csalogat ts ige 5a
1. ’〈embert, állatot〉 vmivel csábítva hívogat vki vhova’ ❖ [a szirének titkos énekükkel] tſalogatták földnek gyermekeit; Ezek azt hirdették gyáva evezöknek, Hogy ök Tanitói minden jövendöknek (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 20) | A’ madarat nem ſzokták egybe meg-fogni: elsben sipotskával tsalogattyák, ’s az után kerítik a’ kálóba (1790 Simai Kristóf ford.–Brühl 7292002, 80) | [a juhászbojtár a leányhoz] csalogatva így szól: „Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém! A csókot, ölelést mindjárt elvégzem én […]” (1844 Petőfi Sándor C3506, 182) | A tündérek és a kisasszonyok gyakran a vízbe, főleg a tóba csalogatják a férfinépet, s így okozzák halálát (1981 Dömötör Tekla 1039006, 88).
1a. csalogat vmire (rég) ’hízelgéssel, ígéretekkel rávenni igyekszik vkit vmire’ ❖ [az olvasó] Kabinétokba bé-ſzedett magyar Könyvekkel [kellene] Nemzetünket az olvaſasra tsalogatnunk (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457031, 136) | Hivatalviselésre csalogatsz, édes Józsim? (1824 Fáy András¹ 8139001, 314) | Kemény próba: férfit ölni, Kilenc ifjat megbüvölni, Szerelemre csalogatni (1862–1863 Arany János C0639, 84) | A korábbi években az Eurotunnel a forgalom növelésére „csalogató”, azaz árcsökkentő politikát folytatott (1999 Magyar Hírlap CD09).
2. ’〈embert, állatot〉 vhova (oda)vonz, (oda)csábít vmi’ ❖ lépre tsalogató étek (1786 Szacsvay Sándor ford. 7301007, 127) | [az üvegbe] egy kevés erős sert kell tenni, a’ miben ros kenyér főzettetett, mellynek szaga igen csalogatja őket [ti. a csótányokat], és abba bele fulnak (1835 Némethy József 8333014, 171) | a havasok szép festői vidéke, felmagasuló lombdús hegyeivel mind fennebb-fennebb csalogat (1870 Orbán Balázs CD22) | Az éjszakai tűzveszedelem csaknem egész Bécset az utcára csalogatta (1910 Krúdy Gyula C2829, 57) | Bármi is csalogatta vagy hajszolta őket [ti. a vízben élő állatokat] a szárazföldre, táplálékuk után kutatva, évmilliók alatt egyre hatékonyabban kezdtek mozogni és lélegezni a vízen kívül (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 141).
2a. (irod) ’〈vmely ígéretes, kecsegtető dolog(gal)〉 a képzeletre hatva erősen vonz, csábít vkit’ ❖ Ami csalogatta [Milán szerb fejedelmet], az a „királyi” cím volt (1877 Mikszáth Kálmán 8312053, 178) | A káprázatok hitegetnek S a könnyü élet csalogat (1895 Makai Emil 8290013, 42) | [a kalandvágy] a dicsőség, a hatalom, a gazdagság képeivel csalogatva elvitt idegen országokba (1916 Schöpflin Aladár CD10).
3. (rég, ritk) ’ismételten, többször becsap(, és ezzel megkárosít) vkit’ ❖ Álom, a’ melly ámító Képeiddel tsalogatſz (1794 Kármán József² 7165023, 283) | Rájmund az ezredest lovagi beszédivel csalogatta; egy engedélyért tizet igényelt (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389003, 171).
3a. (rég, irod) ’〈házastársat v. szeretőt〉 ismételten megcsal’ ❖ Szép vagy, Amália szép; de ha szép a’ bájos Elíza, Jaj neked! ő hűbb is, nem csalogatja hivét (1831 Vörösmarty Mihály 8524225, 103).
ÖU: el~, elő~, fel~, haza~, ide~, ki~, le~, össze~, vissza~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csal; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.