bizodalmas mn 15A

1. (kissé rég)(bizalmon és őszinteségen alapuló,) bensőséges, közeli 〈kapcsolat v. viszony〉’ ❖ Legyünk per Te Tu, mert bizodalmas barátság illik a’ házas párokhoz (1815 Kölcsey Ferenc–Szemere Pál C2801, 9) | Ezzel [az emberrel] Phocion igen bizodalmas lábon álla (1841 Czuczor Gergely ford.–Cornelius Nepos C1247, 199) | A királyné nagyon is bizodalmas viszonya kegyenczéhez […] nem maradhatott titokban (1886 Szabó Károly CD55) | Ekkor köttetnek a legbizodalmasabb ismeretségek, viszonyok (1887 Tolnai Lajos C4194, 51) | minden főrendű magyarokkal […] bizodalmas barátságban van (1913 Móricz Zsigmond CD10).

1a. (kissé rég) ’〈(levélkezdő) megszólításban, udvariassági formulában is:〉 vki iránt bizalommal viseltető v. vkinek a bizalmát élvező (és vele bensőséges kapcsolatban levő) 〈személy〉’ ❖ maradván Bizodalmas nagy jó uramnak, szolgabiró uramnak […] igaz köteles szolgája: Bessenyei György (1772 Bessenyei György¹ 7393001, 320) | Ismered őtet [ti. Rhédey Lajost], ismered cselekedeteit, és azoknak rugóit, nem vészed tehát rosz neven, hogy mint leg jobb, leg bizodalmosabb barátomnak egyenesen ki mondom, a mit felőle tartok (1807 Cserey Farkas² C2557, 463) | Hangácsyné asszonyság hideg udvarias vala, s csak vendéglátó, bizodalmas rokon helyett (1834 Fáy András¹ C1714, 23) | [a két leány] mindinkább kezdett bizodalmas lenni egymás iránt (1867 Tolnai Lajos C4213, 244) | a huszárjával kellett beszélni, meg a levelet megírni Buday uramnak: „Domine dilectissime! Bizodalmas barátom uram! (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | [Rayé Lajos] a szabadságharczban személyesen részt vett, Kossuth Lajosnak bizodalmas embere volt (1906 Magyar írók élete CD27) | jó bizodalmas cimbora (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 151).

1b. (kissé rég) ’bensőséges, közeli viszonyt tükröző, ilyen viszonyra jellemző, ill. vki, vmi iránti bizalmat kifejező 〈érzés, állapot, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Alázatosan, alázatoſsággal, bizodalmasan, engedelemmel kérem Nagyságodat (1776 Klein Efraim 7182001, 221) | jó barátoknak bizodalmas együttnyájaskodások (1806 Révai Miklós 7283018, 191) | bocsásson meg, ha a’ bizodalmas Te szólítást nem viszonozzuk (1838 Figyelmező C0152, 564) | családi vagy bizodalmas leveleik (1871 e. Eötvös József C1600, 124) | Grácban Terinek is volt burgenlandi barátnője s ezen a témán hosszabb és bizodalmasabb társalgás indult meg köztük, mint amilyenre a hitetlen mosolyú Teri különben képes volt (1937 Németh László² 9485039, 193).

2. (kissé rég) ’otthonos, családias, meghitt’ ❖ Bizodalmas óráiban sokszor elbeszélgetett katonai éveiről (1886 Jókai Mór C2334, 224) | a kórház talán utolsó temploma az emberi jóságnak, amely épület a világ romjaiból bizodalmasan világít ablakaival az elszerencsétlenedett, fejét és lábát veszített emberiség felé (1923 Krúdy Gyula CD54).

3. (rég) ’illetéktelenre, idegenre v. kívülállóra nem tartozó 〈dolog, ügy, adat stb.〉, ill. ilyen dologra vonatk., ilyennel kapcs. 〈megnyilatkozás〉’ ❖ Mecskei akkoron a’ bizodalmas hírrel elindúlt (1827 Vörösmarty Mihály C4534, 302) | igen sajnálom, hogy közöttök akadhatott valaki, ki a bizodalmas közlést dobra ütötte, s egy fiúnak szüleihez írott leveléből hírlapi czikket csinált (1839 Kossuth Lajos CD32) | Bizodalmasan még arról is kivánta Ajász basa Ferdinándot értesíteni, hogy János követe minden órán váratik (1861 Szalay László 8419010, 178) | király ő felsége azonban bizodalmas ügyekre hirtelen nem tudott küldeni [embert] az ő testvéréhez a nagyfejedelemhez (1879 Géresi Kálmán CD57).

3a. (kissé rég) ’illetéktelen, idegen v. kívülálló személy által nem látogatható 〈összejövetel, hely〉’ ❖ Mindegyik háznak joga van, az elnök […] inditványára, bizodalmas üléseket tartani (1849 Manifesztumok és szózatok C1995, 56) | Hogy Thurzó Imre a protestans urak bizodalmas tanácskozásaiban már az országgyűlés tartama alatt is részt vett, s a nagyfontosságú tervekbe be volt avatva, az minden kétségen kívűl áll (1888 Kubinyi Miklós¹ CD55) | Nem tehettek ki olyan gyűjtőíveket akár az elöregedett zsoké, akár tönkrement sportsman, de esetleg hajdani turfdáma részére a bizodalmas titkári szobában, a Jockey Clubban, hogy Alvinczi úr mindenkor a legnagyobb adakozással ne szerepeljen a diszkrét cél érdekében (1930 Krúdy Gyula CD54).

4. (kissé rég) ’bizakodó, általában a jövőben v. vmely meghatározott ügyben előnyös, kedvező, jó dolgot remélő 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás〉’ ❖ ? olly bizodalmasan és bátran hozta el követségét (1782 Kónyi János C2730, 84) | Bizodalmasan reménylem, hogy Európa békesége fen fog tartathatni (1832 Jelenkor C0223, 156) | [A magunk szerelme című Ady-kötet] forradalmi versei is mások. Csudálatosan bizodalmasok lettek (1913 Balázs Béla CD10) | Roux és Chamberland, mindketten megőszültek ezekben a napokban [ti. a fontos kísérleti oltás előtt], de Pasteur mindvégig nyugodt és bizodalmas maradt (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az írott irodalom első magyar nyelvű emlékének ősi és bizodalmas, jajongva is vigasztaló szavaival szólítalak benneteket a búcsúzásra (1976 Sarkady Sándor CD52).

4a. (rég) ’biztonságos, ill. biztonságban levő v. magát biztonságban érző’ ❖ Mellyik a leg bizodálmasab’ ut és mód (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 307) | Mihelyt a’ Vár bizodalmasan meg ersíttetett, azonnal tábor helynek választásáról tanátskozának (1798 Vályi András C4337, 111) | Ha egy réſzröl meg-is vóltam nyugodva abban, tudniillik hogy bizodalmas helyt vagyon, – más réſzröl ki-mondhatatlanúl törödtem ’s bánkódtam tölle való óly’ távul létemen (1804 e. Bethlen Miklós ifjúkori élete ford. 7084003, 235) | szükséges olly Ló, melly […] széles árkokon, magas kerítéseken bizodalmasan szökik (1828 Széchenyi István C3887, 228).

4b. (rég) ’olyan 〈állat〉, amely nem félénk, nem tartózkodó, nem óvatos az emberrel, ill. ilyen állatra jellemző 〈természet, viselkedés stb.〉’ ❖ A’ kiherélt kost ürünek szokás hivni, melly igen bizodalmas állat (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 61) | [A sármány] kemény teleken a többi szárnyas vendéggel bevetődik a helységekbe is; […] ilyenkor igen bizodalmas (1901 Herman Ottó CD34) | [a puli] bizodalmasan a lábához hemperedett (1927 Móra Ferenc 9459034, 17).

J: bizalmas.

Vö. CzF. ~, bizodalmasan; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.; SzT. ~, bizodalmasan; ÚMTsz.

bizodalmas melléknév 15A
1. (kissé rég)
(bizalmon és őszinteségen alapuló,) bensőséges, közeli 〈kapcsolat v. viszony〉
Legyünk per Te Tu, mert bizodalmas barátság illik a’ házas párokhoz
(1815 Kölcsey Ferenc–Szemere Pál)
Ezzel [az emberrel] Phocion igen bizodalmas lábon álla
(1841 Czuczor Gergely ford.Cornelius Nepos)
A királyné nagyon is bizodalmas viszonya kegyenczéhez […] nem maradhatott titokban
(1886 Szabó Károly)
Ekkor köttetnek a legbizodalmasabb ismeretségek, viszonyok
(1887 Tolnai Lajos)
minden főrendű magyarokkal […] bizodalmas barátságban van
(1913 Móricz Zsigmond)
1a. (kissé rég)
(levélkezdő) megszólításban, udvariassági formulában is:〉 vki iránt bizalommal viseltető v. vkinek a bizalmát élvező (és vele bensőséges kapcsolatban levő) 〈személy〉
maradván Bizodalmas nagy jó uramnak, szolgabiró uramnak […] igaz köteles szolgája: Bessenyei György
(1772 Bessenyei György¹)
Ismered őtet [ti. Rhédey Lajost], ismered cselekedeteit, és azoknak rugóit, nem vészed tehát rosz neven, hogy mint leg jobb, leg bizodalmosabb barátomnak egyenesen ki mondom, a mit felőle tartok
(1807 Cserey Farkas²)
Hangácsyné asszonyság hideg udvarias vala, s csak vendéglátó, bizodalmas rokon helyett
(1834 Fáy András¹)
[a két leány] mindinkább kezdett bizodalmas lenni egymás iránt
(1867 Tolnai Lajos)
a huszárjával kellett beszélni, meg a levelet megírni Buday uramnak: „Domine dilectissime! Bizodalmas barátom uram!
(1900 Mikszáth Kálmán)
[Rayé Lajos] a szabadságharczban személyesen részt vett, Kossuth Lajosnak bizodalmas embere volt
(1906 Magyar írók élete)
bizodalmas cimbora
(1941 Móricz Zsigmond)
1b. (kissé rég)
bensőséges, közeli viszonyt tükröző, ilyen viszonyra jellemző, ill. vki, vmi iránti bizalmat kifejező 〈érzés, állapot, megnyilvánulás stb.〉
Alázatosan, alázatoſsággal, bizodalmasan, engedelemmel kérem Nagyságodat
(1776 Klein Efraim)
jó barátoknak bizodalmas együttnyájaskodások
(1806 Révai Miklós)
bocsásson meg, ha a’ bizodalmas Te szólítást nem viszonozzuk
(1838 Figyelmező)
családi vagy bizodalmas leveleik
(1871 e. Eötvös József)
Grácban Terinek is volt burgenlandi barátnője s ezen a témán hosszabb és bizodalmasabb társalgás indult meg köztük, mint amilyenre a hitetlen mosolyú Teri különben képes volt
(1937 Németh László²)
2. (kissé rég)
otthonos, családias, meghitt
Bizodalmas óráiban sokszor elbeszélgetett katonai éveiről
(1886 Jókai Mór)
a kórház talán utolsó temploma az emberi jóságnak, amely épület a világ romjaiból bizodalmasan világít ablakaival az elszerencsétlenedett, fejét és lábát veszített emberiség felé
(1923 Krúdy Gyula)
3. (rég)
illetéktelenre, idegenre v. kívülállóra nem tartozó 〈dolog, ügy, adat stb.〉, ill. ilyen dologra vonatk., ilyennel kapcs. 〈megnyilatkozás〉
Mecskei akkoron a’ bizodalmas hírrel elindúlt
(1827 Vörösmarty Mihály)
igen sajnálom, hogy közöttök akadhatott valaki, ki a bizodalmas közlést dobra ütötte, s egy fiúnak szüleihez írott leveléből hírlapi czikket csinált
(1839 Kossuth Lajos)
Bizodalmasan még arról is kivánta Ajász basa Ferdinándot értesíteni, hogy János követe minden órán váratik
(1861 Szalay László)
király ő felsége azonban bizodalmas ügyekre hirtelen nem tudott küldeni [embert] az ő testvéréhez a nagyfejedelemhez
(1879 Géresi Kálmán)
3a. (kissé rég)
illetéktelen, idegen v. kívülálló személy által nem látogatható 〈összejövetel, hely〉
Mindegyik háznak joga van, az elnök […] inditványára, bizodalmas üléseket tartani
(1849 Manifesztumok és szózatok)
Hogy Thurzó Imre a protestans urak bizodalmas tanácskozásaiban már az országgyűlés tartama alatt is részt vett, s a nagyfontosságú tervekbe be volt avatva, az minden kétségen kívűl áll
(1888 Kubinyi Miklós¹)
Nem tehettek ki olyan gyűjtőíveket akár az elöregedett zsoké, akár tönkrement sportsman, de esetleg hajdani turfdáma részére a bizodalmas titkári szobában, a Jockey Clubban, hogy Alvinczi úr mindenkor a legnagyobb adakozással ne szerepeljen a diszkrét cél érdekében
(1930 Krúdy Gyula)
4. (kissé rég)
bizakodó, általában a jövőben v. vmely meghatározott ügyben előnyös, kedvező, jó dolgot remélő 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás〉
?
olly bizodalmasan és bátran hozta el követségét
(1782 Kónyi János)
Bizodalmasan reménylem, hogy Európa békesége fen fog tartathatni
(1832 Jelenkor)
[A magunk szerelme című Ady-kötet] forradalmi versei is mások. Csudálatosan bizodalmasok lettek
(1913 Balázs Béla)
Roux és Chamberland, mindketten megőszültek ezekben a napokban [ti. a fontos kísérleti oltás előtt], de Pasteur mindvégig nyugodt és bizodalmas maradt
(1933 Az állatok világa ford.)
Az írott irodalom első magyar nyelvű emlékének ősi és bizodalmas, jajongva is vigasztaló szavaival szólítalak benneteket a búcsúzásra
(1976 Sarkady Sándor)
4a. (rég)
biztonságos, ill. biztonságban levő v. magát biztonságban érző
Mellyik a leg bizodálmasab’ ut és mód
(1786 Kónyi János ford.Tessedik)
Mihelyt a’ Vár bizodalmasan meg ersíttetett, azonnal tábor helynek választásáról tanátskozának
(1798 Vályi András)
Ha egy réſzröl meg-is vóltam nyugodva abban, tudniillik hogy bizodalmas helyt vagyon, – más réſzröl ki-mondhatatlanúl törödtem ’s bánkódtam tölle való óly’ távul létemen
(1804 e. Bethlen Miklós ifjúkori élete ford.)
szükséges olly Ló, melly […] széles árkokon, magas kerítéseken bizodalmasan szökik
(1828 Széchenyi István)
4b. (rég)
olyan 〈állat〉, amely nem félénk, nem tartózkodó, nem óvatos az emberrel, ill. ilyen állatra jellemző 〈természet, viselkedés stb.〉
A’ kiherélt kost ürünek szokás hivni, melly igen bizodalmas állat
(1844 e. Edvi Illés Pál)
[A sármány] kemény teleken a többi szárnyas vendéggel bevetődik a helységekbe is; […] ilyenkor igen bizodalmas
(1901 Herman Ottó)
[a puli] bizodalmasan a lábához hemperedett
(1927 Móra Ferenc)
Vö. CzF. ~, bizodalmasan; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.; SzT. ~, bizodalmasan; ÚMTsz.

Beállítások