú, éles szélű szúrt seb […] gyengén vérzik (1942 A magyar nemzet hadtörténelme CD16) | A bimbók ápolásánál ma már nem ragaszkodunk a szoptatások közötti fertőtlenítéshez (1998 Magyar Hírlap CD09).
8. (Biol) ’az egysejtűek, élesztőgombák, valamint a helyhez kötötten élő alacsonyabb rendű többsejtű állatok némelyikének ivartalan szaporodásakor, az ún. bimbózáskor az anyaszervezeten kifejlődő dudor, ill. az anyaszervezetről már levált utód’ ❖ más esetekben az anyaegyénről kisebb „bimbók” válnak le, mint némely egysejtű állat, némely szivacs, sok csalánozó állat, féreg és zsákállat testéről (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a habban lévő apró élesztőszemcsék bimbókat bocsátanak ki magukból és […] ezek a bimbók továbbnőve, új bimbókat hajtanak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az új egyed leválik az anyaszervezetről, és teljesen önálló életet folytat. Sokszor azonban a bimbó, ill. a belőle kifejlődő utód az anyaállattal kapcsolatban marad, és ily módon a bimbózás telepképzéshez vezet (1964 TermészettudományiLex. C5475, 545).
9. (rég, Ipar) ’olvasztott fémek lehűlésekor azok felületén keletkező szemcse’ ❖ az ezüst, ha levegővel érintkezve olvasztják meg, a levegőből oxigént vesz föl […], kihülésekor pedig ezt az oxigént ismét elbocsátja, mialatt a gáz az ezüstnek egy kis részét is magával ragadja, melyből a bimbók származnak (1894 PallasLex. CD02).
Ö: csecs~, emlő~, ízlelő~, kel~, mell~, rózsa~, termő~, virág~.
Fr: akasztófa.
ÖU: fa~, levél~, pézsma~, végtag~.
ÖE: ~ajak, ~fakadás, ~hasadás, ~udvar.
Sz: bimbócska, bimbónyi, bimbótlan.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.