csenget ige 5b

1. ts ’〈csengőt〉(vminek a jelzésére) megszólaltat, ill. 〈fém- v. üvegtárgyat〉 úgy üt, érint meg, hogy az csengő hangot ad(jon)’ ❖ Csengesd csak a te csengődet (1793 Csokonai Vitéz Mihály összes művei ford. C1329, 474) | [Hanivár] hadait fölverte legottan, És valamerre rohant, paizsát csöngette vasával (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 114) | rövid szárú lakkcsizmában, kis muszkasapkában, ezüstkorcsolyát csengetve mennek előkelő, örökké élő úriasszonyok a városligeti jégpályára (1919 Krúdy Gyula CD54) | meséljük kamaszságunk sok csínytevését, bár már nem csöngetjük a poharakat (1977 Jánosy István 9276001, 10).

2. tn (tárgyragos határozóval is) ’csengőt megszólaltatva v. más módon csengő hangot kelt, rendsz. azért, hogy vmit jelezzen’ ❖ a’ tsengettyvel tsengettem (1794 Nagy Sámuel¹ ford.–Campe 7238007, 11) | az általános zsongásban az elnök egy nagyot csengetett, hogy ettül rögtön csend is lett (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Csengetett a pohár szélén, fizetni! (1914 Móricz Zsigmond CD10) | [a jegesember] csöngetett, hogy az emberek hallják, hogy itt a jég (1980 Janikovszky Éva 1071001, 37).

2a. tn csenget vkire (kül. szem nm-i vonzat esetén) ’csengő(vel felszerelt készüléke)t megszólaltatva jelt ad vkinek’ ❖ A nehéz kép az állványt a rajta álló serlegekkel együtt ledönté s hosszában fölrepedt. Eörs gróf hidegen vállat vont s komornyikára csengetett (1872 Zichy Géza 8538018, 29) | az első fordulónál villamos csenget ránk (1945 Illyés Gyula 9274069, 24) | Egyik nap, a délutáni órákban ismét rád csenget valaki. Mivel az előszobacsengő fültépő sivítása ezúttal különösen mély álomból szakít ki, gondolkodás nélkül ajtót nyitsz (1985 Grendel Lajos 1060004, 406) | Újságíró kollégám este tizenegykor csengetett rám, lihegett, hörgött a telefonba (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ts (gyakr. htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben) ’〈kül. időpontot〉 csengő hangot adva v. keltve jelez’ ❖ Délben delet csengetni a pór egyházfi jő (1846 Garay János 8154024, 371) | Négy órát csöngettek. Az osztályból kiment a tanár, a fiúk egy pillanat alatt zsibongó, formátlan tömegbe verődtek (1897 Papp Dániel 8354006, 302) | vágtat a kocsi, […] csöngetve indulást, újra megállót (1928 Kosztolányi Dezső 9359363, 31) | [a havi kétszázötven munkaóra] a bontásban a napi hat órai kezdést és a délután öt órakor csengetett fájrontot jelenti (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 289).

2c. tn (rendsz. htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben, tárgyragos határozóval is) ’csengőszóval jelzi vmely időpontnak, kül. tanóra kezdetének v. végének elérkeztét’ ❖ Halljuk már tsengetnek, mentünk oskolába (1793 Gvadányi József C1940, 61) | [a Bécsbe induló hajóhoz] éppen akkor értünk oda, mikor utolsót csengettek (1873 Mikszáth Kálmán CD04) | [A jogtanácsos házában] ebédhez, vacsorához csöngetnek (1895 Jókai Mór CD18) | [a konviktusban] órára csengettek s le kellett futni (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 28) | pár perc múlva csengetnek. Be kell adni a dolgozatot (1922 Ujfalusi László CD10) | Csengetnek. Lassan sötétül a nézőtér (1995 Magyar Hírlap CD09).

2d. tn (gyakr. htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben, tárgyragos határozóval is) ’〈ált. kapun, ajtón〉 a bent levőnek csengőkészülékkel jelt ad, hogy nyisson ajtót’ ❖ puha pelyheibűl felijedve kiugrik éjszaka, ’s társához nagy lépésekkel ügyekszik. Jelt üt az ablakokonn, csenget, berepeszti az ajtót (1806 Verseghy Ferenc CD01) | ki csenget annyit? Jakab postára ment, Margitot elzártam, a’ többi cselédnek pedig hirem nélkűl senkit sem szabad beereszteni (1827 Kisfaludy Károly 8242030, 47) | Alighogy olvasni kezd, csengetnek. Már itt az egyik tanítványa (1941 Reichard Piroska 2041009, 553) | A tanúk által felírt rendszám alapján néhány órával később már a sofőrnél csöngettek a nyomozók (1999 Magyar Hírlap CD09).

2e. tn ’csengővel felszerelt készüléket megszólaltatva behív, magához rendel vkit, ill. bekéret vmit’ ❖ tsengetett [a fejedelem] maga, és a’ Halló’ Vádlóinak el kellett állni (1788 Gelei József ford.–Sintenis 7117001, 222) | Az atyám csenget, nekem mennem kell (1819 Kisfaludy Károly 8242028, 252) | Alig derengett, már csengettem a reggelimért (1929 Szomory Dezső 9683001, 162) | Hosszú volt a műtét utáni éjszakám, egyre fokozódó fájdalmak között feküdtem az ágyon, de nem csöngettem az ügyeletes nővérnek (1978 Bereményi Géza 9048001, 152).

3. tn (ritk) ’〈fém- v. üvegtárgy〉 megütve csengő hangot ad, hallat’ ❖ [a királyi jogarról] rövid arany lánczokon egy-egy borsónyi arany pilulák függenek, melyeket midőn megráztam, szépen csengettek (1812 e. Keresztesi József 7172004, 269) | Illy nemü hosszasabb tengelyek gyártása közben tapasztaltam, hogy a hézagoknak ólommal és szurokkali beöntése el is maradhat, mivel a tengelyek ha jó vasból készitvék e nélkül sem csengetnek (1847 Hetilap CD61) | Egy ezüstpénzt dobott ki az asztalra, véletlenül élére állt az, gurult kicsit s csöngetve hozzáütődött az egyik pohárhoz (1928 Kassák Lajos CD10).

3a. (tárgyragos határozóval is) ’〈(csengővel felszerelt) készülék, szerkezet, jármű〉 figyelemfelkeltésül, figyelmeztetésül csengő, berregő stb. hangot ad’ ❖ [a sűrű ködben] alig látunk s e miatt hajónk egyre csenget, s meg-megállunk (1881 Madarász József 8282007, 296) | [a templom toronyórája] óraütés előtt csönget; látszik is a sisakon, a két kis szeglettorony között, a csengetyű teteje (1907 Malonyay Dezső CD07) | [a kutya] megugatta a kerékpárokat is, főképp ha csöngettek (1955 Déry Tibor 2051030, 8) | Ha a mobiltelefonunk össze van kapcsolva a riasztóval, csenget, ha betörő jár a lakásban (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. tn (htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben, múlt időben) csenget vkinek, vminek (biz) ’vki v. vmi számára vmely kedvező, jó időszaknak, helyzetnek vége szakad, befellegzik’ ❖ [1947 őszétől] már valóban „csengettek” a szociáldemokrata pártnak, nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban (1998 Jemnitz János CD58).

5. ts (szleng) ’〈nagy összegű pénzt, kül. vételárat〉 leró, (ki)fizet’ ❖ Ott találkoztam én velük, amikor csengetni kellett a HTO árát (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, el~, fel~, ki~, le~, meg~, rá~.

Vö. CzF. csėnget¹, csėnget²; ÉrtSz.; TESz. cseng; ÉKsz.; SzT. ~, csengettet; ÚMTsz.

csenget ige 5b
1. tárgyas
〈csengőt〉 (vminek a jelzésére) megszólaltat, ill. 〈fém- v. üvegtárgyat〉 úgy üt, érint meg, hogy az csengő hangot ad(jon)
Csengesd csak a te csengődet
(1793 Csokonai Vitéz Mihály összes művei ford.)
[Hanivár] hadait fölverte legottan, És valamerre rohant, paizsát csöngette vasával
(1827 Vörösmarty Mihály)
rövid szárú lakkcsizmában, kis muszkasapkában, ezüstkorcsolyát csengetve mennek előkelő, örökké élő úriasszonyok a városligeti jégpályára
(1919 Krúdy Gyula)
meséljük kamaszságunk sok csínytevését, bár már nem csöngetjük a poharakat
(1977 Jánosy István)
2. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
csengőt megszólaltatva v. más módon csengő hangot kelt, rendsz. azért, hogy vmit jelezzen
a’ tsengettyvel tsengettem
(1794 Nagy Sámuel¹ ford.Campe)
az általános zsongásban az elnök egy nagyot csengetett, hogy ettül rögtön csend is lett
(1896 Mikszáth Kálmán)
Csengetett a pohár szélén, fizetni!
(1914 Móricz Zsigmond)
[a jegesember] csöngetett, hogy az emberek hallják, hogy itt a jég
(1980 Janikovszky Éva)
2a. tárgyatlan csenget vkire (kül. szem nm-i vonzat esetén)
csengő(vel felszerelt készüléke)t megszólaltatva jelt ad vkinek
A nehéz kép az állványt a rajta álló serlegekkel együtt ledönté s hosszában fölrepedt. Eörs gróf hidegen vállat vont s komornyikára csengetett
(1872 Zichy Géza)
az első fordulónál villamos csenget ránk
(1945 Illyés Gyula)
Egyik nap, a délutáni órákban ismét rád csenget valaki. Mivel az előszobacsengő fültépő sivítása ezúttal különösen mély álomból szakít ki, gondolkodás nélkül ajtót nyitsz
(1985 Grendel Lajos)
Újságíró kollégám este tizenegykor csengetett rám, lihegett, hörgött a telefonba
(1995 Magyar Hírlap)
2b. tárgyas (gyakr. htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben)
〈kül. időpontot〉 csengő hangot adva v. keltve jelez
Délben delet csengetni a pór egyházfi jő
(1846 Garay János)
Négy órát csöngettek. Az osztályból kiment a tanár, a fiúk egy pillanat alatt zsibongó, formátlan tömegbe verődtek
(1897 Papp Dániel)
vágtat a kocsi, […] csöngetve indulást, újra megállót
(1928 Kosztolányi Dezső)
[a havi kétszázötven munkaóra] a bontásban a napi hat órai kezdést és a délután öt órakor csengetett fájrontot jelenti
(1973 László-Bencsik Sándor)
2c. tárgyatlan (rendsz. htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben, tárgyragos határozóval is)
csengőszóval jelzi vmely időpontnak, kül. tanóra kezdetének v. végének elérkeztét
Halljuk már tsengetnek, mentünk oskolába
(1793 Gvadányi József)
[a Bécsbe induló hajóhoz] éppen akkor értünk oda, mikor utolsót csengettek
(1873 Mikszáth Kálmán)
[A jogtanácsos házában] ebédhez, vacsorához csöngetnek
(1895 Jókai Mór)
[a konviktusban] órára csengettek s le kellett futni
(1920 Móricz Zsigmond)
pár perc múlva csengetnek. Be kell adni a dolgozatot
(1922 Ujfalusi László)
Csengetnek. Lassan sötétül a nézőtér
(1995 Magyar Hírlap)
2d. tárgyatlan (gyakr. htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben, tárgyragos határozóval is)
〈ált. kapun, ajtón〉 a bent levőnek csengőkészülékkel jelt ad, hogy nyisson ajtót
puha pelyheibűl felijedve kiugrik éjszaka, ’s társához nagy lépésekkel ügyekszik. Jelt üt az ablakokonn, csenget, berepeszti az ajtót
(1806 Verseghy Ferenc)
ki csenget annyit? Jakab postára ment, Margitot elzártam, a’ többi cselédnek pedig hirem nélkűl senkit sem szabad beereszteni
(1827 Kisfaludy Károly)
Alighogy olvasni kezd, csengetnek. Már itt az egyik tanítványa
(1941 Reichard Piroska)
A tanúk által felírt rendszám alapján néhány órával később már a sofőrnél csöngettek a nyomozók
(1999 Magyar Hírlap)
2e. tárgyatlan
csengővel felszerelt készüléket megszólaltatva behív, magához rendel vkit, ill. bekéret vmit
tsengetett [a fejedelem] maga, és a’ Halló’ Vádlóinak el kellett állni
(1788 Gelei József ford.Sintenis)
Az atyám csenget, nekem mennem kell
(1819 Kisfaludy Károly)
Alig derengett, már csengettem a reggelimért
(1929 Szomory Dezső)
Hosszú volt a műtét utáni éjszakám, egyre fokozódó fájdalmak között feküdtem az ágyon, de nem csöngettem az ügyeletes nővérnek
(1978 Bereményi Géza)
3. tárgyatlan (ritk)
〈fém- v. üvegtárgy〉 megütve csengő hangot ad, hallat
[a királyi jogarról] rövid arany lánczokon egy-egy borsónyi arany pilulák függenek, melyeket midőn megráztam, szépen csengettek
(1812 e. Keresztesi József)
Illy nemü hosszasabb tengelyek gyártása közben tapasztaltam, hogy a hézagoknak ólommal és szurokkali beöntése el is maradhat, mivel a tengelyek ha jó vasból készitvék e nélkül sem csengetnek
(1847 Hetilap)
Egy ezüstpénzt dobott ki az asztalra, véletlenül élére állt az, gurult kicsit s csöngetve hozzáütődött az egyik pohárhoz
(1928 Kassák Lajos)
3a. (tárgyragos határozóval is)
(csengővel felszerelt) készülék, szerkezet, jármű〉 figyelemfelkeltésül, figyelmeztetésül csengő, berregő stb. hangot ad
[a sűrű ködben] alig látunk s e miatt hajónk egyre csenget, s meg-megállunk
(1881 Madarász József)
[a templom toronyórája] óraütés előtt csönget; látszik is a sisakon, a két kis szeglettorony között, a csengetyű teteje
(1907 Malonyay Dezső)
[a kutya] megugatta a kerékpárokat is, főképp ha csöngettek
(1955 Déry Tibor)
Ha a mobiltelefonunk össze van kapcsolva a riasztóval, csenget, ha betörő jár a lakásban
(2000 Magyar Hírlap)
4. tárgyatlan (htl alanyt kifejező tbsz 3. sz-ben, múlt időben) csenget vkinek, vminek (biz)
vki v. vmi számára vmely kedvező, jó időszaknak, helyzetnek vége szakad, befellegzik
[1947 őszétől] már valóban „csengettek” a szociáldemokrata pártnak, nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban
(1998 Jemnitz János)
5. tárgyas (szleng)
〈nagy összegű pénzt, kül. vételárat〉 leró, (ki)fizet
Ott találkoztam én velük, amikor csengetni kellett a HTOháztartási tüzelőolaj árát
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. csėnget¹, csėnget²; ÉrtSz.; TESz. cseng; ÉKsz.; SzT. ~, csengettet; ÚMTsz.

Beállítások