cserény fn 4B (nyj)  cserin, szerény

1. ’levágott vessző, ill. abból készült vesszőfonadék’ ❖ [az üreg] ajtaja hárs fa tserény (1813 Pázmándi Horvát Endre C3440, 37) | száraz cserényből font ággyal (1832 Mulattató ford. C3235, 133) | itt ott karókra font cserény, s egy-két sárfal düledéke (1851 Kuthy Lajos C2863, 69) | kunyhója cserényből készült. Mindkét oldalon bevakolták sárral, s bár belül ki is meszelték, a falak egyenetlensége vesszőfonadékról árulkodott (1996 Kádár Judit ford.–Quin CD58).

2. ’Vesszőből font v. lécből készített, különböző célokra szolgáló tárgy, eszköz.’

2a. ’gyümölcsaszalásra, termények, sajt szárítására v. tárolására haszn., vesszőből font tálcaféle’ ❖ ? tserény […] fzbl, vitlából [= kötözővesszőből], ſzalagból, kákából tſináltt kas, kosár (1784 Kisded szótár C0815, 85) | a’ ’sákból a’ Sajtot kiveszik, és a’ vesszőből fonott Szekrénybe, ugyan font cserényekre elrakják (1819 e. Nagyváthy János C3297, 147) | A folyosó, a pitvar, a szobák, a padlás mind tele vannak a könnyű szellős cserényekre szárasztani rakott terméssel (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a gyümölcsöt a napra] vesszőből, nádból készült fakeretes aszalócserényen teszik ki. Sütőkemencébe is cserényen került a gyümölcs (1977 NéprajziLex. CD47).

2b. ’vesszőfonadékból v. lécből készült, rudakkal ellátott teherhordó eszköz’ ❖ a’ tserények, vagy kasok által való Juh ganajozás szokásban vagyon (1796 Plessing József C3524, 170) | Tserény […] Azon terehhordót is annak nevezik, mellyet 2 ember, gyaloghintó mód vihet (1826 Tudományos Gyűjtemény C5590, 48) | A Dunántúl középső és déli részein a [teherhordó] saroglyát cserénynek nevezik, akkor is, ha deszkából készül (1981 NéprajziLex. CD47).

2c. ’a szekér oldalához, végéhez v. aljához illeszkedő, rendsz. vesszőből font betét, amely megakadályozza, hogy a szállított anyag kihulljon’ ❖ fog-gya kend be azt a két szamarat hosszi kocsiba; elül-hátul cserént tönni (1880–1899 Somogy megye népköltészete C5320, 297) | Cserény (= kocsikas, vesszőből font szekéroldal) (1913 Szinkovich Jenő C5855, 381) | cserény: […] a parasztszekér vesszőből vagy deszkából készült oldala vagy alja (oldalcserény, alcserény, szekérkas) a Felföldön és a Dunántúlon (1977 NéprajziLex. CD47).

2d. ’lécből v. vesszőfonadékból készült (fél)ajtó’ ❖ Hrde, die: tserény, veſzſzbl font ajtó (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 1012. hasáb) | Ide a pitarba dufla ajtót tettünk s ez az innenső deckábul van, a külülfelül való csak léces. Úgy híjjuk, hogy cserint, olyik helyt cserény (1907 Malonyay Dezső CD07) | [A konyha- vagy bejárati ajtó előtti, lécből levő (fél)ajtó, a] cserény, serágla, saráglya (Dunántúl), lésza (Székelyföld) meleg időben védte a lakást az állatoktól, és jó szellőzést biztosított (1997 Magyar néprajz CD47).

3. ’Rendsz. vesszőfonadékból készült, hordozható pásztorépítmény.’

3a. ’állatok bekerítésére, védelmére szolgáló, vesszőből font v. lécekből készített, hordozható kerítés(sel határolt terület)’ ❖ Öſſzebg a’ marha, megſzalad a’ gulya, Tehén, üſz egyre ſzalad a’ tserénynek (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 54) | oly magasra verik föl a port előtte, mintha legalább egy bornyucsorda szabadult volna ki a cserényből (1857 Szegfi Mór 8430005, 3) | A karámhoz hasonló a rácskerítés, a vesszőből font cserény és a nádból készült szárnyék (nád-karám) (1895 PallasLex. CD02) | A nagykiterjedésű pusztákon, réteken legelő állataik őrzéséhez elegendő volt egy-egy ideiglenes tákolmány, cserény, tanya (1941 Erdei Ferenc 9126002, 132).

3b. ’fakeret közé vesszőből v. nádból font, hordozható, kb. 1,5 méter magas lapokból összeállított, rendsz. fedél nélküli építmény a pásztor védelmére’ ❖ Thrónussá változott a’ páſztori tserény (1794 Mátyási József C3065, 62) | Pusztán születtem, a pusztán lakom. Nincs födeles, kéményes hajlokom; De van cserényem, van jó paripám: Csikós vagyok az alföldi rónán (1844 Petőfi Sándor C3501, 91) | a hortobágyi csikósok, akik még mindig viselik jellegzetes s festői gunyájukat, a nádból font cserényben női arcképeket őriztek (1928 Móricz Zsigmond CD10) | A cserény a Duna–Tisza közötti puszták jellegzetes, fedél nélküli pásztorépítménye, amit főként a csikósok, ritkábban gulyások használtak. Nagyobb járáson havonta változtatták a helyét (1999 Magyar néprajz CD47).

4. ’vesszőfonadékból épített, majd (kívül-belül) betapasztott tűzhely’ ❖ Szól a pallón egy kis vendég, Cserény mellől egy növendék (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521006, 156) | A székely házakban a csempés kandallón kívül még megtalálhatók a vesszőből szép technikával font, vagy a fonott, de nemcsak belül, hanem kívül is tapasztott „gógány”-ok is (cserények), a jellegzetes, ehhez a tűzhelyhez tartozó szerszámokkal, hozzáragasztott sütőkemencével, vagy anélkül (1940 Viski Károly CD22) | cserény: […] a székely ház tüzelőberendezése (kandalló) (1977 NéprajziLex. CD47).

4a. ’a tűzhely v. kemence (kürtője) fölött levő, vesszőből font(, sárral betapasztott) füst- v. szikrafogó’ ❖ A kemence fölött sövényből font rozzant füstfogó kémény, amelynek neve: cserin (1931 Viski Károly C6425, 24) | [a töltött báránygyomrot] felakasztották a cserinyre (a füstfogóra), hogy füstölődjék (1947 K. Kovács László C6427, 200) | Az egyosztatú házban a földön vagy egészen alacsony sárpadkán ég a tűz, amely fölé sövényből font és megtapasztott csonka gúla alakú füstfogót (góc, gógány, pest, cserepes, cserény) építenek (1978 Gunda Béla CD30) | cserény – vesszőből font füstfogó a konyhában a tüzhely, illetőleg a padláson a kemence kürtője fölött (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

ÖE: ~ágy.

Sz: cserényes.

Vö. CzF. cserény¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.