címlet fn 3B (Ker v. Közg is)

1. ’részvény, kötvény, sorsjegy stb. meghatározott értéket képviselő egysége’ ❖ [a rendelet] a pénzügyminisztert az állandó államadósság 100 és 200 peseta névértékre szóló, 4 százalékkal kamatozó cimletei két uj sorozatának kibocsátására hatalmazza föl (1889 Pesti Hírlap 8657001, 8) | a társaság részvényeinek címletét 1 millió forintról 1000 forintra változtatták, ily módon lehetővé téve, hogy „töredék” névértékű részvénycsomagra is pályázhassanak a befektetők (1997 Figyelő CD2601).

1a. ’bankjegy, es. érme v. bélyeg(sorozat) meghatározott értékű egysége’ ❖ [a nem ércalapú Kossuth-bankók] a közpénztáraknál ezüstpénz gyanánt teljes névértékben voltak elfogadandók. […] Ily jegyek eredetileg 5, 10, 100 és 1000 frtos címletekben adattak ki (1915 RévaiNagyLex. C5708, 79) | A Mátyás által bevezetett reformok meghatározták II. Ulászló és II. Lajos pénzverését is. A pénzeket négy címletben (aranyforint, garas, denár, obulus) verték (1998 Rubicon CD17) | a legtöbb katonai tárgyú bélyeg hazánkban 1920 és 1945 között jelent meg; összesen negyedfélszáz címlet fogja át a magyar hadtörténelmet (1998 Új Könyvek CD29).

2. ’ilyen értékű értékpapír, bankjegy, bélyeg stb.’ ❖ Nagyobb állami, tartományi kölcsönöknél stb. az adós egy főkötelezvényt állít ki, amelynek alapján a forgalomba helyezendő cimletek kibocsáttatnak (1894 PallasLex. CD02) | [A Sopronban 1918-ban kibocsátott papírszükségpénzek közül] az 1 filléres szövege és értékjelzése meander keretben van, a többi címlet keret nélküli (1958 Ambrus Béla–Kupa Mihály CD52) | Létezik olyan levélpostai küldemény, amelyet 7 címletből álló, ún. kis soproni sorral bérmentesítettek (1985 Czencz Sándor CD52).

Ö: bélyeg~.

ÖU: állam~.

Sz: címletű.

Vö. ÉrtSz.; TESz. cím; ÉKsz.

címlet főnév 3B (Ker v. Közg is)
1.
részvény, kötvény, sorsjegy stb. meghatározott értéket képviselő egysége
[a rendelet] a pénzügyminisztert az állandó államadósság 100 és 200 peseta névértékre szóló, 4 százalékkal kamatozó cimletei két uj sorozatának kibocsátására hatalmazza föl
(1889 Pesti Hírlap)
a társaság részvényeinek címletét 1 millió forintról 1000 forintra változtatták, ily módon lehetővé téve, hogy „töredék” névértékű részvénycsomagra is pályázhassanak a befektetők
(1997 Figyelő)
1a.
bankjegy, es. érme v. bélyeg(sorozat) meghatározott értékű egysége
[a nem ércalapú Kossuth-bankók] a közpénztáraknál ezüstpénz gyanánt teljes névértékben voltak elfogadandók. […] Ily jegyek eredetileg 5, 10, 100 és 1000 frtosforintos címletekben adattak ki
(1915 RévaiNagyLex.)
A Mátyás által bevezetett reformok meghatározták II. Ulászló és II. Lajos pénzverését is. A pénzeket négy címletben (aranyforint, garas, denár, obulus) verték
(1998 Rubicon)
a legtöbb katonai tárgyú bélyeg hazánkban 1920 és 1945 között jelent meg; összesen negyedfélszáz címlet fogja át a magyar hadtörténelmet
(1998 Új Könyvek)
2.
ilyen értékű értékpapír, bankjegy, bélyeg stb.
Nagyobb állami, tartományi kölcsönöknél stb.s a többi az adós egy főkötelezvényt állít ki, amelynek alapján a forgalomba helyezendő cimletek kibocsáttatnak
(1894 PallasLex.)
[A Sopronban 1918-ban kibocsátott papírszükségpénzek közül] az 1 filléres szövege és értékjelzése meander keretben van, a többi címlet keret nélküli
(1958 Ambrus Béla–Kupa Mihály)
Létezik olyan levélpostai küldemény, amelyet 7 címletből álló, ún.úgynevezett kis soproni sorral bérmentesítettek
(1985 Czencz Sándor)
ÖU: államcímlet
Sz: címletű
Vö. ÉrtSz.; TESz. cím; ÉKsz.

Beállítások