csonkít ts ige 4a4

1. ’vmely része levágásával, eltávolításával (meg)rövidít, kisebbít, csonkává tesz vmit’ ❖ a’ fáknak nem tsak gyümöltsét puſztiták, Hanem gonoſzságból ágait tsonkitàk (1785 Göböl Gáspár 7121009, 79) | országunk területét csonkítják vagy gyarapítják (1898 Athenaeum 8604001, 321) | Valakinek csonkítják – baleset, érszűkület miatt – kezét, lábát (1986 Losonczi Ágnes 1095002, 113) | [a toronyfalat] az elülső szakaszon két nagy bevágással csonkították (1988 Somogyi Tóth Sándor CD52).

1a. ’〈embert, emberi testet〉 kül. kínzás, büntetés, megbecstelenítés céljával vmely külső, kiemelkedő, kiálló testrészétől megfoszt, ill. testrészt egy része levágásával csonkává tesz’ ❖ Férjek férjeket, aszszonyok aszszonyokat mosolyogva Csonkítván, itt lassu halállal kínzanak (1826 Debreczeni Márton 8098005, 305) | [az elfogott menekülőket] kínozták, öldösték, bajuszokat, szakállukat tépték, pörzsölték, fülöket, orrukat csonkították (1900 Széchy Károly CD55) | őrült emberek borzalmas módon csonkították önmagukat anélkül, hogy fájdalmat éreztek volna (1911 Bán Ferenc CD10) | Korábban arról mutattak be videofelvételeket, hogy az oroszok kínozzák, kivégzik és csonkítják a csecsen foglyokat (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Mezőg is) ’〈növényt〉 kül. metszéssel felesleges hajtásaitól, ágaitól megfoszt; csonkáz’ ❖ Emez fiatal még; az terepély immár, […] Csonkitva, lenyesve hajt amaz uj ágat (1853–1855 Arany János CD01) | a vadfát, hogy nekünk édes, zamatos gyümölcsöt teremjen: késsel hasogatjuk, fűrésszel csonkítjuk, ágait lenyessük, hajtásait lecsipkedjük (1898 Jókai Mór CD18) | [a nagybányai] gazdák a fákat csonkítják, ágaiktól megfosztják, hogy nagyobb gyümölcsöt teremjenek (1979 NéprajziLex. CD47).

2. (tárgy n. is) ’vmely tulajdonságától v. funkciójától megfosztva hiányossá, rész szerintivé tesz, teljességében korlátoz vmit’ ❖ Nézd, […] A más becsűletét miképpen csonkítják (1804 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Nem a’ hiányoknak nyilvános rostálása: magok a’ hiányok csonkítják a’ felsőbbségek’ tekintetét [= tekintélyét] (1841 Eötvös József C1604, 82) | az állam jövedelmei csonkítva vannak (1868 Deák Ferenc CD51) | egész életemet a betegséghez csonkítsam, idomítsam (1962 Németh László² 9485056, 527) | Ha műalkotást veszünk szemügyre, bármi célból, csonkítunk, amikor egy-egy részletét az egész figyelembevétele nélkül emeljük ki (1975 Nácsa Klára 2056014, 109) | [a tervezet] számos ponton csonkítja az anyanyelvű oktatási hálózatot, lehetőségeket (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: meg~.

Sz: csonkítatlan.

Vö. CzF. csonkít · csonkit; ÉrtSz.; TESz. csonka; ÉKsz.; SzT.

csonkít tárgyas ige 4a4
1.
vmely része levágásával, eltávolításával (meg)rövidít, kisebbít, csonkává tesz vmit
a’ fáknak nem tsak gyümöltsét puſztiták, Hanem gonoſzságból ágait tsonkitàk
(1785 Göböl Gáspár)
országunk területét csonkítják vagy gyarapítják
(1898 Athenaeum)
Valakinek csonkítják – baleset, érszűkület miatt – kezét, lábát
(1986 Losonczi Ágnes)
[a toronyfalat] az elülső szakaszon két nagy bevágással csonkították
(1988 Somogyi Tóth Sándor)
1a.
〈embert, emberi testet〉 kül. kínzás, büntetés, megbecstelenítés céljával vmely külső, kiemelkedő, kiálló testrészétől megfoszt, ill. testrészt egy része levágásával csonkává tesz
Férjek férjeket, aszszonyok aszszonyokat mosolyogva Csonkítván, itt lassu halállal kínzanak
(1826 Debreczeni Márton)
[az elfogott menekülőket] kínozták, öldösték, bajuszokat, szakállukat tépték, pörzsölték, fülöket, orrukat csonkították
(1900 Széchy Károly)
őrült emberek borzalmas módon csonkították önmagukat anélkül, hogy fájdalmat éreztek volna
(1911 Bán Ferenc)
Korábban arról mutattak be videofelvételeket, hogy az oroszok kínozzák, kivégzik és csonkítják a csecsen foglyokat
(2000 Magyar Hírlap)
1b. (Mezőg is)
〈növényt〉 kül. metszéssel felesleges hajtásaitól, ágaitól megfoszt; csonkáz
Emez fiatal még; az terepély immár, […] Csonkitva, lenyesve hajt amaz uj ágat
(1853–1855 Arany János)
a vadfát, hogy nekünk édes, zamatos gyümölcsöt teremjen: késsel hasogatjuk, fűrésszel csonkítjuk, ágait lenyessük, hajtásait lecsipkedjük
(1898 Jókai Mór)
[a nagybányai] gazdák a fákat csonkítják, ágaiktól megfosztják, hogy nagyobb gyümölcsöt teremjenek
(1979 NéprajziLex.)
2. (tárgy n. is)
vmely tulajdonságától v. funkciójától megfosztva hiányossá, rész szerintivé tesz, teljességében korlátoz vmit
Nézd, […] A más becsűletét miképpen csonkítják
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
Nem a’ hiányoknak nyilvános rostálása: magok a’ hiányok csonkítják a’ felsőbbségek’ tekintetét [= tekintélyét]
(1841 Eötvös József)
az állam jövedelmei csonkítva vannak
(1868 Deák Ferenc)
egész életemet a betegséghez csonkítsam, idomítsam
(1962 Németh László²)
Ha műalkotást veszünk szemügyre, bármi célból, csonkítunk, amikor egy-egy részletét az egész figyelembevétele nélkül emeljük ki
(1975 Nácsa Klára)
[a tervezet] számos ponton csonkítja az anyanyelvű oktatási hálózatot, lehetőségeket
(1995 Magyar Hírlap)
Sz: csonkítatlan
Vö. CzF. csonkít · csonkit; ÉrtSz.; TESz. csonka; ÉKsz.; SzT.

Beállítások