csattog ige 2a 

1. tn ’vmihez v. vmibe ismételten hozzáütközve, belecsapódva szaporán ismétlődő rövid, éles hangot ad vki v. vmi, ill. 〈gyakori ütközés〉 ilyen hangot kelt’ ❖ meg verekednek a’ sldk: Szájok tajtékoz; tsattog az horgas agyar (1777 Baróti Szabó Dávid 7021016, 169) | tapsoltak, tsattogtak kezekkel (1796 Szentgyörgyi Gellért ford.–Birkenstock 7317001, 5) | ütések csattogtak az ajtón (1856 Jókai Mór CD18) | [Cecey] egy hosszúnyelü légycsapóval az almárium oldalán csattogott (1901 Gárdonyi Géza C8718, [176]) | „Ide, te, csibész!”… Csattogott bizony a nadrágszíjj (1947 Szabó Lőrinc 9629147, 75) | csattogtak kezében a kötőtűk (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈eszköz, szerkezet (része) működés, használat közben〉 újra meg újra ilyen hangot ad, ill. ilyen hangot adva működik’ ❖ A halálnak itt kell Ülnie valahol […] a föld döbben: Zúg, csattog elrejtett kohója a ködben (1862 Szász Károly² ford.–Hugo C3837, 53) | [a konyha] kilincstelen ajtaja folyton csattogott (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 124) | Volt idő, amikor 35 szövőszék csattogott egyszerre a faluban (1959 Dömötör Sándor CD52) | kétezer év óta csattognak a szüretelő ollók Badacsonyban (1987 Antalffy Gyula 1004005, 136) | csattogtak a fényképezőgépek (1994 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈tűzfegyver többször elsülve, ill. tűzfegyverből kiadott lövések sorozata〉 hirtelen, gyors egymásutánban erős, éles hangot ad’ ❖ Csattog és ordítoz a fegyver kezekbe (1772 Bessenyei György¹ CD01) | csattogott kezükben a puska (1956 Gergely Mihály 2005073, 696) | Köröttem még egyre csattogtak a lövések (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 593) | Robbannak a benzinesüvegek, csattognak a vaktában bevágott aknák, üvöltöznek a géppisztolyok (1984 Szántó Piroska 2025064, 75).

1c. ’(ütő)hangszerrel ritmikus hangeffektust hoz létre vki, ill. 〈zene〉 ilyen hanghatást keltve szól’ ❖ Mennek kürtöt fúva, rézdobbal csattogva (1862 Szász Károly² ford.–Hugo C3837, 2) | Ha megharsan holnap a zene a romok között, ahol a jégpályát megnyitják, csak hadd csattogjon a léha, dévaj quadrille [= francia négyes] (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | Az asztaloknál énekeltek az emberek, négy-öt budakeszi banda csattogott (1900 Budapesti Napló jún. 29. C5243, 1) | csattogott a zenekar és villogtak a rézhangszerek (1930 Kodolányi János CD10).

1d. ’〈levegőben megsuhintott ostor(ral vki)〉(ismételten) ilyen hangot kelt’ ❖ Jádzanak a’ tehenek, bika bömböl, tsattag az oſtor, U-hakiáltáſſal, páſztor hasíttya eget (1786 Nagy János¹ 7235001, 19) | a délczeg csikó rágja zaboláját, ha talán megrántyák gyeplővel vad száját, s hallván az ostorral csattogni gazdáját, ágaskodik, hortyog, rugdossa hámfáját (1804 Verseghy Ferenc CD01) | csak úgy csattogtak […] a pásztorfiúk az ostorral (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 77) | feje fölött ostor csattogott (1997 Magyar Hírlap CD09).

1e. ’〈csók, pofon, taps〉(ismételten) ilyen hangot ad(va létrejön)’ ❖ az őr által hatalmasan csattogó poffokkal üdvözöltetvén (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Máriának ajkán csattog az első csók édesen (1876 Tamásfi Gyula C4083, 95) | a nézőtéren még mindig csattog a taps (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | pofonok csattogtak már, és sírás is hallatszott (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 157).

1f. ’〈zászló, kelme stb.〉 kül. szélben ki-kifeszülve csattanáshoz hasonló hangot ad’ ❖ leng, mint drága kelme, Melyet ha duzzaszt tiszta lég, […] csattog (1913 Tóth Árpád C4230, 204) | fú a szél […] s a hófehéren villanó vitorlák csattogva híznak messzi útra készen (1937 Radnóti Miklós 9543122, 48) | Suhogva csattog a szélben a zászló (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Whitman 9479107, 216) | Az ajtónyitástól kitárult mögöttem a zsalugáter, lebegett, csapkodott, csattogott minden vászon az áradó huzatban (1988 Lengyel Péter 9397007, 225).

1g. ’〈madár, es. angyal〉 csőrével v. szárnyával, ill. 〈csőr v. ismétlődő szárnycsapás〉 ilyen hangot kelt’ ❖ Szárnyokkal kakasok már többſzör csattogtak (1790 Gvadányi József 7125003, 16) | [az angyalok] szárnynyal csattogtanak (1844 Czuczor Gergely C1241, 169) | Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak (1906 Ady Endre C0536, 23) | [A baglyok] csőrükkel dühösen csattognak vagy kaffognak és érdesen fújnak; tulajdonképpeni hangjukat csak éjjel vagy a legnagyobb veszély idején halljuk (1933 Az állatok világa ford. CD46) | ádázul csattogó csőrök egész ármádiája fenekedik rám (1937 Tersánszky Józsi Jenő 9706009, 44) | karcsú torony bádogsisakján csattogva kelepel – jelkép gyanánt is – a gólya (1955 Antalffy Gyula 1004007, 35).

1h. (rég, ritk) ’〈(áramló) víz〉(vmihez ütődve) szaporán ismétlődő csattanó hangot ad’ ❖ Omolva tsattogsz széles folyója Zsibónak. Semmivel nem gondolva folysz kimért utadon (1810 Döbrentei Gábor C2560, 387) | a viz erősen csattog, mert szikla ágya nagy esésekben kanyarog (1890 Gyarmathy Zsigáné C1956, 23) | Lehorgonyzott vitorlások, teherhajók között siklottunk át bámulatos ügyességgel, gyengéden csattogott a víz minden lapát-ütésre (1930 Köves Tibor CD10).

2. tn (alany n. is) ’〈égbolt villámlás hatására, ill. villám〉 folyamatosan dörög, éles, csattanó hangokat ad’ ❖ Jupiter … M’ért nem drgsz? tsattogj, hadd csapjon menny-kved (1772 Bessenyei György¹ C1076, 75) | Egybe foly a dörgés; csattog szakadatlan (1853 Arany János C0646, 254) | tudta, hogy még csattogni is fog az istennyila az ő árva feje fölött (1898 Kincs István 8238001, 142) | Az ég elsötétült, hirtelen meghasadt, […] iszonyú villámok csattogtak, a kutakról és oszlopokról ömlött az esővíz (1938 Cs. Szabó László CD10).

2a. (irod) ’szél(vihar) meg-megszakadó süvítő hangot ad’ ❖ a nap az alatta csattogó szélvészek fölött szokott útjait járja (1795 Verseghy Ferenc C2555, 98) | künn zugott, csattogott hó és szél (1852 Gyulai Pál C1986, 106) | vad viharok szele csattog szerte a tájon (1962 Devecseri Gábor ford.–Anakreón 9108023, 9).

3. tn ’〈személy, állat v. jármű〉 mozgásában folyamatosan rövid, éles, csattanó hangot kelt’ ❖ Haddal vívt Honnunk’ szép földje felé fenyegetve Csattog az ellenség (1824 Czuczor Gergely C0032, 78) | sebesen csattogott ki felé kocsink (1835 Aurora C7818, 275) | a járdán csattogó mén zöreje (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [utolérték] a mezítláb csattogó Gombóc Artúrt (1994 Magyar Hírlap CD09).

4. tn (irod) ’〈vki(nek) v. vmi(nek a hangja, éneke)〉 áthatóan, élesen harsan’ ❖ Énekel ’s csattog Filoméla’ szája (1783 Édes Gergely C1541, 95) | [szent berek,] Bokraid árnya közül csattog az éjjeli dal (1824 Kölcsey Ferenc C2799, 153) | Körülfog s csattog gyermekim zaja (1855 Ney Ferenc 8335019, 37) | A nagy derült nevetés megint csattogott (1872 Tolnai Lajos C4207, 167) | [a vőlegény] az udvarról hallotta csattogni a hangját [ti. Rozáliáét], amint egy víg német dalt énekelt, gitár kísérete mellett (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3109, 127) | [a vörösbegyű magvágó] ugyanazon a változatos, megragadó hangon szól, mint a fülemile, hol hangosan, tisztán és tömören csattogva, hol panaszosan, majd megint élénken, végül visszafojtottan, lágyan és édesen (1933 Az állatok világa ford. CD46).

4a. ts (irod) ’〈énekesmadár, kül. fülemüle dallamként ható hangsort〉 jellegzetes, meg-megszakadó hangon elénekel’ ❖ Bús hanggal hűs erdőknek dalosa Nekem csattogja szép dalát (1809 Kölcsey Ferenc CD01) | Egy gyönge csalogány Csattogja gyász zenéjét, A cserje vad bogán (1845 e. Vörösmarty Mihály CD01) | Mikor a csapatok elvonúltak az ő fanfaronádjaikkal, akkor jött egy sereg dalos madár és […] mind azt dalolta, csattogta, a mi a dallamból a viszhangban hátramaradt (1860 Vasárnapi Újság CD56) | arany tollu madár csattog szerelmi dalt (1906 Ambrus Zoltán C0593, 23).

4b. tn (biz) ’harsányan v. indulatosan vitázó modorban, rövid, kemény mondatokban beszél, ill. (ellen)véleményét ilyen hangon v. módon fejezi ki’ ❖ azok, kik itt Pesten, s a vidékeken pattognak és csattognak, legyenek nyugton (1848 Március Tizenötödike C3027, 251) | Te szemtelen! Hogy kiforgatod, amit mondtam! – csattogott (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Egyszerre visong, kiabál, csattog a két asszony: […] – Szegény anyánkat már életében becsapta, kijátszotta… (1931 Oláh Gábor 9487062, 34).

5. tn ’〈levegő v. térség〉 a benne kiadott, ill. általa visszavert hangtól hangosan zeng, harsog’ ❖ Lovai körmétől lágy levegő csattog (1862–1863 Arany János C0639, 131) | Csak úgy csattog ugatástól egész udvar (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | az ős herinci erdő fejszecsapásoktól csattog (1901 Gárdonyi Géza C1824, 218) | Éjfélkor még csak egy madárka szól, szürkületkor egész sereg dalol: hajnalban már csattog a rét s az erdő (1956 Irodalmi Újság ápr. 21. C5231, 1).

ÖU: csitteg-csattog.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csattan; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.