bosszantó mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → bosszant.

II. mn 11A1

1. ’elégedetlenkedésre, mérgelődésre, bosszankodásra okot adó 〈jelenség〉’ ❖ boſſzantó híreknek (1795 Magyar Hírmondó 7444130, 714) | van-e valami nevetségesebb s mégis bosszantóbb azon lármánál, melyet némelyek eredetiségünk veszélyeztetése felett ütnek (1845 Eötvös József 8126044, 117) | [A „fiatalúr” megszólítás] mindig bosszantóan hangzott a fülében (1942 Örley István 9501001, 231) | Bosszantó, hogy nem tudom kifizetni [az asztalos munkáját] (1957 Nemes Nagy Ágnes ford.–Brecht 9479031, 22).

2. (rég) ’vkit érzékenységében, érzelmeiben sértő, bántó 〈megnyilatkozás, magatartás〉’ ❖  ſem ſzenyvedné azt jó ſzívvel, ha ezek a’ külömböz Nemzetſégek, tet boſzſzontó ſzókkal illetnék (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252019, 417) | dorgálásod ne legyen boszszontó (1821 Mátyási József 7221008, 189) | érdem fölött követelni pedig boszontó szemtelenség (1841 Pesti Hírlap CD61).

2a. ’zavaró, bántó 〈jelenség〉’ ❖ Egynémelly fuvóhangszer boszantó hibákat követett el (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Fölösleges fejtegetni, hogy egy novellában milyen bosszantó az ilyen stílustalanság (1910 Csáth Géza CD10) | Kár ezekért az elkerülhető, de bosszantó hibákért (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’felháborító, borzasztó 〈jelenség〉’ ❖ a’ Magyar Hazának tagjai lévén, az Orſzág nyelvét még ſem tudni […] boſſzantó háládatlanság (1791 Vályi András 7368007, [IV]) | a’ spanyol nemzet […] türheti e jogainak illy boszantó megsértését? (1841 Pesti Hírlap CD61) | a mi legboszantóbb volt, ők ezen – minden török pashai gazdálkodást felülmuló – állapotot közigazgatásnak és törvénytételnek gúnyolták (1870 Orbán Balázs 8340017, 154).

Vö. CzF. boszontó¹; ÉrtSz.; TESz. bosszant; ÉKsz.; ÚMTsz.

bosszantó melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévbosszant
II. melléknév 11A1
1.
elégedetlenkedésre, mérgelődésre, bosszankodásra okot adó 〈jelenség〉
boſſzantó híreknek
(1795 Magyar Hírmondó)
van-e valami nevetségesebb s mégis bosszantóbb azon lármánál, melyet némelyek eredetiségünk veszélyeztetése felett ütnek
(1845 Eötvös József)
[A „fiatalúr” megszólítás] mindig bosszantóan hangzott a fülében
(1942 Örley István)
Bosszantó, hogy nem tudom kifizetni [az asztalos munkáját]
(1957 Nemes Nagy Ágnes ford.Brecht)
2. (rég)
vkit érzékenységében, érzelmeiben sértő, bántó 〈megnyilatkozás, magatartás〉
 ſem ſzenyvedné azt jó ſzívvel, ha ezek a’ külömböz Nemzetſégek, tet boſzſzontó ſzókkal illetnék
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
dorgálásod ne legyen boszszontó
(1821 Mátyási József)
érdem fölött követelni pedig boszontó szemtelenség
(1841 Pesti Hírlap)
2a.
zavaró, bántó 〈jelenség〉
Egynémelly fuvóhangszer boszantó hibákat követett el
(1858 Vasárnapi Újság)
Fölösleges fejtegetni, hogy egy novellában milyen bosszantó az ilyen stílustalanság
(1910 Csáth Géza)
Kár ezekért az elkerülhető, de bosszantó hibákért
(1994 Magyar Hírlap)
3. (rég)
felháborító, borzasztó 〈jelenség〉
a’ Magyar Hazának tagjai lévén, az Orſzág nyelvét még ſem tudni […] boſſzantó háládatlanság
(1791 Vályi András)
a’ spanyol nemzet […] türheti e jogainak illy boszantó megsértését?
(1841 Pesti Hírlap)
a mi legboszantóbb volt, ők ezen – minden török pashai gazdálkodást felülmuló – állapotot közigazgatásnak és törvénytételnek gúnyolták
(1870 Orbán Balázs)
Vö. CzF. boszontó¹; ÉrtSz.; TESz. bosszant; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások