bükköny fn 4C  bikkeny (nyj) , bökköny (nyj)

1. (Növ) ’szárnyasan összetett, gyakr. kacsban végződő levelű, lilás, sárgás, ill. fehéres pillangós virágú, hüvelytermésű egyéves v. évelő növény’ ❖ Ala (lat.), 1. növénytani műszó, különböző jelentéssel. a) A levelek lefutásából eredő hártya- v. levélnemü szegélye a szárnak vagy a levél nyelének, p. a bükkönyön mind a kettőn (gatyás szár) (1893 PallasLex. CD02) | Bükköny (Vicia), párosan szárnyalt levelű fű a hüvelyesek családjában. A levél számos levélkéből áll s csúcsán rendesen kacsban végződik, mellyel más füvekbe kapaszkodik (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 21) | A lednek (Lathyrus) elterjedése és fajszáma tekintetében megegyezik a bükkönnyel. A levelek szárnypárjainak száma kevés, gyakran egy (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 439).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ [A bükköny] sok faja közül leginkább termesztik a közönséges bükkönyt (V. [= Vicia] sativa L.), a szőrös bükkönyt (V. [= Vicia] villosa Roth) és a ló- s disznóbabot (V. [= Vicia] faba L.) (1893 PallasLex. CD02) | Bükköny, Vicia L. (növ.), a Papilionatae (pillangós viráguak) génusza, melynek 180 faja főkép az északi mérsékelt övben, részben azonban Dél-Amerika D.-i és Ny.-i részén van elterjedve (1912 RévaiNagyLex. C5700, 161) | Vicia sparsiflora Pilisi bükköny (1998 Tények könyve CD37).

2. (Mezőg is) ’az e nemzetség három termesztésbe vont fajába, az ún. szöszös bükköny (Vicia villosa), az ún. pannóniai bükköny (Vicia pannonica) és kül. a takarmánybükköny fajba (Vicia sativa) tartozó, kapaszkodó szárú, ezért rendsz. támasztónövénnyel együtt vetett egyéves növények vmelyike, ill. e takarmánynövények összessége’ ❖ Vicia Pannonica […]. Magy. Ló-borsó; Lednek; Bükkön (1797 Veszelszki Antal C4463, 442) | A’ Lednekről vagy Bükkönyről. A’ Ledneket a’ Borsóval egyforma földbe; de mindég későbben szokták vetni: mert a’ hideget épen kinem állhatja (1818 Nagyváthy János 8328003, 62) | [Csehországban] termesztenek újabban egyes olyan hüvelyes veteményeket is, a melyek magja pusztán csak takarmányúl szolgál; ezek közt első helyen áll a bükköny (Vicia sativa) (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Takārmnnak való a bökköny (1940 Balassa Iván C6831, 66) | E zabba vadon is igën sog bikkëny nyüöl (1973 Felsőőri tájszótár C6861, 39) | Nem spontán folyamat, gyors diffúzió eredménye a pillangós takarmányok termesztése […]. A lucerna, lóhere, bükköny és a többi szálastakarmány beépülése a paraszti gazdálkodásba mégsem történhetett egyik napról a másikra (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. ’e takarmánynövények vmelyikének egy területre vetett, egy területen növő összessége’ ❖ a’ szántófldbl tágasabb hely marad Répa, Bkköny, vagy Hajdina alá (1806 Hazai Tudósítások C0187, 384) | [a váltógazdaság következtében] sok helyen a’ mező 7, 9, 13 szinü leszen, ’s lóher, répa, bükköny, zab, korompély, tönköly, buza, árpa, rozs, csicsóka ’s a’ t. rendre váltja fel egymást (1831 Széchenyi István CD1501) | [A fürj] tavaszkor különösen búza- és rozstáblákban él, majd a többi száras növényzetben, gabnában, mákföldeken, réteken, gazos bükkönyben, lóherben, sürű kukoriczában (1899 Chernel István CD34) | A bükkönyt learatták már (1942 Függetlenség 2203008, 7) | A kisjenői uradalom (Arad m.) az 1860-as évek elején szakmányban kaszáltatta 10 ezer holdas rétjét és lucernáját, de a bükkönyt napszámosokra és havi béresekre bízta (1999 Magyar néprajz CD47).

3. ’e takarmánynövények vmelyikének tömege levágva (és megszárítva) mint takarmány’ ❖ zabosbükköny etetése (1828 Széchenyi István CD1501) | szép kilátása volt szegénynek az ablakból. Éppen egy boglya bükköny volt elibe rakva (1846 Jókai Mór CD18) | [a tehenek] az istálóban este és reggel zöld luczernát, lóherét, baltaczimet, bükkönyt, kukoriczát s más jóféle takarmányt kapnak (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045011, 62) | frissen kaszált bükkönyt dobott a sráglyába [= saroglyába, vagyis a jászol feletti létraszerű rácsra] a tehenek elé, hogy ehessenek (1937 e. Dallos Sándor 9098004, 89) | 8 szekér bükköny (2000 Buza Péter CD36).

3a. ’e takarmánynövények vmelyikének gömbölyű, sötét színű magja’ ❖  Felsége kegyelmeſſen meg engedte, hogy a’ töretlen kölest, hajdinát (tatárkát), és ledneket (bükkönt) is, minden vám ’s harmintzad nélkl leheſſen Magyar, Német, és Gallitziai Tartománnyaiban, eggyikbl a’ másikba által-hordani (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0173, 553) | A’ borsóval és lentsével rendszerént tsak az emberek élnek. A’ bükkönnel pedig inkább a’ barmok (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 57) | A hüvelyes vetemények mint borsó, lencse, bab és bükköny száraz állományukban 4 sőt 5½% légenytartalmuak, s ekként a buzát e tekintetben felülmulják (1847 Hetilap CD61) | Gyomnövények magvának fölszedegetésével [a vadgerle] hasznos, de a kár, amit a kendermag, lenmag, köles, répamag, repcemag, borsó, lencse és bükköny elköltésével okoz, alighanem számottevőbb (1933 Az állatok világa ford. CD46) | 1944-ben a Dreher-birtok babbal, borsóval, bükkönnyel, lennel, repcével és cukorrépával szerepelt a megbízható vetőmagot előállító cégek között (2000 Hornyák Mária CD36).

4. (rég, Növ) ’〈virágát és termését tekintve a Vicia-fajokhoz nagyon hasonló ún. tavaszi lednek fajba (Lathyrus vernus) tartozó, 30–40 centiméter magas, párosan szárnyalt, fűzöld levelű, kék színűből fokozatosan rózsaszínné v. fehérré váló virágú erdei növény megnevezéseként〉’ ❖ Lednek: Bükkön, Lödnök, Vadlednek. Deák: Ervum, Orobus: Orobus pannonicus Clusii. […] Ollyan forma mint a’ Borsó-fü, piros a’ virága; A’ magva gömbölyü verhenyeges; A’ magva héja vagy tartója görtsös. Terem Erdökben (1775 Csapó József 7062001, 153) | Orobus vernus. Hung. Kakuk borsó; Vad Lednek; Erdök tavaſzi borsókája; (Vad borsó; Bükkön.) (1780 Benkő József C0290, 403) | tavaszi Lednek […] (O. [= Orobus] vernus) ſzára tsekély: lev. ſzárnyaltak […]. (kakuk-borsó, vad Lednek, Bükkön) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 411).

5. (egysz-ban) (rég, Növ) ’〈a Vicia-fajokhoz nagyon hasonló növényfajok alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Bükkön. (Lathyrus) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 411) | Lednek (növ., kakukborsó, Orobus Tourn.), vitorlás fű, több mint 15 fajjal Európában, 11 hazánkban. Némelyek a bükkönynyel (Lathyrus L.) egyesítik (1895 PallasLex. CD02).

Ö: szagos~, takarmány~.

ÖU: mogyorós~, szeges~.

ÖE: ~mag, ~szalma, ~széna.

Vö. CzF. bükkön · bükköny; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.