bőszít ts ige 4b4 (vál)
1. ’〈személyt, csoportot〉 ingerel, idegesít, ill. haragra gerjeszt, dühít vki v. vmi’ ❖ dühít: dühösít, bszít, fenesít (1784 Kisded szótár C0815, 18) | még félóráig bőszítette Mákosné asszonyom azzal, hogy de bizony feküdjék le, mert látszik a szemeiből is, milyen rosszul van (1857 Jókai Mór CD18) | Jártak-keltek benne a gondolatok tüzesen, nyugtalanul, piszkálták, gyötörték, bőszítették (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Mi az amit kinevettek? Burzsoát bőszítő forradalmi színakkordok talán? (1910 Lengyel Géza CD10) | Bőszíti a gonosz rágalom is, mely arról szól, hogy fiát, a spanyol korona örökösét, bécsi méreg ölte meg (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 248) | a városi szegénységet bőszítő lakomákról számol be (1965 Kelényi Ferenc CD52) | A férfi rendíthetetlen egykedvűsége is bőszítette [az asszonyt] (1985 Szakonyi Károly 9635002, 28).
1a. (/ritk) ’〈személyt, csoportot〉 uszítva vkire haragít, vki ellen fordít’ ❖ csupán Blumauer barátinak akartam kedveskedni, nem pedig ellenségeit […] magamra is ingerelni, bősziteni (1833 Áltöltöztetett Aeneis ford. C4640, VI) | birái ön ellen valának bőszítve (1877 Puky József ford.–Molière C3177, 194) | A szerkesztőség minden alkalmat megragadott arra, hogy az utódállamok magyarjait elidegenítse az anyaországtól, s a külföldet a „fehér terror” népe ellen bőszítse (1940 Pintér Jenő CD44).
1b. vmire bőszít (rég) ’〈személyt, csoportot vki elleni magatartásra, cselekedetre〉 ingerelve ösztönöz, serkent’ ❖ Vallj most agg gonosz! – ordíta Cornél – ki bőszíte ellenem a’ legigazságtalanabb tettre, hogy vérengzőn körmeid köztt tarts, míg amaz védetlen jogaimat gazul tiporja?! (1839 Kovács Pál² C1205, 259) | [a fúria a szultánt] a magyarok egyenetlenségére figyelmezteti és harczra bőszíti (1898 Széchy Károly CD55) | ez a könyv is besorozható azok közé a művek közé, melyek Franciaországot a revanche-ra bőszítették (1923 M. Pogány Béla CD10).
1c. (kissé rég) ’〈ellenséges indulatot, cselekedetet〉 kelt, gerjeszt v. nagyobb fokúra szít, ill. vkire irányít’ ❖ az elkeseredés bőszitette indulat szomorú következményü jelenségeiről mit sem hallani (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Melius Juhász Péter szerint] a katolikus papság maga ellen bőszíti az Úr haragját; a misék, zsolozsmázások, búcsúk, böjtök, paráználkodások megássák az ország sírját (1930 Pintér Jenő CD44) | Költői polemikájának heves és gőgös hangjával még jobban magára bőszítette a támadásokat (1945 Schöpflin Aladár 9590004, 84).
2. ’〈állatot, kül. bikát〉 hergel, ingerel’ ❖ nem illik ám az olyan gyereknek, akiből majd tisztelendő ur lesz egyszer, […] elbogárzott bivalybikákat kiforditott vörös dolmánybéléssel bőszíteni (1881 Matkovics Pál C3054, 136) | A füst már amúgyis ingerelte, a zaj pedig végsőkig bőszítette [a hiúzt] (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 118) | A lilakendősök a vérző állatot [ti. a bikát] ismét percekig bőszítik (1995 Magyar Hírlap CD09).
Ö: fel~.
ÖU: neki~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.