csonka mn és fn 

I. mn 16A

1. ’olyan 〈dolog, kül. tárgy v. testrész〉, amely egy darabját elvesztette’ ❖ bé zárta fényes kápolnáját, Setét ſzukbann tette tsonka ſtatuáját [= szobrát] (1772 Orczy Lőrinc 7249004, 19) | szorítsd markodba hős atyádnak csonka kardját (1821 Vörösmarty Mihály 8524079, 170) | Elnyomorodtam; ime! – S fölmutatá csonka, csontváz karját (1879 Teleki Sándor 8474006, 244) | csonka inggombok, rézszögek s csorba üvegek (1910 Szomory Dezső 9683003, 30) | Mutatja a két kisujját, mindakettő csonka (1934 Nagy Lajos 9472007, 81) | A legsúlyosabb veszteség az erdőgazdaságot érte, [Trianon után] a korábbi hatalmas erdőségeknek csak 16 százaléka jutott a csonka országnak (1993 Rubicon CD17).

1a. ’megcsonkult testrészű, kül. végtagú 〈ember〉, ritk. ilyen emberekből álló 〈csoport〉’ ❖ Agyon verte a kő, vagy lett tsonka, sánta (1796 Fábián Julianna C1943, 87) | az orra vesztett, csonka, kéztelen had, Hektort ordítva jő (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare C3732, 138) | Nyolcszáz csonka hullát találtak a romok alatt (1931 Sárközi György 9587012, 303).

1b. ’a törzsfejlődés során elsatnyult, csökevényes fejlődésű 〈szerv, testrész〉’ ❖ [Az őz] farka: csonka, alig 2-3 cm (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 47) | többnyire csonka, hártyanélküli szárnyfedőjéről [megismerni az ún. verőköltő bodobácsot] (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Az ún. háromujjú érces gyíknál] a négy csonka végtag mindegyikén három csenevész, alig észrevehető karmokkal fölfegyverzett ujj ötlik szembe (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Mind a kétféle vakondnak […] visszafejlődött a szeme, erős mellső ásólába van, és csonka a farka (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146004, 220).

1c. ’olyan 〈építmény(rész)〉, amelynek egy része pusztulás, sérülés következtében v. befejezetlenség miatt hiányzik’ ❖ tsonka torony’ tetejére (1777 Barcsay Ábrahám 7019014, 207) | Egy csonka oszlop tartsa egyszerű hamv-vedremet (1825 Fáy András¹ 8139002, 331) | csonka pillérkötegen (1937 Cs. Szabó László 9093016, 164) | [akad] máig is csonkán maradt katedrális: a bécsi Stephansdomnak vagy a straßburgi Münsternek egyik tornya hiányzik (1993 Endrei Walter CD17).

1d. (Mat is) ’〈Mértani test megnevezésében v. annak alakjára utalva.〉’ • csonka cövek (rég) ’csonka gúla’ ❖ Csonka Czövek (Pyramis truncata) (1784 Dugonics András C1463, 133) • csonka csúcs (jelzőként is) (rég) ’ua.’ ❖ a’ csonka csúcs nem egyébb, hanem csonka czövek (1784 Dugonics András C1463, 136) | Ezen a’ felfordúlt tsonka tsútson […], a’ közepétől fel, hegyes és meredek annak a’ teteje, és egy szép tsútsot formál, ha jól rakják [ti. a boglyát] (1805 Pethe Ferenc 8364008, 720) | négy szögletü tsonkatsúts formájú Méhbodon [= fából vájt méhkas] (1816 Kaló Péter C2485, 108) • csonka gúla (jelzőként is) ’sokszögű alappal, vele párhuzamos és hozzá hasonló felső lappal, ill. trapéz alakú oldalakkal határolt mértani test (alakú dolog)’ ❖ A vár alsó osztályának talpazata majd egy öllel kiebb állt a felső magas emeletnél, s mindig keskenyedve, csonka gúla alakjával birt (1847 Jósika Miklós C2403, 47) | [Mexikóban] az építészet jellegzetes művei a lépcsőzetes, csonka gúlák (1915 RévaiNagyLex. C5709, 694) | – Különben, – mondja a tanár hirtelen, – vegyünk inkább egy csonka gúlát (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 40) | csonka gúla alakú kemence (1980 NéprajziLex. CD47) | Csonka gúla térfogatának kiszámítása (2000 Természet Világa CD50) • csonka kúp ’egy nagyobb és egy kisebb párhuzamos körrel, ritk. hasonló ellipszissel, ill. ezekhez tartozó trapéz alakú palásttal határolt mértani test (alakú dolog)’ ❖ Az apacsavar kissé csonka kúpalaku (1865 Zsigmondy Vilmos 8542002, 46) | Ha a kúpot egy oly síkkal, mely az alapsíkhoz parallel, ketté szeljük, akkor a csúcs felé eső rész egy kisebb kúp, az alapsík felé eső rész pedig u. n. csonka kúp lesz (1895 PallasLex. CD02) | a gyámkövek gyakran hiányoznak vagy ha vannak is, lefelé fordított ormótlan csonka kúpok (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Építészeti szempontból igazi kuriózum a […] toronyként magasodó ellipszis alapú fordított csonka kúp (2000 Magyar Hírlap CD09).

1e. • csonka vágány ’tolatásra, kocsik tárolására szolgáló, a nyílt vágányból váltóval kiágazó, a másik végén bakkal lezárt vágány; holtvágány, vakvágány’ ❖ Van fő vágány, mellék-vágány, csonka vágány, mely csak egyik végén van a többi vágánnyal összefüggésben (1897 PallasLex. CD02) | szénrakodó csonka vágányt építettek, valamint rakodóteret alakítottak ki mellette (1997 Lovas Gyula CD52) | A személyszállító vonat a fővonal helyett az úgynevezett csonka vágányra ment ki, de a szerelvényt szerencsére a gyorsfékkel sikerült megállítani (2000 Magyar Hírlap CD09).

1f. (rég) ’〈gyakr. a hegyessel szemben:〉 lapos, tompa’ ❖ [A levél] tsonka (truncatum), mikor a’ levél’ vége ollyan, mintha el vólna vágva (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 40) | a láncsa hegyes, nem pedig oly csonka Mint a más nemzetek bajvivó dorongja (1849–1853 Arany János CD01) | A csonkatetejű hegyről […] meredek gyalogösvényen haladtak le (1858 Szokoly Viktor C4054, 114) | tisztességes ember csonkaorrú csizmát hord; nekem senki hegyes orrú csizmában az iskolába ne jöjjön (1865 Jókai Mór C2267, 55).

2. ’〈gyakr. a teljessel szemben:〉 nem teljes, hiányos(sá vált) v. töredék(ben maradt), ill. (vmely sajátosságában v. funkciójában) rész szerinti v. korlátozott’ ❖ [ha] értelmetlen és tsonka [a törvény], miért nem iparkodtak egygyenlő erővel a’ közönséges jó és boldogúlásnak elől-mozdítása végett azokat jobbra változtatni? (1791 Laczkovics János 7033001, 154) | nehogy e tárgy legkisebb részében felületesen vagy csonkán végeztessék be (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Egy-két kötet hiányzik már csak, kedves Hankám, mire lelkem vágyik, kivánhatod-e, hogy ezek híjával csonkán álljon szép könyvtáracskám? (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 248) | Mi végtelen, az csonka nem lehet (1875 Vajda János C4654, 84) | előbb csonka egyetemeket állítani és ezeknek orvosi karral való kiegészítését a jövő nemzedékre hagyni (1902 Ady Endre C0535, 370) | ha nem teljes a gyónás, csonka a bocsánat reménye is (1909 Rábold Gusztáv ford.–Calvin CD1211) | a csonka országgyűlés, (Erdély nélkül) összehivatott (1926 Rákosi Jenő 8385007, 140) | miért közöl egy csonka József Attila verset úgy, mintha teljes volna? (1941 Cs. Szabó László 2041015, 565) | öt rendes, egy csonka, plusz egy pótszemesztert hallgattam (1972 Várkonyi Nándor 2021009, 892) | Nem a szülők döntése volt, hogy a család csonka legyen, de hiányoztak az apák (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064001, 43) | Az ünnepek miatt csonka 34. héten (1998 Figyelő CD2601) | a Televízió csonka kuratóriumi elnöksége (1999 Országgyűlési Napló CD62) • csonka mise (kissé rég) ’〈a római katolikusoknál:〉 nagypénteki istentisztelet, amelyből néhány fontos liturgikus elem, kül. az átváltoztatás hiányzik’ ❖ előszenteltek miséje, vagyis a csonka mise, amely alatt átváltozás nem történik (1916 RévaiNagyLex. C5710, 222) | [a] nagypénteki csonkamisének és a nagyszombati misének nincs offertoriuma [= felajánlási része] (1931 ZeneiLex. CD49) | A csonkamise elnevezés viszont azért vált az egyházban is általánossá, mert a mise bizonyos részei nagypénteken elmaradnak és a pap az előző napon felszentelt ostyával áldozik (1980 NéprajziLex. CD47).

2a. (Irodt) ’egy szótagos v. két rövid szótagból álló 〈versláb〉, ill. ilyen verslábat tartalmazó 〈sor(fajta), strófa, vers〉’ ❖ A hatos és nyolczas közé eső sorok vagy bővűlt trimeterek, vagy csonka tetrameterek (1870 Névy László 8334005, 92) | az ötödfeles [ti. jambus] pedig állandóan úgy fordúl elő valamely periodusban, hogy kezdő thesise [= nyomaték nélküli eleme] az előző csonka sort kiegészítőleg folytatja (1889 Négyesy László 8329005, 210) | Katalektikus vers a. m. csonka vers (1895 PallasLex. CD02) | Pentameter ugyanis azt jelenti: öt versláb. Valójában azonban négy egész és két csonkaláb (1959 Hegedüs Géza 9233027, 101).

II. fn 6A (ritk)

1. (kissé rég) ’megcsonkult testrészű ember’ ❖ Ép kéz, láb, kell katonának, Tsonka, bénna, mit tenne? (1808 Kreskay Imre C2816, 115) | a csonkák, kik a 841-diki állításkor elfogadtattak, a mennyiben kocsisoknak használhatók, besoroztassanak (1848 Kossuth Lajos C2749, 685) | Minden csonkát, szerencsétlent is a darbaz [= királyi udvar] meghivott (1954 Weöres Sándor ford.–Rusztaveli C6644, 296).

2. (birtokszóként) (kissé rég) ’vminek hiányos(an) v. megrövidült (állapotban megmaradt) része, csonkja’ ❖ [Sancho] lezuhantában függve maradt egy ág csonkáján (1876 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1978, 17) | Tuskó […] a töve fölött levágott fának a föld fölött maradó csonkája (1897 PallasLex. CD02) | Balázs ötlete valami szép nagy ideának a csonkája (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 325) | [Eszterhás] rálép a kardra, ketté töri s a csonkáját átadja Mágótsynénak (1923 Móricz Zsigmond CD10) | Horváth János a versben szereplő Faludi-tízest egy hatos ütemből és annak négyes csonkájából állóként értelmezi (1999 Szelestei N. László CD40).

3. (rég) ’kár, hiba, hiányosság’ ❖ itt vagyon egygy igen nagy tsonka a’ Társaságok’ Rendeléseibenn (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1868, 356) | a’ Kalendáriomból elre ki kell ket [ti. a böjti napokat] mustrálni. Ha elmúlik az eſztend minden nevezetes tsapás nélkl az Orſzágbann, így az által a’ Vallásonn ſemmi tetemes tsonka nem eſik (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1868, 337) | férfiui büszkesége csonkát szenvedne (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1410, 309).

Vö. CzF. ~, csonkacsütörtök, csonkahét, csonkagúla, csonkakúp, csonkán, csonkaszarvú; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, csonkagát, csonkahét, csonkán, csonkán-bénán; ÚMTsz. ~, csonkacsütörtök, csonkacsütörtöki, csonkahét, csonkavasárnap