cím fn 3B  c.

1. ’szellemi, művészi alkotásnak, kiadványnak, eseménynek, műsornak stb., ill. vmely mű kisebb részének, egységének rendsz. rövid, a tartalomra, témára utaló, annak élén feltüntetett megjelölése v. felirata’ ❖ azon Idylliumban [szükségesek a javítások], mellynek czímje: A’ szerencsétlen szerelem (1786 Kazinczy Ferenc C2554, 88) | [A Balaton] bvebb leírását lásd Korabinszky Lekszikonnyában, e’ tzím alatt, Plattensee (1796 Vályi András 7368001, 105) | [a törvényjavaslatból] 12 fejezet olvastatott el ’s hagyatott helybe. – Ezen fejezetek czímei (1843 Pesti Hírlap CD61) | [a hetilapot] meg is inditottam e cim alatt: „Munkások ujsága” (1876 Táncsics Mihály 8463017, 243) | [A Radikális Párt nőcsoportjának értekezletén] Lukácsné Szende Mária, a nők és pacifizmus címen előadást tart (1919 Világ 2115001, 6) | [Misinek az újságban] a címeket mind el kellett olvasnia, egyet sem volt szabad kihagynia, még a legkisebb hírecske címét sem (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 47) | [Kienzl operája] Magyarországon is népszerűvé lett A bibliás ember címen (1930 ZeneiLex. CD49) | A[z új magyar] film címe: „Helyet az öregeknek!” (1934 Nyugat CD10) | [1979 szeptemberében Vitray Tamás] Kapcsoltam címmel társasjátékot indít (1987 Lévai Béla 1094001, 19).

1a. (rég) ’könyv címlapja, ill. annak szövege’ ❖ a’ könyv’ Tzímjét eladó els levél (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 602) | ide írom egy újdonnan új és eredeti Magyar Munkának a tzimjét: „Az Emberi Nemzetnek Történetei, mellyeket a Magyar Nemességnek hasznos mulatságára öszveszedett egy Ember szerető Hazafi. […] Budann a Magyar kir. Univers. Typographiájának betűivel 1810.” (1810 Vitkovics Mihály C2561, 13) | A címen fölösleges volt odatenni, hogy eredeti költemények (1860–1861 Arany János 8014016, 14) | a könyv táblájára belől, vagy tiszta lapjára, ha pedig a könyv fűzve van, a könyv czímére fölül, irónnal felíratik a fő- és alszak jegye s a szám (1879 Szinnyei József 8647001, 311).

1b. (Könyv) ’〈a könyvkiadásban megjelentetett könyv, kiadvány megnevezéseként〉’ ❖ A Berlitz Publishing feladata, hogy csaknem minden réteget ellásson praktikus […] útikönyvekkel. Majdnem 1000 címet adnak ki különféle nyelveken (1995 Magyar Hírlap CD09) | A könyvkiadás még 1990-ben több mint 130 millió példánnyal rekordot állított föl. […] 1994-ben viszont – s ez egy másik csúcs – a kiadott 9300 cím inkább a választék sokszínűségét jelzi (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (Jog) ’jogszabálynak a tartalomra utaló felirattal ellátott kisebb része, egysége’ ❖ A szabad rendelkezésnek a 3. rész 30-ik czimjében foglalt megszoritását (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [kereskedelmi törvényünk] a bizományi és a szállítmányozási ügyletet két külön címben tárgyalja (1897 PallasLex. CD02) | A 100. pont tartalmazza dr. Balás István képviselő úr módosító javaslatát a törvényjavaslat melléklete XVI. címe 6. pontjába új e) pont felvételére (1990 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (Közg) ’a központi költségvetés szerkezeti rendjében a fejezetnél kisebb, az alcímnél nagyobb szintű egység’ ❖ az öt évi számadások czímszerinti kivonatát közlöm: 1837, 1838, 1839, 1840 és 1841-ik évi bevételek. 1-ő czím: 1837-ki pénztári maradvány 13,082 ft (1842 Pesti Hírlap CD61) | Az „államvasutak” tételénél. Darányi Ignác előadó ismerteti a bizottság inditványát, mely a költségvetés e tételénél egyes cimek fölemelését célozza (1889 Pesti Hírlap 8657001, 3) | Költségvetési reformunk legjelentősebb része, amely megvalósítja az állandósult: csoport, fejezet, cím, alcím, kezelés, rovat és alrovat rendet (1949 Szüts Ervin–Forgács Tibor C5303, 26) | Bihary Zsigmond számvevőszéki igazgató szerint a kompetenciájuk csak a költségvetési címek vizsgálatára terjedt ki (1999 Figyelő CD2601).

3. ’Vmely személy születés, érdem, megbecsültség stb. alapján kapott rangja.’

3a. ’vmely nemesi, ill. hivatali, katonai v. egyházi rang, méltóság v. tisztség, ill. megjelölés’ ❖ [a pápa] segítség helyett Hertzegi tzímet (Titulust) küldött (1790 Szekér Joákim C3921, 132) | miután a táblabírák megszűntek, a „tekintetes” czímet is csak régi reminiscentiáknál fogva adják meg (1864 Deák Ferenc CD51) | III. Károly e szabadalomlevélben a többi czímei közé azt is felrakta: „Nyugot- és Kelet-indiák királya, a Kanári-szigetek fejedelme” (1872–1874 Jókai Mór C2291, 296) | [Táborszernagy,] azoknak a tábornokoknak címe, akik a műszaki csapatoknál szolgáltak (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 281) | Martinovics mindennek ajánlkozott, kabineti titkárnak, kancelláriai, kamarai tanácsosnak, végül csak lembergi tanári nyugdíja felemelését kérte, mire [I.] Ferenc megkönyörült rajta, kegydíjat adott neki, meg a szászvári apát címét (1931 Szekfű Gyula CD42) | [Tettamanti Jenőt] 40 évi tanári működése után egyetemi tanári címének és jellegének meghagyása mellett Sopronból a budapesti Bányatervező Intézethez helyezték át (1960 Faller Jenő CD52) | [a megindított fegyelmi eljárásokban] hárman az eljárás idején önként lemondtak a bírói címről (1995 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’(az előírt feltételek teljesítésével járó) tudományos, ill. más jelentős teljesítményért járó minősítés, fokozat, ill. megjelölés’ ❖ [a spanyol herceg] a’ valenciai egyetemtől „doctor juris utriusque” [= mindkét jog, ti. a világi és az egyházjog doktora] czimet nyert (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Az egyetemeken] kisebb fok volt a baccalarius cím (1897 PallasLex. CD02) | A bajnoki címet nemcsak egyéni versenyzők, hanem például a futball-, evezős-, csapat- és stafétaversenyeken csapatok és egyesületek is nyerhetik (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 11) | Kende Márta rendezőt a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntetik ki (1987 Lévai Béla 1094001, 10).

4. ’vminek vmilyen kiváltságára v. tulajdonságára, jellegére utaló, ill. vmely versengés, rangsorolás alapján kapott elismerő, kitüntető megjelölése v. megnevezése’ ❖ Minden tartomány, mellynek lakosai bizonyos törvények által alapított polgári egyesületbe léptek, közös fő igazgatás alatt, Statusnak neveztetik, ’s czímjére avagy polgári alkotmányjára nézve császárság, királyság, főherczegség, […] vagy szabad köztársaság a’ neve (1831 Zádor Elek 8532001, 24) | mélyen aludtunk, hogy másnap a legmagyarabb városban ébredjünk fel. Sok város versenyzik még hála istennek ezért a címért, de egyik sem nagyobb joggal a sok közül, mint Szeged (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Fő- és székváros, helyesebben székesfőváros, Budapest cime, melyet a király [ti. I. Ferenc József] 1892-ben, koronázása 25-ik évforduló ünnepén adott neki (1894 PallasLex. CD02) | [Albrecht Thaer intézete] önálló szervezet mellett gazdasági akadémia címet kapott (1896 PallasLex. CD02) | [a Soproni Tűgyár] negyedszer nyerte el az élüzem címet! (1955 Soproni Szemle CD52) | [a] törvény rendelkezett a nagyközségi cím odaítélésének feltételeiről is (1995 Magyar Hírlap CD09).

5. (kissé vál) ’Név, elnevezés, megnevezés.’

5a. ’vkire vmely tulajdonsága, tette, mivolta, ill. vmely dologra tulajdonsága, jellege stb. alapján vonatk. megnevezés, név v. jelző’ ❖ Édes Etelém! – Te vagy tehát a’ Pokol’ ttelékje – Te ama’ Karjeli nyerít – Te egy veréb-terméſzet! […] Mi orczával beſzélhetem-el eltted ezen czímeidet (1786 Dugonics András 7087011, 318) | verscsináló, sophisticus szőrszálhasogató, regényragasztó czímekkel [tiszteli meg az angliai szónok az írókat] (1842 Pesti Hírlap CD61) | Császárság más nem lehetett, mint római és ezért a magyar monarchiát az „archiregnum” főkirályság czímével kezdték a XIV. században megkülönböztetni (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Melius a XVI. század második felében a ma nefelejts néven emlegetett növényt ismerteti „harmadféle szömvigasztaló” címen (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A javaslat 12. §-a az eljáró bíróságokat „fiatalkorúak bírósága” címmel illeti (1995 Országgyűlési Napló CD62).

5b. (rég) ’cégnév, ill. cégjelzés’ ❖ [a puskacsövek közül] a’ francziák közt főkép a’ Bryon, Liege, Dionville Canon tordu Schönsel czimet viselők legnagyobb becsüek (1829 Pák Dienes 8346003, 16) | Az évenkint fizetendő 10 pft részvényt […] befizethetik a’ t. cz. részvényes tagok Nagy József kereskedő ’s részvényes urnak Pesten vácziutczában Zöldfa czím alatti kereskedésben (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Ilona] egy ajtó előtt állt meg, mely felett e szavak voltak olvashatók: Kádár Emiliának, mint a légveloczipéd feltalálójának, és társának: Százados Miklós gépészmérnöknek, elkülönített munkatermei. […] Zavaros tekintettel nézte a czímet az ajtó felett (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 21).

6. ’vkinek a tartózkodási helyét, úti célját v. intézmény, cég, lakás, épület (szék)helyét v. vminek a rendeltetési helyét megjelölő adatok összessége, ill. ilyen adatokkal megjelölt hely’ ❖ Kérjük lakása teljes czimét, hogy a hátralékban levő tiszteletdijat utnak indithassuk (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Kéretik a becsületes megtaláló, hogy Ferenc József-rakpart 18. szám, 15. ajtó cimre hozza el [az elveszett pénztárcát] (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 19) | arra kértek, járjak utána, hogy a megadott címen, Temesváron, az Új téren […] megtalálható-e József Áron (1940 Méliusz József 9433009, 200) | A taxisofőrnek megadom a címet (1979 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343006, 158).

6a. ’〈levélen v. más küldeményen:〉 az a felirat v. pusztán a név, amely megnevezi az(oka)t a személy(eke)t, aki(k)nek a levelet v. küldeményt kézbesíteni kell, ill. 〈kül. postai kézbesítésnél:〉 ilyen személy(ek) v. intézmény, cég stb. neve a tartózkodási v. működési hely adataival együtt; címzés’ ❖ levélnek tzímje (1792 Kisded szótár C0816, 253) | Ha ön válaszolna, vagy csak irna, mert mire válaszoljon nekem, Julius 26ka után Rozsnyó felé Berzétén fognám venni levelét: „Erdélyi Jánosnak” czim alatt (1839 Erdélyi János² 8131109, 68) | A portás hozott egy kicsi csomagot, Csoboron lett föladva. A cím gépelve, a feladó neve ismeretlen (1942 Bohuniczky Szefi 9063003, 221) | Levelezési cím: Mécs Imre 1121 Budapest, Zugligeti út 33. (1986 Beszélő 2003006, 371) | Az igénybejelentőket postán lehet eljuttatni az alap címére: Befektető-védelmi Alap, 1364 Budapest, Pf. 174 (1998 Magyar Hírlap CD09).

6b. (hiv) ’〈hivatalos v. kereskedelmi levelezésben, ill. rendeletben, beadványban stb. a megszólítás egyszerűsítésére, rövidítésére:〉 az, akinek a levél, rendelet stb. szól; címzett’ ❖ felhivom a Czimet, hogy […] fennebbi elhatározásomat s az azzal kapcsolatosan kijelentett feltételeket vegye tanácskozás alá (1881 Trefort Ágoston CD52) | T. cz. Postautánvét mellett kérek egy tégelyt az ön biztos hatásu hajkenöcséből. Pickfeld. Wurmbrandt Anna grófnő (1897 Délmagyarországi Közlöny 8612001, 8) | felhívom Címet, hogy a 95.000/1900. F. M. sz. rendelet 46. §-ában foglalt rendelkezéseknek fokozott mértékben tegyen eleget (1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek 1051007, 290) | Fölülírott azzal a kérdéssel fordulok T. Címhez, hogy alábbi kérdésemre választ adni szíveskedjen (1999 Magyar Hírlap CD09).

7. (Inf) ’Számítógépes tárolóhely, eszköz, ill. (internetes) felhasználó v. tartalom elérésére szolgáló azonosító.’

7a. ’vmely számítógépes lokális tárolóhely elérésére szolgáló (numerikus) azonosító’ ❖ Az abszolút cím egyértelműen kijelöli a memóriarekeszt, a relatív cím az előző programrészektől függően helyezi el valamilyen előírt sorrendben az adatot (1970 MűszakiLex. C5415, 347) | az éppen futó program a virtuális tárból 4 Gbájtos részt tud címezni (ez éppen megfelel a 32 bites címnek) (1988 Tények könyve CD37) | Minden egyes sín külön cím-, adat- és vezérlősínt használ ahelyett, hogy összevonná a vezérlőjeleket és címeket az adatokkal, ahogyan azt a legtöbb processzor teszi (1998 Byte Magazin ford. CD38).

7b. ’hálózati eszköznek az ún. internetprotokoll szerinti 32 v. 128 bites azonosítója’ ❖ [a címmegosztás révén] minden távoli munkaállomásnak saját lokális IP-címe lehet, a kimenő csomagok viszont mind közös címet használnak, amelyet a router határoz meg (1997 Byte Magazin ford. CD38) | Amikor az internetbe csatlakozunk, a mi gépünk is saját IP-címet kap, mégpedig a szolgáltatónk tulajdonában levő címek közül egyet (1998 Magyar Hírlap CD09).

7c. ’e-mail cím’ ❖ [a HIX nevű elektronikus levelezési rendszer felhasználói a címtárban] elhelyezhetik személyi adataikat, postacímüket, elektronikus levelezési címüket és más adataikat (1996 Természet Világa CD50) | [az Élet és Irodalom szerkesztősége] e-mailen is elérhető ezeken a címeken: irodalom@hungary.net vagy: 72644.3570@compuserve.com (1996 Magyar Hírlap CD09) | [A Drótposta nevű szolgáltató] egy sor alternatív címet kínál: a kukac után állhat galamb.net, uze.net, aramszu.net, posta.net vagy buli.net is (2000 Magyar Hírlap CD09).

7d. ’internetcím, kül. webcím, ill. annak segítségével elérhető webhely, honlap’ ❖ Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi található az információs sugárút magyar szakaszán, akkor be kell gépelnünk a magyar Internet-katalógus címét (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a dokumentumban] szerepelhetnek hivatkozások (hyperlinkek) a dokumentumon belülre vagy akár valamely internetes címre (1998 Természet Világa CD50) | Valamennyi [felsorolt] szoftver demója letölthető a http://www.adobe.com/support címről (2000 Magyar Hírlap CD09).

8. (Jog) ’vmely jog keletkezésének jogszerű alapja; jogcím’ ❖ a felség- vagy hazasértés címe alatt lehet-e királyi adomány által oly javakat is megnyerni, melyek csak jussal illetik a királyi fiscust (1832 Deák Ferenc CD51) | a törvényes kamatlábon az ingatlan jószágok értéke egy harmadára biztos tulajdoni czím mellett jelenleg is nagy nehézség nélkül pénzt szerezni lehet (1848 Kossuth Lajos CD32) | Azt hiszem, ezek az urak mind olyan pénzből élnek, amit nem szokás elkönyvelni azon a címen, amin kapják, hanem hamis címeken (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 190) | A rendőrség kábítószer-termesztés elősegítése címén eljárást indított […] a budapesti fiatalember ellen (2000 Magyar Hírlap CD09).

8a. ’vminek a megtételére jogosító ok, alap, ill. hamis indok, ürügy’ ❖ Bálványimádás’ elhagyása itt Egy czim az élet’ érdemlésire (1834 Jakab István ford.–Voltaire C0442, 10) | [a négyes tánc] olyan, mint a limonádé. Semmi czimen nem lehet visszautasitani (1906 Ambrus Zoltán 9006009, 90) | Az orosz ezredek már a határon vannak. Hadgyakorlat címén (1933 Krúdy Gyula CD54) | Milyen címen és jogon mondja maga [rólam], hogy szociáldemokrata vagány? (1973 Marosán György 9425004, 121).

8b. (-n raggal, nu-szerűen) ’úgy, mintha vmi a szóban forgó dolog lenne, vmi gyanánt’ ❖ [egy kofa] napszámosoknak süt burgonyát s oszt spiritust, pálinka czimen (1874–1876 Jókai Mór C2300, 354) | Vajjon mit ír zenekritika címen Péterfy Jenő? (1931 Nyugat CD10).

9. (rég, átv is) ’jelvény, címer, ill. cégér, cégtábla’ ❖ A’ Rend’ tzime áll edgy fejér püspöki kereſztbl, mellynek közepében edgy sárga mezön edgyik fell a’ fekete Saſs, más fell a’ két fellyl említett Szent ábrázoltatik, és ez veres karmaſin pántlikán fog-viſeltetni (1787 Magyar Kurír C0312, 307) | Fedjétek be őt a’ vitézség czímjével (a’ tatárok zászlókat tartanak Zsigmond felett) (1819 Kisfaludy Károly 8242025, 311) | Nagy Hunyadi’ bajnoki czímeiben Fog küzdve kiállni a’ síkra Kemény, ’S vagy győzni vagy esni a’ hír’ mezején (1835 Vörösmarty Mihály 8524247, 180) | a kocsi mind tovább tovább ballagott; a kalmárboltok irott, festett, aranyzott czímjeikkel tovább tovább suhantak (1846 Pesti Divatlap C5839, 1043) | Pesten a király-utczai Römer-Saal egykori buzgó látogatói, ha néha bejőnek Pestre, e nevezetes helyet „Árpád-teremmé” átváltozva fogják találni; mert a czimen az előbbi vöröspalástos római helyén ott áll a buzogányos Árpád (1860 Vasárnapi Újság CD56).

10. (rég) ’pénzérme oldalainak egyike, ill. annak képe, felirata’ ❖ I-ször Meghatározza [a fejedelem] a’ különbféle érczeknek egymásra nézve való értékét. II-szor Meghatározza minden darab pénznek nehézségét és czímét (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320005, 244) | [Magyarországon] a magyar pénzek, magyar czimmel s felirással veressenek (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | az arany és ezüst pénzdarabok, mellyeknek nevembeni veretése Egyiptusban továbbra is megengedtetik, ugy czímre mint alak- és képnyomatára nézve azokkal egyenlők lesznek, mellyek a’ konstantinápolyi pénzverőházból kerülnek ki (1841 Pesti Hírlap CD61).

J: címzet.

Ö: al~, balta~, e-mail ~, fejezet~, fő~, internet~, jog~, lakás~, lak~, lap~, levél~, posta~, sorozat~, sürgöny~, szalag~, újság~, web~.

ÖU: dolgozat~, előadás~, film~, folyóirat~, gyűjtő~, kép~, könyv~, regény~, rovat~, vers~, zálog~.

ÖE: ~adományozás, ~bitorlás, ~fej, ~hajhászás, ~jegy, ~jel, ~kérdés, ~mutató, ~rajz, ~vágy, ~változtatás, ~vers.

Sz: című.

Vö. CzF. czím · czim; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.