bot fn 3A1
1. ’(fás) növényről vágott, ill. fából, fémből stb. készült, ált. 1–2 m hosszú, kb. hüvelyknyi vastagságú, es. kampóban végződő rúdszerű eszköz, amelyet támaszkodásra, kapaszkodásra, ütésre, vminek a nyeléül stb. kézben fogva használnak’ ❖ [Jézus] sokat megpofozott farizeusokból S némelyt bottal zött galamb-árusokból (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 52) | Lyukaszt mindenik [ültető] a’ maga bottjával, egy ollyan forma hosszaságu vagy mélységü lyukat, a’ míllyen hosszú az oda űltetendő gyökér (1805 Pethe Ferenc 8364014, 178) | Jó hosszú botjára Jancsi támaszkodott (1844 Petőfi Sándor C3506, 187) | hegymászó botok (1847 Pákh Albert 8347012, 259) | [a kolostor kapuján zörgetőnek egy nyíláson] egy hosszú botra tűzve egy kis vakarcscipót dugnak ki (1882 Jókai Mór CD18) | Botnak legjobb a somfa (1911 Malonyay Dezső 8292025, 99) | görbe végű tölgyfa bot (1920 Móricz Zsigmond CD10) | nézte a lámpagyújtó botját (1925 Babits Mihály C0695, 339) | Bánffy báróné egy szép, ezüst fogantyús bottal lepte meg [Gyulai Pált] (1941 Papp Ferenc¹ C3427, 586) | botokkal felfegyverkezett emberek őrizték a vermet (1981 Mohás Lívia 1109003, 150) | [Gyöngyharmat Palkó] varázs erejű botot kap (1999 Új Könyvek CD29).
1a. ’vakok és gyengén látók tájékozódását, gyalogos közlekedését segítő(, vékony, rugalmas, fehér színű) rúdféle eszköz’ ❖ a mai világban nem csak a testi, de a lelki vakok is bottal járnak körül (1871 e. Eötvös József C1600, 285) | a szoba sötétjében is mozgott valami, alighanem a vak ember, botjának a kopogását is hallotta, rövid szünetekben szabályosan ismétlődőn (1929 Heltai Jenő 9239059, 17) | [a látássérültek segédeszközei] közül egyedül a szemüveg és a fehér bot részesül támogatásban (2000 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’gumibot’ ❖ az izraeli katonák éleslőszerrel, gumilövedékekkel, továbbá botokkal és könnygázzal igyekeztek szétoszlatni a megmozdulás résztvevőit (1995 Magyar Hírlap CD09) | A rendőrök [Galileában] botok és könnygáz alkalmazásával durván szétoszlatták a kődobáló tüntetőket (1998 Magyar Hírlap CD09).
1c. (jelzővel) (rég) ’(tüskés) fémbunkóban végződő, ütésre haszn., rövid nyelű fegyver; buzogány’ ❖ Lántzos bot: ón-gombos, brös hadi-bot, buzogány (1792 Kisded szótár C0816, 133) | lánczos bot, kallangós bot, fejes bot, tollas bot, mind megannyi különféle buzogánynak volt a neve (1895 Bárczay Oszkár C0793, 114) | [1623-ban a román harcosok kapitánya] kezebeli tollas botját hajította a német nyakába (1973 Sütő András 2042008, 181).
1d. ’irányító mozdulatokat jól láthatóvá tevő pálca’ ❖ [Párizsból visszatérve mesélt] a rendőr fehér botjáról, melyet a forgalom könnyebb lebonyolitására az összetorlódott kocsik előtt fel szokott nyujtani (1912 Kosztolányi Dezső 9359183, 79) | Andalodjunk el a katonazenekartól, ahogy magasba lendíti botját a tamburmajor (1989 Konrád György 9351005, 20).
2. ’játék, sport, ill. tánc során ütésre, irányításra stb. haszn. rúdszerű eszköz’ ❖ lapdaütő botot (1878 Hamary Béla 8178001, 8) | [egy fajta labdajátékban] a balra ütésnél a bal kéz van a bot végén (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 10) | A kisleányom karikázik, Csattog a bot vigan és fürgén (1928 Tóth Árpád C4230, 239) | [a terelő tekézés] a hokizásra emlékeztet: a kondás [szerepű játékos] azon van, hogy a tekét botjával a középső, nagy lyukba [gurítsa] (1982 NéprajziLex. CD47) | [szólópásztortáncainkra] elsősorban az eszköz – rendszerint bot vagy balta – virtuóz forgatása, játékos kezelése a jellemző (1990 Magyar néprajz CD47).
2a. ’síbot’ ❖ Abban a percben, amikor […] a láb rálép a hóba fektetett sítalpra és a botok maguk mögé taszítják a mindennapot, kezdetét veszi valami boldogító folyamat (1938 Becht Rezső CD52) | A sízők hunyorogtak a hótakaró fehérségétől, gyakran megálltak, állukkal botjaikra támaszkodva pihentek (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 53) | a lécek és a botok csak a kocsi tetejére kerülhetnek, a jó síléctartó tehát alapvető kelléke mindazoknak, akik síautózásra vállalkoznak (2000 Magyar Hírlap CD09).
2b. ’stafétabot’ ❖ [a csapat] világrekordot futott stafétájának utolsó tagja: Szabó Miklós átveszi a botot Iglóitól (1939 Képes Sport aug. 22. C7038, 1) | [a váltás] nagyon rosszul sikerült. Bánhalmi valósággal állva vette át a botot (1950 Népsport júl. 17. C5350, 26) | A legjobbunk, Goldoványi Béla sem tartozott a jól váltó emberek közé, a botot hozó Csányi Gyuri mindig szólt neki: várjál már, ne siess annyira a hajrával (1994 Magyar Hírlap CD09).
2c. ’hokiütő’ ❖ [a phoenixi jégkorongcsapat] hátvédje, MacIntyre bottal Cullen arcába vágott, a játékos arca felszakadt, arccsontja eltört (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Bognár Nándor a] február 14-ei találkozón botjával arcon ütötte Stephan Sommert, aki orrcsonttörést szenvedett (1999 Magyar Hírlap CD09).
2d. ’horgászbot’ ❖ ? Milyen jó volna, majd, ha jön a béke itt őgyelegni, […] hosszú bottal, mint szelíd halász! (1936 Jékely Zoltán 9278002, 4) | [a horgászok] sietve szedték elő botjaikat (1952 Magyar Nemzet dec. 18. C4792, 18) | Ül a horgász hosszú bottal, mint egy szobor, oly nyugodtan. Majd a karján mutatja: ekkora volt a potyka! (1973 Weöres Sándor 9788441, 41) | a horgászeszközöket tekintik át a szerzők a horogtól a boton át egészen a csónakig (1997 Új Könyvek CD29).
2e. (rég) ’〈tornában:〉 szabadgyakorlatokhoz haszn., gyermekek és leányok számára fából, férfiak számára vasból készült 1–1,2 m hosszú egyenes rúd’ ❖ Társas gyakorlatoknál a hosszabb botokat használják (1893 PallasLex. CD02) | Különösen kedveltek a társas botgyakorlatok is, amelyeknél két tornász tartja a botot, míg egy harmadik azon függési, húzódási, átfordulási és más gyakorlatokat végez (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 251).
3. (átv is) ’uralkodói, püspöki v. bírói tekintélyt és hatalmat jelképező rúdszerű eszköz’ ❖ [a magyarok] Svátoplugot megvervén, Orſzágának jó nagy darabját a’ magok bottyok alá hajták (1792 e. Szaitz Leó C3796, 79) | [Kína császára előtt] minden, az első tisztviselőtől minisztertől, az utolsó koldusig egyenlő, ’s bot alatt van (1845 Palkovics Antal 8350003, 91) | [Thököly] kezében hozá a fejedelmi zászlós botot (1852 Jókai Mór C2241, 89) | A multban nem az észbeli tehetség, hanem a vagyon szerint osztogatták a bírói botot (1947 Szabad Föld aug. 3. C1537, 2) | Ősidőktől fogva ismeretes a bot, mint hatalmi jelvény, jogar (1993 BibliaiLex. CD1207).
4. ’vkire mért botütés(ek sorozata) mint testi büntetés’ ❖ A’ szép szóért botot, keményért kalátsot nyerhetsz paraszt embertl (1793 Kovács Pál¹ C2763, 144) | [Gróf Pálffy Ferenc] Kufsteinban botokat szenvede (1828 Kazinczy Ferenc 7163039, 168) | Deresre húzták az 50 botra itélt cigányt (1858 Szokoly Viktor C4049, 67) | ötven botot veretett rám, mert szállást adtam éjszakára egy bujdosó honvédnek (1917 Benedek Elek C0927, 21) | [az 1768-as törvénykönyv] annak a tulajdonosnak, aki gesztenyésében állatot legeltet, 32 forint bírságot helyez kilátásba, ha szolga teszi, huszonöt botot kap (1986 Szabó Jenő CD52).
5. (nyj/szleng) ’hímvessző’ ❖ bot [=] hímvessző (1998 Magyar szlengszótár C6262, 43).
Ö: ásó~, bambusz~, bunkós~, furkós~, gumi~, horgász~, juhász~, kampós~, koldus~, marsall~, ólmos~, pásztor~, peca~, séta~, sí~, staféta~, turista~, vándor~, varázs~.
UB: -gyakorlat.
ÖU: püspök~, váltó~.
Sz: botocska.
Vö. CzF. bot²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bot¹; ÚMTsz.