butul tn ige 1a1

1. ’〈vmely szellemi hatás v. helyzet, állapot következtében〉 gondolkodásában, véleményalkotásában önállótlanná, igénytelenné válik vki’ ❖ elványolt, nélkülözésbe és rongyosságba butult a legénység mostan (1893 Abonyi Árpád C0478, 31) | a genie szolgálatába butult famuluson (1940 Halász Gábor¹ CD10) | ahogy nőttem, úgy butultam, és soha olyan bölcs, mint gyermekkoromban voltam, többé nem leszek (1956 Sánta Ferenc 9585004, 31) | a nézőknek is csak egy része butul együtt a jó öreg televízióval (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈kóros elváltozás v. káros anyag fogyasztása hatására〉 elbutulttá, szellemileg korlátozottá válik vki’ ❖ ? Butúlni. Hebetari, v. Stupere, Stupescere (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 37) | butúl és szegényedik nemzedékről nemzedékre az emberfaj egész népeknél, hol a’ pálinkaital közönségesen elterjedt (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a sört] még tisztelik és isszák. Híznak és butulnak tőle az emberek (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | súlyos és rohamos butuló paralitikus (1896 PallasLex. CD02) | Zahorec egyre butul az agyérelmeszesedéstől (1969 Konrád György 9351001, 35).

2a. butul vkibe (szem nm-i vonzat esetén) (kissé rég, biz) ’beleszeret, belebolondul vkibe’ ❖ A nő: De nem fog megverni?… A futballista fantomja: Mint a meghatott bornyú fog nézni reád… Egész beléd lesz butulva(1926 Füst Milán CD10) | Beléd vagyok butulva, beléd vagyok esve nyakig (1937 Molnár Ferenc² 9453012, 46).

3. (rég, ritk) ’〈él(es), hegy(es tárgy)〉 tompa lesz, tompává válik’ ❖ Megereszti … a beretvás … a beretva butult élét (1862 Vadrózsák C2827, 497).

3a. (rég, ritk) ’〈érzék, képesség〉 ingerekre, benyomásokra érzéketlenné, tompábbá válik’ ❖ Süket, butult fülem hall egy kicsit (1866 Arany László ford.–Shakespeare C3729, 172).

Ö: el~, meg~.

ÖU: bele~.

Vö. CzF. butúl · butul; ÉrtSz.; TESz. buta; ÉKsz.; ÚMTsz.

butul tárgyatlan ige 1a1
1.
〈vmely szellemi hatás v. helyzet, állapot következtében〉 gondolkodásában, véleményalkotásában önállótlanná, igénytelenné válik vki
elványolt, nélkülözésbe és rongyosságba butult a legénység mostan
(1893 Abonyi Árpád)
a genie szolgálatába butult famuluson
(1940 Halász Gábor¹)
ahogy nőttem, úgy butultam, és soha olyan bölcs, mint gyermekkoromban voltam, többé nem leszek
(1956 Sánta Ferenc)
a nézőknek is csak egy része butul együtt a jó öreg televízióval
(1996 Magyar Hírlap)
2.
〈kóros elváltozás v. káros anyag fogyasztása hatására〉 elbutulttá, szellemileg korlátozottá válik vki
?
Butúlni. Hebetari, v.vagy Stupere, Stupescere
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
butúl és szegényedik nemzedékről nemzedékre az emberfaj egész népeknél, hol a’ pálinkaital közönségesen elterjedt
(1841 Pesti Hírlap)
[a sört] még tisztelik és isszák. Híznak és butulnak tőle az emberek
(1882 Mikszáth Kálmán)
súlyos és rohamos butuló paralitikus
(1896 PallasLex.)
Zahorec egyre butul az agyérelmeszesedéstől
(1969 Konrád György)
2a. butul vkibe (szem nm-i vonzat esetén) (kissé rég, biz)
beleszeret, belebolondul vkibe
A nő: De nem fog megverni?… A futballista fantomja: Mint a meghatott bornyú fog nézni reád… Egész beléd lesz butulva
(1926 Füst Milán)
Beléd vagyok butulva, beléd vagyok esve nyakig
(1937 Molnár Ferenc²)
3. (rég, ritk)
〈él(es), hegy(es tárgy) tompa lesz, tompává válik
Megereszti … a beretvás … a beretva butult élét
(1862 Vadrózsák)
3a. (rég, ritk)
〈érzék, képesség〉 ingerekre, benyomásokra érzéketlenné, tompábbá válik
Süket, butult fülem hall egy kicsit
(1866 Arany László ford.Shakespeare)
ÖU: belebutul
Vö. CzF. butúl · butul; ÉrtSz.; TESz. buta; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások