bizalmi mn és fn 

I. mn 0 (jelzőként)

1. (kölcsönös) bizalmon alapuló(, bensőséges, közeli) 〈kapcsolat, viszony〉, ill. ilyen viszonyban szokásos v. ilyen viszonyt feltételező, arra utaló 〈helyzet, állapot stb.〉’ ❖ Victornak tömérdek holmija volt, mellyek megőrzése, nagy bizalmi jelként, Emilia tiszte maradott (1850 Pálffy Albert C3401, 93) | [Emőkei Péter] nagy mértékben bírta [Csák Máté] bizalmát […]. De ezen bizalmi viszony válságos volt a Ludan nemre, mert abból következett Chák pártja megbukása után a Ludaniak másodszori számüzése (1876 Botka Tivadar CD57) | Ghedimin hercegnek meghívatása az Arakcsejeff után üresen maradt bizalmi állásra (1879 Jókai Mór CD18) | A kulcsárok, magtárosok felelősségteljes és bizalmi helyzetük folytán ugyancsak megbecsülésben részesültek (1982 NéprajziLex. CD47).

1a. ’vki iránt bizalommal viseltető v. vkinek a bizalmát élvező (és vele bensőséges kapcsolatban levő), ill. vmely társadalmi szervezet kisebb egységét képviselő 〈személy〉, ritk. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ A bizalmi férfiak, számra öten hat évre választatnak s solidaris felelősséggel a pénztárt ingyen kezelik (1854 Vasárnapi Újság CD56) | a párt zöméhez, a szorosabb bizalmi körhöz tartozott (1896 PallasLex. CD02) | családom öreg bizalmi embere (1929 Molnár Ferenc² 9453026, 7) | A szavazás befejezése után a szavazatszedő küldöttség elnöke a küldöttség többi tagjának és a bizalmi egyéneknek jelenlétében az urnát felnyitja (1939 Századok CD58) | [Haydn] kiemelkedett a szerződéses úr-szolga viszonyból: Esterházy „fényes” Miklós (1714–1790) bizalmi környezetéhez tartozott (1985 Nagy Alpár CD52).

1b. (ritk) ’illetéktelenre, idegenre v. kívülállóra nem tartozó, bizalmat igénylő 〈dolog, ügy, adat stb.〉, ill. ilyen dologra vonatk., ilyennel kapcs. 〈megnyilatkozás〉’ ❖ a bizalmi munka, mely ifjabb Mártonra vár, nem kevesebb, mint hogy egy nagy láda ócska papirost megsemmisitsen (1876 Csiky Gergely C0799, 132) | kívántam tervemet közölni, és arra kérni, lenne szíves véleményét és tanácsát megírni nekem, hogy mindenben intenciói szerint cselekedhessem. Ez természetesen bizalmi dolog, nem tud majd erről más (1909 Rudnayné Veres Szilárda CD04) | [Helmeczy Mihály] előkelő családok bizalmi ügyeit intézte (1932 Pintér Jenő CD44) | [a nádor] kisebb bizalmi feladatokat bízott rájuk [ti. a fiatal nemesekre] (2000 Hiller István¹ CD17).

2. ’kül. vmely hivatalos szerepet betöltő személy v. vmely testület iránti bizalomra vonatk., azzal kapcs., ill. azt kifejező’ ❖ egyhangú határozattá lön: e’ testületnek […] a’ nemes gróf főfelügyelőnek mintegy méltatlan megtámadtatása némi kárpótlásaul szolgálandó bizalmi votumot adni (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az ideiglenes kärnteni [= karintiai] országgyülés bizalmi föliratot intézett az országgyüléshez (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a majoritás ily fényes bizalmi nyilatkozata után (1862 Jókai Mór CD18) | A kormány szükségesnek tartotta az októberi események után […] a bizalmi kérdést felvetni a kormányzónál (1921 Bethlen István 9055002, 205) | a koalició bizalmi válságának (1947 Bibó István 2055002, 11) | A Magyarországi Németek Szövetsége vezetői magatartását kifogásoló bizalmi indítványát követően lemondott Doncsev Tosó, a Kisebbségi Kerekasztal elnöke (1996 Magyar Hírlap CD09) | A cseh kormány – hajszállal túlélve a bizalmi szavazást – radikális intézkedésekre kényszerült (1997 Figyelő CD2601).

II. fn 1A2 (Pol v. Tört is)

’vmely közösség bizalmát élvező személy, kül. vmely társadalmi szervezet kisebb egységét, csoportját képviselő, ennek ügyeit intéző, a tagok és a szervezet vezetősége közti kapcsolatot fenntartó választott tisztségviselő’ ❖ A budapesti cipészmunkások összbizalmiférfi-testülete, a texüzemek és a mechanikai cipőgyárak bizalmiai is, kedden este ½ 7 órakor az egyesület helyiségében együttes ülést tartanak (1921 Népszava 2136001, 7) | [az] első tárgyalás azonnal megakadt, s a bizalmik már ezt megelőzően bejelentették, hogy a munkásság – ha nem teljesítik követelését – sztrájkba lép (1959 Faller Jenő CD52) | A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet aláírta az üzemvezető főmérnök és a szakszervezeti bizalmi (1975 Hajnóczy Péter 9215003, 91) | A sorkatona joga, hogy érdekeinek védelmét és képviseletét érdekvédelmi szervezeteken keresztül is érvényre juttassa. A századnál, ütegnél, illetve a kötelékben lévő zászlóaljnál […] megválasztott bizalmiak maguk közül főbizalmit vagy […] 3–5 fős képviseleti testületet választhatnak (1997 Tények könyve CD37).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.; ÚMTsz.

bizalmi melléknév és főnév
I. melléknév 0 (jelzőként)
1.
(kölcsönös) bizalmon alapuló(, bensőséges, közeli) 〈kapcsolat, viszony〉, ill. ilyen viszonyban szokásos v. ilyen viszonyt feltételező, arra utaló 〈helyzet, állapot stb.〉
Victornak tömérdek holmija volt, mellyek megőrzése, nagy bizalmi jelként, Emilia tiszte maradott
(1850 Pálffy Albert)
[Emőkei Péter] nagy mértékben bírta [Csák Máté] bizalmát […]. De ezen bizalmi viszony válságos volt a Ludan nemre, mert abból következett Chák pártja megbukása után a Ludaniak másodszori számüzése
(1876 Botka Tivadar)
Ghedimin hercegnek meghívatása az Arakcsejeff után üresen maradt bizalmi állásra
(1879 Jókai Mór)
A kulcsárok, magtárosok felelősségteljes és bizalmi helyzetük folytán ugyancsak megbecsülésben részesültek
(1982 NéprajziLex.)
1a.
vki iránt bizalommal viseltető v. vkinek a bizalmát élvező (és vele bensőséges kapcsolatban levő), ill. vmely társadalmi szervezet kisebb egységét képviselő 〈személy〉, ritk. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
A bizalmi férfiak, számra öten hat évre választatnak s solidaris felelősséggel a pénztárt ingyen kezelik
(1854 Vasárnapi Újság)
a párt zöméhez, a szorosabb bizalmi körhöz tartozott
(1896 PallasLex.)
családom öreg bizalmi embere
(1929 Molnár Ferenc²)
A szavazás befejezése után a szavazatszedő küldöttség elnöke a küldöttség többi tagjának és a bizalmi egyéneknek jelenlétében az urnát felnyitja
(1939 Századok)
[Haydn] kiemelkedett a szerződéses úr-szolga viszonyból: Esterházy „fényes” Miklós (1714–1790) bizalmi környezetéhez tartozott
(1985 Nagy Alpár)
1b. (ritk)
illetéktelenre, idegenre v. kívülállóra nem tartozó, bizalmat igénylő 〈dolog, ügy, adat stb.〉, ill. ilyen dologra vonatk., ilyennel kapcs. 〈megnyilatkozás〉
a bizalmi munka, mely ifjabb Mártonra vár, nem kevesebb, mint hogy egy nagy láda ócska papirost megsemmisitsen
(1876 Csiky Gergely)
kívántam tervemet közölni, és arra kérni, lenne szíves véleményét és tanácsát megírni nekem, hogy mindenben intenciói szerint cselekedhessem. Ez természetesen bizalmi dolog, nem tud majd erről más
(1909 Rudnayné Veres Szilárda)
[Helmeczy Mihály] előkelő családok bizalmi ügyeit intézte
(1932 Pintér Jenő)
[a nádor] kisebb bizalmi feladatokat bízott rájuk [ti. a fiatal nemesekre]
(2000 Hiller István¹)
2.
kül. vmely hivatalos szerepet betöltő személy v. vmely testület iránti bizalomra vonatk., azzal kapcs., ill. azt kifejező
egyhangú határozattá lön: e’ testületnek […] a’ nemes gróf főfelügyelőnek mintegy méltatlan megtámadtatása némi kárpótlásaul szolgálandó bizalmi votumot adni
(1841 Pesti Hírlap)
Az ideiglenes kärnteni [= karintiai] országgyülés bizalmi föliratot intézett az országgyüléshez
(1848 Kossuth Hírlapja)
a majoritás ily fényes bizalmi nyilatkozata után
(1862 Jókai Mór)
A kormány szükségesnek tartotta az októberi események után […] a bizalmi kérdést felvetni a kormányzónál
(1921 Bethlen István)
a koalició bizalmi válságának
(1947 Bibó István)
A Magyarországi Németek Szövetsége vezetői magatartását kifogásoló bizalmi indítványát követően lemondott Doncsev Tosó, a Kisebbségi Kerekasztal elnöke
(1996 Magyar Hírlap)
A cseh kormány – hajszállal túlélve a bizalmi szavazást – radikális intézkedésekre kényszerült
(1997 Figyelő)
II. főnév 1A2 (Pol v. Tört is)
vmely közösség bizalmát élvező személy, kül. vmely társadalmi szervezet kisebb egységét, csoportját képviselő, ennek ügyeit intéző, a tagok és a szervezet vezetősége közti kapcsolatot fenntartó választott tisztségviselő
A budapesti cipészmunkások összbizalmiférfi-testülete, a texüzemek és a mechanikai cipőgyárak bizalmiai is, kedden este ½ 7 órakor az egyesület helyiségében együttes ülést tartanak
(1921 Népszava)
[az] első tárgyalás azonnal megakadt, s a bizalmik már ezt megelőzően bejelentették, hogy a munkásság – ha nem teljesítik követelését – sztrájkba lép
(1959 Faller Jenő)
A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet aláírta az üzemvezető főmérnök és a szakszervezeti bizalmi
(1975 Hajnóczy Péter)
A sorkatona joga, hogy érdekeinek védelmét és képviseletét érdekvédelmi szervezeteken keresztül is érvényre juttassa. A századnál, ütegnél, illetve a kötelékben lévő zászlóaljnál […] megválasztott bizalmiak maguk közül főbizalmit vagy […] 3–5 fős képviseleti testületet választhatnak
(1997 Tények könyve)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások