bátya l. alakváltozatként az alábbi szócikkben
báty fn 9A14 (rendsz. birtokszóként) bátya (kissé rég v. nyj)
1. ’idősebb fivér’ ❖ A’ Bátyám ki engem Svétziában [= Svédországba] vitt vólt, már meg-hólt vala (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 43) | „Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában, „Hát ki volna úr más széles e határban? Toldi György talán, a rókalelkü bátya, Ki Lajos királynál fenn a tányért váltja? […]” (1846 Arany János 8014001, 102) | Közös atyának gyermekei ők! s vajjon nem lázitó törvény-e az, mely mindent bátyjának adott, neki kegyelemkenyeret hagyván? (1855 Szilágyi Virgil 8449001, 83) | Vera legidősebb nővére már öt éve apáca; a bátyja pap lesz, és a legkisebb húga is a kedvesnővérek körébe vonul (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 140) | A báty megbízhatóan segít neki. Csakhogy közben nem hall mást, mint hogy őrajta áll öccse biztonsága (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044008, 133).
1a. (/nyj) ’szülő fivére; nagybáty’ ❖ Két Bátyjai vóltak, a’ kik Atyja’ Testvérei valának (1789 Gvadányi József C1925, 1) | nekem egy bátyám van, apámnak testvére, ki a nemzeti fölkeléskor s után a franczia és olasz földön sokat táborozott (1836 Táncsics Mihály 8463007, 7) | Berky Bertalan bátyám anyárul testvér volt édesapámmal (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 106).
2. (nyj v. biz) ’〈(idősebb) férfi megszólításaként, ill. megnevezéseként〉’ ❖ mint Borbély tudok borotválni Odvas, fájós, reves fogat vondogálni […] Ha nem hiszed bátya, meg lehet próbálni (1780 e. Protestáns iskoladrámák 7467001, 245) | Ha szépen megkérem kendet, öreg bátya, Átszállít-e engem tenger más partjára? (1844 Petőfi Sándor C3506, 217) | Kit vár, bátyám? – A fiamat – felelte a kis öreg (1907 Gárdonyi Géza C1827, 148) | Karvaly bátya a nyerget tette rá [a lóra] s jól meghúzta a hevedert (1942 Kodolányi János 9342003, 11).
Ö: atyabátya, édes~, mostoha-, nagy~, testvér~, unoka~, urabátyja.
ÖU: anya~, apa~.
Sz: bátyámoz, bátyaság, bátyi.
Vö. CzF. ~, bátya¹; ÉrtSz. bátya; TESz. bátya; ÉKsz. bátya; SzT. bátya; ÚMTsz. bátya¹