békanyál fn 2A

1. ’állóvízben levő (zöld) moszatok nyálkás tömege’ ❖ Mert ámbár gyöngy-testét körl kerítette; De köntös helyébe, béka-nyál felette (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 94) | Többször kell büzhödt békanyállal fedett posványokban nyakig úsznia (1846 Jókai Mór C2246, 234) | [a mocsár] a békanyáltól, rekettyétől selyemzöld rétnek látszott a holdvilágnál (1889 Mikszáth Kálmán C3104, 93) | mély árkok húzódnak az ucca két oldalán jóféle állott vízzel és békanyállal, mely üdén zöldel az embertelen nyári hőségben (1937 Féja Géza 9138005, 244) | [a Tisza holtágában] csomókban áll a nád, melynek közeiben békanyál tenyészik (1997 Természet Világa CD50).

2. (/nyj) ’ökörnyál’ ❖ soha se ereszti ki a’ juhokat a’ harmatos mezőre, sem pedig a’ zab tarlóra, sem a’ béka nyállal be-pókhálózott ugarokra (1821 Dessewffy József C2570, 556) | Az első fehér hajszál, mint nyár végén az illatos kék levegőben uszkáló békanyál, – int, hogy jön az ősz (1876 Ágai Adolf C0547, 213) | Ezüstösen csillogott a mező a sok békanyáltól (1881 Vajkay Károly C4675, 165) | A Duna felől hűs fuvalom csapott el, széttépte a levegőben ringó békanyálakat (1898 Mikszáth Kálmán C3158, 163) | Jó őszidő vót, békanyál vót má a levegőbe (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 161).

3. (rég, ritk) ’vékony fonal(ak) formájában a vízfelszínen úszó, kocsonyás burokba zárt békapeték’ ❖ Béka nyál; Sperma ranarum (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, A[v]) | Béka nyál, Béka iv. Sperma ranarum, Ovula natantia (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 23).

Sz: békanyálas.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. béka-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

békanyál főnév 2A
1.
állóvízben levő (zöld) moszatok nyálkás tömege
Mert ámbár gyöngy-testét körl kerítette; De köntös helyébe, béka-nyál felette
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
Többször kell büzhödt békanyállal fedett posványokban nyakig úsznia
(1846 Jókai Mór)
[a mocsár] a békanyáltól, rekettyétől selyemzöld rétnek látszott a holdvilágnál
(1889 Mikszáth Kálmán)
mély árkok húzódnak az ucca két oldalán jóféle állott vízzel és békanyállal, mely üdén zöldel az embertelen nyári hőségben
(1937 Féja Géza)
[a Tisza holtágában] csomókban áll a nád, melynek közeiben békanyál tenyészik
(1997 Természet Világa)
2. (/nyj)
soha se ereszti ki a’ juhokat a’ harmatos mezőre, sem pedig a’ zab tarlóra, sem a’ béka nyállal be-pókhálózott ugarokra
(1821 Dessewffy József)
Az első fehér hajszál, mint nyár végén az illatos kék levegőben uszkáló békanyál, – int, hogy jön az ősz
(1876 Ágai Adolf)
Ezüstösen csillogott a mező a sok békanyáltól
(1881 Vajkay Károly)
A Duna felől hűs fuvalom csapott el, széttépte a levegőben ringó békanyálakat
(1898 Mikszáth Kálmán)
Jó őszidő vót, békanyál vót má a levegőbe
(1935 Móricz Zsigmond)
3. (rég, ritk)
vékony fonal(ak) formájában a vízfelszínen úszó, kocsonyás burokba zárt békapeték
Béka nyál; Sperma ranarum
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
Béka nyál, Béka iv.ivadék Sperma ranarum, Ovula natantia
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Sz: békanyálas
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. béka-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások