évődik² (12c) l. evődik¹

evődik¹ tn ige 12cévődik

1. ’〈káros hatás, anyag, élősködő stb.〉 roncsoló, pusztító hatást fejt ki vmin, ill. (ilyen hatást kifejtve) vminek a belsejébe jut, hatol’ ❖ Vannak dolgok, […] mellyek sorvasztó nyavalya gyanánt evődnek a’ nemzeti életen (1842 Pesti Hírlap CD61) | a Lengyelország szolgasága felett támadt boszúság férge evődék Hugó fiam szivében (1846 Sárosi Gyula C3706, 263) | rák évődött szegénynek karján… (1900 Varga Mihály 8511006, 38) | a fád kartonszag a ruhájába evődött (1940 Németh László² 9485002, 21) | a recékbe evődött barna elszíneződést (1975 Mészöly Miklós C6892, 1933).

1a. (rég, ritk) ’〈tárgy, képződmény〉 káros hatás eredményeként roncsolódik, pusztul, felemésztődik’ ❖ Rendszerint csak felszínöken evődnek az épületikövek (1838 Vasárnapi Újság C0431, 467) | sok, már evődni kezdett számvitelkönyv lapoztatott át (1862 Jancsó Lajos ford.–Emerson C2721, 183).

2. (tárgyragos határozóval is) (kissé rég) ’emészti magát, gyötrődik, rágódik (vmin) vki’ ❖ Sokat évődünk mi is a Duna hídján ballagtunkban azon, hogy a magyar fiak olyannyira elkorcsosodtak (1809 Vitkovics Mihály C4531, 14) | Anyja a bú- s fájdalomtól evődött (1846 Császár Ferenc C1254, 118) | méregben evődék, hogy a hölgygyel nem szólhatott (1855 Beöthy Zsigmond ford. C1009, 146) | gyötrő gondolatokkal evődött (1889 Szabó Endre C3770, 139) | két hét óta évődöm rajta, hogy miből veszek neki [ti. a menyasszonyomnak] valamit (1934 Móra Ferenc C3203, 198).

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, évődik; TESz. évődik; ÉKsz. ~, évődik; ÚMTsz. ~, évődik

évődik² lásd evődik¹
evődik¹ tárgyatlan ige 12c
évődik 12c
1.
〈káros hatás, anyag, élősködő stb.〉 roncsoló, pusztító hatást fejt ki vmin, ill. (ilyen hatást kifejtve) vminek a belsejébe jut, hatol
Vannak dolgok, […] mellyek sorvasztó nyavalya gyanánt evődnek a’ nemzeti életen
(1842 Pesti Hírlap)
a Lengyelország szolgasága felett támadt boszúság férge evődék Hugó fiam szivében
(1846 Sárosi Gyula)
rák évődött szegénynek karján…
(1900 Varga Mihály)
a fád kartonszag a ruhájába evődött
(1940 Németh László²)
a recékbe evődött barna elszíneződést
(1975 Mészöly Miklós)
1a. (rég, ritk)
〈tárgy, képződmény〉 káros hatás eredményeként roncsolódik, pusztul, felemésztődik
Rendszerint csak felszínöken evődnek az épületikövek
(1838 Vasárnapi Újság)
sok, már evődni kezdett számvitelkönyv lapoztatott át
(1862 Jancsó Lajos ford.Emerson)
2. (tárgyragos határozóval is) (kissé rég)
emészti magát, gyötrődik, rágódik (vmin) vki
Sokat évődünk mi is a Duna hídján ballagtunkban azon, hogy a magyar fiak olyannyira elkorcsosodtak
(1809 Vitkovics Mihály)
Anyja a bú- s fájdalomtól evődött
(1846 Császár Ferenc)
méregben evődék, hogy a hölgygyel nem szólhatott
(1855 Beöthy Zsigmond ford.)
gyötrő gondolatokkal evődött
(1889 Szabó Endre)
két hét óta évődöm rajta, hogy miből veszek neki [ti. a menyasszonyomnak] valamit
(1934 Móra Ferenc)
Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, évődik; TESz. évődik; ÉKsz. ~, évődik; ÚMTsz. ~, évődik

Beállítások