borús mn 15A

1. (átv is) ’felhővel borított 〈ég〉, ill. csapadékra hajló 〈időjárás v. időszak〉’ ❖ könyes szemeket vet a’ jobb érzet a’ világ történeteinek e’ borús éjébe (1833 Kovács Pál² C2761, 4) | Csak már ne volna ily borús, Ilyen sötétfelhős az ég (1848 Petőfi Sándor 8366429, 195) | Télen, kivált borús napon, hamar alkonyodik (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 29) | borus, ködös, szélcsendes idő várható helyenkint esőzésekkel (1880 Gazdasági Lapok 8626001, 577) | Borús délutánokon római tárgyú regényt kell olvasni (1973 Lászlóffy Aladár 9386024, 49).

1a. (átv is) ’borult időt v. homályt okozó 〈felhő〉, ill. homályos 〈fény v. világítás〉’ ❖ honunk politicai láthatárán borús fellegek tünedeznek föl (1842 Pesti Hírlap CD61) | [a napsütés] mozgalmassá teszi a képet a borús világítás nyugalmával szemben (1929 Ferenczy Valér CD10) | Borús, délutáni fény az üvegtető alatt (1967 Mándy Iván 9420007, 109) | Ha borús felhők lógnak az égen az ágyból kimászni kár De egész más, ha már korán reggel mosolyog a napsugár (1978 Bródy János C5696, 291).

2. ’rossz 〈hír〉, rosszat előrevetítő 〈gondolat, előrejelzés〉, ill. bajjal fenyegető, nem (sok) jót ígérő 〈korszak, helyzet stb.〉’ ❖ a’ lengyel viszonyok akkori borús helyzetében (1843 Pesti Hírlap CD61) | borús eszme (1877 Reviczky Gyula 8392043, 40) | [Erdély] gyermekeit ugy öleljük által, Hogy csak feledjék e borús valót (1916 Juhász Gyula¹ 9284421, 126) | borúsabb korszaka régen nem vala a történelemnek (1930 Krúdy Gyula CD54) | [Lőrinczy György] az erkölcsök lazulását borús gondolatokkal szemléli (1940 Pintér Jenő CD44) | diplomaták szerint a kilátások borúsak (1997 Magyar Hírlap CD09) | a japán gazdaság helyzetéről még az eddigieknél is borúsabb hírek érkeztek (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. ’bánatot, lelki fájdalmat érző, es. gondterhelt 〈személy〉, ill. ilyen érzelmet tükröző 〈arc, homlok stb.〉’ ❖ Gyomay borus vala és hideg (1832 Fáy András¹ 8139007, 119) | sokszor setétlének [fellegek] borús homlokán (1855 Rónay Jácint 8396008, 289) | ne féljen senki bonyodalmaktól, ha talán a budapesti diplomaták arcát borúsaknak is látja (1905 Ady Endre 9003022, 87) | [a sofőr] rendkívül borús (1985 Bodor Pál 1019019, 159).

3a. ’szomorú, komor 〈(lelki)állapot〉, ill. ezt tükröző 〈stílus v. mű〉’ ❖ Meglepő azon fájdalmas, borus hang, mely csaknem minden költeményét jellemzi (1866 Szana Tamás 8421001, 73) | péntek volt, szürke és borús hangulat (1926 Babits Mihály 9014127, 89) | borús kedvünkben vagy tanácstalanságunkban (1958 Gyergyai Albert 9202011, 45) | borús dallam feszül a falnak (1969 Szemlér Ferenc ford.–Eminescu 9655009, 129) | Az irodalmunkat én azért látom a borús tengődés állapotában vergődni […], mert ha egy nemzet nem közös vállalkozás, akkor minden mozdulatában ott van a bizonytalanság reflexe (1980 Csoóri Sándor 9090076, 243).

J: borongós.

Sz: borúsodik.

Vö. CzF. ~, borúsan; ÉrtSz.; TESz. borít; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borús melléknév 15A
1. (átv is)
felhővel borított 〈ég〉, ill. csapadékra hajló 〈időjárás v. időszak〉
könyes szemeket vet a’ jobb érzet a’ világ történeteinek e’ borús éjébe
(1833 Kovács Pál²)
Csak már ne volna ily borús, Ilyen sötétfelhős az ég
(1848 Petőfi Sándor)
Télen, kivált borús napon, hamar alkonyodik
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
borus, ködös, szélcsendes idő várható helyenkint esőzésekkel
(1880 Gazdasági Lapok)
Borús délutánokon római tárgyú regényt kell olvasni
(1973 Lászlóffy Aladár)
1a. (átv is)
borult időt v. homályt okozó 〈felhő〉, ill. homályos 〈fény v. világítás〉
honunk politicai láthatárán borús fellegek tünedeznek föl
(1842 Pesti Hírlap)
[a napsütés] mozgalmassá teszi a képet a borús világítás nyugalmával szemben
(1929 Ferenczy Valér)
Borús, délutáni fény az üvegtető alatt
(1967 Mándy Iván)
Ha borús felhők lógnak az égen az ágyból kimászni kár De egész más, ha már korán reggel mosolyog a napsugár
(1978 Bródy János)
2.
rossz 〈hír〉, rosszat előrevetítő 〈gondolat, előrejelzés〉, ill. bajjal fenyegető, nem (sok) jót ígérő 〈korszak, helyzet stb.〉
a’ lengyel viszonyok akkori borús helyzetében
(1843 Pesti Hírlap)
borús eszme
(1877 Reviczky Gyula)
[Erdély] gyermekeit ugy öleljük által, Hogy csak feledjék e borús valót
(1916 Juhász Gyula¹)
borúsabb korszaka régen nem vala a történelemnek
(1930 Krúdy Gyula)
[Lőrinczy György] az erkölcsök lazulását borús gondolatokkal szemléli
(1940 Pintér Jenő)
diplomaták szerint a kilátások borúsak
(1997 Magyar Hírlap)
a japán gazdaság helyzetéről még az eddigieknél is borúsabb hírek érkeztek
(1997 Magyar Hírlap)
3.
bánatot, lelki fájdalmat érző, es. gondterhelt 〈személy〉, ill. ilyen érzelmet tükröző 〈arc, homlok stb.〉
Gyomay borus vala és hideg
(1832 Fáy András¹)
sokszor setétlének [fellegek] borús homlokán
(1855 Rónay Jácint)
ne féljen senki bonyodalmaktól, ha talán a budapesti diplomaták arcát borúsaknak is látja
(1905 Ady Endre)
[a sofőr] rendkívül borús
(1985 Bodor Pál)
3a.
szomorú, komor (lelki)állapot〉, ill. ezt tükröző 〈stílus v. mű〉
Meglepő azon fájdalmas, borus hang, mely csaknem minden költeményét jellemzi
(1866 Szana Tamás)
péntek volt, szürke és borús hangulat
(1926 Babits Mihály)
borús kedvünkben vagy tanácstalanságunkban
(1958 Gyergyai Albert)
borús dallam feszül a falnak
(1969 Szemlér Ferenc ford.Eminescu)
Az irodalmunkat én azért látom a borús tengődés állapotában vergődni […], mert ha egy nemzet nem közös vállalkozás, akkor minden mozdulatában ott van a bizonytalanság reflexe
(1980 Csoóri Sándor)
Sz: borúsodik
Vö. CzF. ~, borúsan; ÉrtSz.; TESz. borít; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások