bolsevik fn és mn 3D5 (Tört is)

I. fn

’〈az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1903. évi kongresszusán:〉 a Lenin vezette szélsőbaloldali szárnynak v. 〈1952-ig:〉 a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja, ill. a bolsevizmus elveit és politikai gyakorlatát követő személy’ ❖ a bolysevikok esetleges támadásának éhségoffenziva jellege lesz (1921 Budapesti Hírlap jún. 4. C4709, 5) | Ha nem akarjuk, hogy […] a bolsevikok vegyék át itt az uralmat, akkor, ismétlem, inkább ma, mint holnap kell intézkedni (1923 Károlyi Mihály 9311004, 423) | Mi sem természetesebb, mint hogy Petőfi szelleme és példája a mai kor szabadságharcosainak, bolsevikjeinek is segít a győzelem kivívásában (1950 Horváth Márton 9262001, 190) | [1917-ben Kerenszkij] fogadta a kozák hadseregek képviselőit, akik követelték, hogy ezúttal végleg számoljon le a bolsevikokkal, nem úgy, mint júliusban (1967 Gyurkó László 9210002, 306) | A bolsevikok által létrehozott hatalom már a kezdet kezdetén totalitárius volt (1991 Magyar Tudomány 2037014, 1500).

II. mn

’a bolsevizmus eszméit valló, annak szellemében cselekvő kommunista 〈személy, csoport〉, rá(juk) jellemző, ill. a bolsevizmus szellemében létrejött 〈esemény, állapot, szervezet stb.〉’ ❖ az orosz bolsevik újságok is sokat írtak annak idején arról, hogy volt tisztjeik immár mint zsákhordók, rikkancsok, utcaseprők stb. keresik meg becsületes módon mindennapi kenyerüket (1925 Bánlaky József CD16) | természetszerűleg nem választhattuk a bolsevik megszállást (1944 Bethlen István 9055003, 117) | A nagy bolsevik forradalom győzelme (1949 Veres Péter 9771026, 53) | [Sztálin szerint] kipróbált bolsevik káderekkel kell őket [ti. a kolhozokat] ellátni (1956 Erdei Ferenc 9126003, 234) | a bolsevik vezérkar (1967 Gyurkó László 9210002, 302) | bolsevik diktatúra (1989 Csoóri Sándor 9090085, 806) | A bolsevik párt falun nem jelentett számottevő erőt: több, mint harmincezer falusi lakos között akadt egyetlen bolsevik párttag [1917-ben Oroszországban] (1991 Magyar Tudomány 2037013, 1498).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

bolsevik főnév és melléknév 3D5 (Tört is)
I. főnév
〈az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1903. évi kongresszusán:〉 a Lenin vezette szélsőbaloldali szárnynak v. 〈1952-ig:〉 a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja, ill. a bolsevizmus elveit és politikai gyakorlatát követő személy
a bolysevikok esetleges támadásának éhségoffenziva jellege lesz
(1921 Budapesti Hírlap jún. 4.)
Ha nem akarjuk, hogy […] a bolsevikok vegyék át itt az uralmat, akkor, ismétlem, inkább ma, mint holnap kell intézkedni
(1923 Károlyi Mihály)
Mi sem természetesebb, mint hogy Petőfi szelleme és példája a mai kor szabadságharcosainak, bolsevikjeinek is segít a győzelem kivívásában
(1950 Horváth Márton)
[1917-ben Kerenszkij] fogadta a kozák hadseregek képviselőit, akik követelték, hogy ezúttal végleg számoljon le a bolsevikokkal, nem úgy, mint júliusban
(1967 Gyurkó László)
A bolsevikok által létrehozott hatalom már a kezdet kezdetén totalitárius volt
(1991 Magyar Tudomány)
II. melléknév
a bolsevizmus eszméit valló, annak szellemében cselekvő kommunista 〈személy, csoport〉, rá(juk) jellemző, ill. a bolsevizmus szellemében létrejött 〈esemény, állapot, szervezet stb.〉
az orosz bolsevik újságok is sokat írtak annak idején arról, hogy volt tisztjeik immár mint zsákhordók, rikkancsok, utcaseprők stb.s a többi keresik meg becsületes módon mindennapi kenyerüket
(1925 Bánlaky József)
természetszerűleg nem választhattuk a bolsevik megszállást
(1944 Bethlen István)
A nagy bolsevik forradalom győzelme
(1949 Veres Péter)
[Sztálin szerint] kipróbált bolsevik káderekkel kell őket [ti. a kolhozokat] ellátni
(1956 Erdei Ferenc)
a bolsevik vezérkar
(1967 Gyurkó László)
bolsevik diktatúra
(1989 Csoóri Sándor)
A bolsevik párt falun nem jelentett számottevő erőt: több, mint harmincezer falusi lakos között akadt egyetlen bolsevik párttag [1917-ben Oroszországban]
(1991 Magyar Tudomány)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások