ceremónia fn 6A  cérémonia (rég) , cerimonia (rég)

1. ’(ünnepélyes) formaságokkal végzett, megtervezett módon v. vmilyen előírás szerint lebonyolított esemény(sor), ill. hivatalos formaságokkal kísért (műsoros, ünnepi) rendezvény’ ❖ A’ Tzeremoniát [ti. a kínai császár bevonulását a városba] végig nem láthattam (1785 Göböl Gáspár 7121008, 52) | Szükségesebb Ember nintsen a’ Lakadalomba a’ Vféjnél, mert az a’ dísze az egész czérémoniának (1817 Wándza Mihály 8525029, 101) | [Az új főispán beiktatása] fejedelmi pompával történt; ha ezt leírnám, unalmas volna, látni volt azt jó, s ezt is csak egyszer, mert nincs fárasztóbb az efféle ceremóniánál (1842 Erdélyi János² 8131102, 62) | Nov. 25.-én doktorosítottak meg. Az volt ám aztán a ceremónia (1940 Bartók Béla C0855, 139) | Az ünnepségen részt vevő túlélők Oskar Schindler mellszobrát ajándékozták a rendezőnek [ti. Steven Spielbergnek]. A ceremónián jelen volt a Nobel-díjas író-professzor Elie Wiesel is, aki szintén a holocaust túlélője (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Vall is) ’rendsz. szakrális célból végzett, vmilyen (ünnepi) alkalomhoz kötött (szimbolikus) aktus(ok sora), ill. ennek pontosan és szigorúan szabályozott hagyományos módja, kialakult rendje; szertartás’ ❖ [az anyaszentegyház] külsö tiſzteleteket-is rendelt, mellyekkel a’ hivek kedvét keresnék ö ſzent Felségének, és nevelnék a’ magok’ áhitatosságát: e’ végre rendelte az Innepeket, a’ tzeremóniákat, a’ gyülekezeteket, a’ ’Sóltárok, és Létániák éneklését, a’ böjtöket (1774 Vajda Sámuel 7365003, 116) | te a’ lyányomnak légy lélekben atyja; a’ keresztség [= keresztelés] ceremoniája már úgy is részt adott ezen titulusban (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 167) | babonás tzerimoniákkal próbálták a’ holdat a’ felyhő alól kihívni (1825 Kis János¹ C2661, 158) | nincs vége a gyónás ceremóniájának (1886 Jókai Mór C2312, 121) | házassági ceremónia (1906 Ady Endre CD0801) | a papszentelés áldozati ceremóniái hét napon át tartottak (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2. (kissé pejor is) ’a társadalmi v. a hivatalos érintkezés hagyományos, megszokott formája, ill. az ilyen formáktól, formaságoktól kísért jelenet, gyakr. túlzó szertartásosság, formalitás’ ❖ [Kínában] köteles minden paraſzt ember-is arra, hogy a’ köſzöntésben, látogatásban, el-ereſztésben, bizonyos módot tartson bizonyos ſzókat mondjon, teſtének bizonyos hajtogatásával éllyen. Így neveltetik minden kisded. […] Mert ugyan-is, a’ ki büntetés alatt köteles az illyen tzeremóniákra, annak ideje ſintsen az embertelenségre (1776 Molnár János 7232022, 142) | én ceremoniák embere nem vagyok. Hosszu mentét ölteni, és aranyos övet és sárga kardot kötni fel, sarkantyús csizmában lépegetni, kimérve tenni meghajtást, tiszteletröl beszélni, s az ég tudja, miről gondolkozni: mind oly dolgok, a miket olly talált fel, kinek szív és fej soha dolgot nem adtak (1832 Kölcsey Ferenc C2800, 5) | Munkakönyvüket átnyujtották a hivatalnoknak [az asztalosok] s aláirták a belépési blankettákat. Voltak olyanok, akik szerencsésen túlestek ezen a ceremónián s már kint is vannak a teremből (1932 Kassák Lajos CD10) | Szokás szerint mellőzve minden ceremóniát, anélkül, hogy elbúcsúztam volna Hitlertől, a tanácskozás többi résztvevőjével hagytam el a helyiséget (1992 Liszkay Zoltán ford.–Speer CD17).

2a. (biz is) ’〈a hétköznapi életben:〉 gyakorlat során kialakult, szokásossá vált és rendszeresen (azonos módon) ismétlődő cselekvési mód, szokás, rituálé, ill. ilyen módon végrehajtott cselekvés, ilyennel kísért esemény’ ❖ felolvasásainak voltak sztereotip ceremóniái (1914 Schöpflin Aladár CD10) | gyakran visszatérő kis ceremóniák, mint egy szalonnavásárlás vagy mindennapi esti kocsizás a tó körül a színehagyott homokfutóval (1941 Kádár Erzsébet 2041011, 559) | el kellett végeznie a szokásos ceremóniát: behunyt szemmel járni, jobb keze középujját a bal keze középujjával a levegőben pontosan eltalálni (1952 e. Molnár Ferenc² 9453038, 72) | A finneknél a szaunázás tisztálkodási szertartás, egészségügyi ceremónia, társadalmi eseményjáték, népi-nemzeti hobby (1979 Galsai Pongrác 9171004, 212).

3. (tréf v. gúny is) ’〈beszédben, magatartásban:〉 felesleges körülményeskedés, lényegtelen mozzanatokra való kitérés, felhajtás, hűhó’ ❖ nagy tzérémoniat tartanak-vala a’ szépen slt kövér tyúkok’ fel-tételében ’s fel-bontásában-is (1787 Mátyus István C3069, 177) | nagy czeremoniával és sok tréfa között ment véghez a műtét [ti. a szakállvágás] (1847 Pákh Albert 8347012, 270) | [az áruházban] óvakodva kértem egy dupla Beatlest, amit borsos áron ugyan, de ceremónia nélkül a kezembe nyomtak (1994 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.