búcsús mn és fn
I. mn 2A6
1. (katol) ’búcsújáráson v. templomi búcsún részt vevő 〈személy, csoport〉’ ❖ [a vendégfogadóban] mélyen aluvék a’ bútsús pár (1784 Magyar Hírmondó C0272, 31) | bucsús sereg […], piros zászlóival (1858 Pájer Antal C3381, 97) | [a kegyhelyeknek] kedvelt búcsúnapja Kisasszony ünnepe. Nagyasszony mellett ezen a napon kereste föl a kegyhelyeket az újkorban a legtöbb búcsús zarándok (1990 Magyar néprajz CD47).
1a. (rég, Vall) ’zarándoklaton részt vevő 〈személy〉’ ❖ Ábrahám temploma, mellynél a’ bútsus musulmanok egybe-gyülnek (1788 Decsy Sámuel C1381, 237).
2. (katol) ’olyan 〈hely v. időpont〉, ahol v. amikor búcsút tartanak’ ❖ Szent Donát tiszteletére az ungvári szőllők közt épült kápolna búcsus ünnepén tartott beszéd (1825 e. Magyar írók élete CD27) | [manapság a templombúcsúra] általában egyénileg, illetve családostul mennek az emberek […]. A búcsús faluba érve rokonukhoz, ismerősükhöz mennek, és annak családja körében töltik el a napot (1990 Magyar néprajz CD47) | Az egyes kegyhelyeknek – évente egyszer vagy többször – vannak kijelölt búcsús napjai, amikor a bűnbocsánatra távoli vidékekről is érkeznek zarándokok, falvanként, ünneplőben, templomi zászlók alatt (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
3. (katol) ’búcsújáráskor haszn., ill. akkor szokásos’ ❖ búcsús-dal (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a búzaszenteléskor tartott körmenetben] legelöl halad az egyházfi a búcsús feszülettel (1930 Magyar néprajz CD47) | A legrégibb, legkedveltebb és legszebb búcsúsénekeink szinte mind Mária-énekek (1990 Magyar néprajz CD47).
3a. (Népr is) ’a templomi búcsú napján (szervezett vendégség alkalmával) szokásos, ill. akkor haszn.’ ❖ [Karintiában] templomi búcsú napján sajátságos búcsús-eledelek kerűlnek az asztalra (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A kalocsai szállásokon, ahol a messze szétrajzott rokonság a falu védőszentjének ünnepén, a búcsú alkalmával jött össze, a búcsús vagy vendégváró abrosz koszorújában gyakori a felirat, pl.: „Isten hozott kedves vendég! Jó étvágyat!” (1977 NéprajziLex. CD47) | Az 1960-as évek vége óta a motorkerékpárok és autók falusi elterjedése következtében inkább csak nosztalgiával emlékezhetnek a vendégek a régi szép idők búcsús borozgatásaira (1990 Magyar néprajz CD47).
4. (rég) ’(templomi) búcsú alkalmával rendezett 〈kirakodóvásár〉’ ❖ a’ Bútsús Vásár megmaradott (1807 Hazai Tudósítások C0189, 198).
4a. ’(templomi) búcsú alkalmával rendezett kirakodóvásár(ok)ban (rendszeresen) ajándéktárgyakat, kegytárgyakat stb. árusító v. a közönséget mutatványokkal, látványosságokkal szórakoztató 〈személy〉’ ❖ nem szabad gyermekeket alkalmazni kötéltánczosok, műlovagok s bucsus és vásári alakosok látványainál (1846 Hetilap CD61) | az Ipartestület, amely [a Mária-napi búcsúra] a búcsús árusokat szervezi (1995 Magyar Hírlap CD09).
4b. (Népr is) ’(templomi) búcsú alkalmával rendezett kirakodóvásár(ok)ban árusított, ill. vásárolt 〈kegytárgy, ajándéktárgy stb.〉’ ❖ [Szucsávában a kegytemplom körüli] útczákon és tereken mindenféle búcsús holmit, főkép keresztzsinórokat, szentképeket, gyertyákat, fejkendőket, stb. árúlnak (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a Zágráb melletti Remetéről] 15. századi búcsús érem is fönnmaradt, amelyet a búcsúsok szoktak hazavinni a kegyhelyekről (1990 Magyar néprajz CD47) | búcsús krumplicukor (1998 Magyar Hírlap CD09).
5. (rég) ’〈a középkorban:〉 a pápa által meghirdetett, a résztvevőknek búcsú elnyerésével járó 〈hadjárat〉’ ❖ [a] keresztyének Jérusálem … ellen bútsus hadakat kezdettek (1778 Bessenyei György¹ C1094, 27) | A’ Pápa Diplómája […] az egéſz Orſzágbann kihírdetődött. Kevés idő alatt, külömböző helyekenn, nagy ſzámú nép gyűlt öſzve a’ Bútsús Hadra (1805 Budai Ézsaiás 7059004, 320).
II. fn 4A (rendsz. tbsz-ban)
1. (katol) ’búcsújáráson v. templomi búcsún részt vevő személy’ ❖ Aszszonyi bútsúsok a’ Száva vizének tulsó partján végzik-el áhitatosságokat (1789 Magyar Merkurius C0341, 276) | Anna napján jár ide [ti. a kápolnához] A búcsusok raja (1855 Ney Ferenc 8335011, 18) | beteg bucsusnak bízó imája (1918 Babits Mihály CD01) | [a csatkai] szentkút vizét bénaság és lábfájás ellen tartják jónak és viszik magukkal a búcsúsok (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
1a. (rég, Vall) ’zarándoklaton részt vevő személy’ ❖ [Benáreszben] az ájtatos bucsus csak 15 nap alatt végezheti el azon szertartásokat, mellyek által büneiből teljesen kitisztulhat (1857 Vasárnapi Újság CD56) | mekkai bucsusok (1895 PallasLex. CD02).
2. ’(templomi) búcsú alkalmával rendezett kirakodóvásár(ok)ban (rendszeresen) ajándéktárgyakat, kegytárgyakat stb. árusító v. a közönséget mutatványokkal, látványosságokkal szórakoztató személy’ ❖ Búcsú lesz holnap V.-n, s a búcsúsok már nagyban készülődnek (1963 Csoóri Sándor 9090026, 109).
Vö. CzF. búcsús · bucsus; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. búcsú; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.