csúfondáros mn 15A

1. ’másokkal (kárörvendően) csúfolódó, belőlük gúnyt űző, ill. ilyen természetű, erre hajlamos 〈személy, csoport〉’ ❖ Hogy járának az Itélet tétellel hirtelenkedö, és tsufondáros ’Sidók? (1781 Gombási István ford. C1883, 36) | Bécs kapujánál csürhe, csúfondáros nép fogadja. Röhögnek a czédák, mert fura és szokatlan látvány az, midőn a hírhedt rebellis fejedelem feleségét hozzák (1897 Gaál Mózes¹ C1797, 177) | a leány mindig olyan eleven, kacagós volt, inkább kötekedő és csúfondáros, de most oly szelíd volt, oly gyöngéd (1920 Móricz Zsigmond C6293, 199) | – Ezt komolyan mondod? Te, aki sokszor kinevettél? […] Te, a csúfondáros Hajnal testvér? (1982 Jókai Anna C6364, 357).

1a. ’ilyen személyre jellemző, csúfolódásra való 〈hajlandóság〉, ill. (kaján) gúnyt, csúfolódást kifejező 〈beszéd, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Tsúfondáros (tsúfolódó, tréfás, tsúfos, tréfálódó) beszéd vala (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 14) | a nótárius végig néz egy budai rác temetést s a szertartások leírásában csufondáros kedvét találja, mint rendesen a míveletlen ember szokta más vallásnak ceremóniáit nevetség tárgyává tenni (1863 Arany János C6505, 492) | a maga szokott csipkelődő, csúfondáros modorában (1882 Jókai Mór CD18) | A főrangú urak, kik törzsökös családfájuk tudatában dölyfösen s lenézően tekintettek rá, Szapolyait csufondárosan „tót király” néven emlegették maguk között (1914 Ortvay Tivadar CD55) | A farakás tetejéről Jani bácsi csúfondáros képe meredt rá, komisz grimaszt vágva s éles kakaskukorékolással rikácsolta neki: – No, Zimai, most légy nagy legény! (1954 Vidor Miklós 9778003, 348).

2. (kissé rég) ’szégyenletes, szégyellni való, ill. vki számára szégyent hozó, megszégyenítő, csúfos’ ❖ a’ magyarság csufondáros kijátszására (1846 Életképek C0104, 510) | Jellasics kudarcza rendkivül kinos meglepetést okozott az udvarnál, a hol […] nem hitték, hogy a bán vállalkozása ilyen csúfondáros módon fog végződni (1895 Gracza György CD45) | az északi [had]oszlop, amelyre mindenesetre a végrehajtandó feladatnak könnyebb része hárult, a legcsúfondárosabb kudarcot vallotta (1928 Bánlaky József CD16).

2a. (-an raggal, hsz-szerűen) (rég) ’szégyellni való mértékben, nagyon, csúfosan’ ❖ soha sem csalatkoztam olly csufondárosan, mint e nemzetgyülésben! (1848 Petőfi Sándor 8366458, 113) | az ajánlott összeg oly csúfondárosan csekély (1854 Jókai Mór CD18).

Sz: csúfondároskodik, csúfondárosság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csúfondáros melléknév 15A
1.
másokkal (kárörvendően) csúfolódó, belőlük gúnyt űző, ill. ilyen természetű, erre hajlamos 〈személy, csoport〉
Hogy járának az Itélet tétellel hirtelenkedö, és tsufondáros ’Sidók?
(1781 Gombási István ford.)
Bécs kapujánál csürhe, csúfondáros nép fogadja. Röhögnek a czédák, mert fura és szokatlan látvány az, midőn a hírhedt rebellis fejedelem feleségét hozzák
(1897 Gaál Mózes¹)
a leány mindig olyan eleven, kacagós volt, inkább kötekedő és csúfondáros, de most oly szelíd volt, oly gyöngéd
(1920 Móricz Zsigmond)
– Ezt komolyan mondod? Te, aki sokszor kinevettél? […] Te, a csúfondáros Hajnal testvér?
(1982 Jókai Anna)
1a.
ilyen személyre jellemző, csúfolódásra való 〈hajlandóság〉, ill. (kaján) gúnyt, csúfolódást kifejező 〈beszéd, megnyilvánulás stb.〉
Tsúfondáros (tsúfolódó, tréfás, tsúfos, tréfálódó) beszéd vala
(1803 Baróti Szabó Dávid)
a nótárius végig néz egy budai rác temetést s a szertartások leírásában csufondáros kedvét találja, mint rendesen a míveletlen ember szokta más vallásnak ceremóniáit nevetség tárgyává tenni
(1863 Arany János)
a maga szokott csipkelődő, csúfondáros modorában
(1882 Jókai Mór)
A főrangú urak, kik törzsökös családfájuk tudatában dölyfösen s lenézően tekintettek rá, Szapolyait csufondárosan „tót király” néven emlegették maguk között
(1914 Ortvay Tivadar)
A farakás tetejéről Jani bácsi csúfondáros képe meredt rá, komisz grimaszt vágva s éles kakaskukorékolással rikácsolta neki: – No, Zimai, most légy nagy legény!
(1954 Vidor Miklós)
2. (kissé rég)
szégyenletes, szégyellni való, ill. vki számára szégyent hozó, megszégyenítő, csúfos
a’ magyarság csufondáros kijátszására
(1846 Életképek)
Jellasics kudarcza rendkivül kinos meglepetést okozott az udvarnál, a hol […] nem hitték, hogy a bán vállalkozása ilyen csúfondáros módon fog végződni
(1895 Gracza György)
az északi [had]oszlop, amelyre mindenesetre a végrehajtandó feladatnak könnyebb része hárult, a legcsúfondárosabb kudarcot vallotta
(1928 Bánlaky József)
2a. (-an raggal, hsz-szerűen) (rég)
szégyellni való mértékben, nagyon, csúfosan
soha sem csalatkoztam olly csufondárosan, mint e nemzetgyülésben!
(1848 Petőfi Sándor)
az ajánlott összeg oly csúfondárosan csekély
(1854 Jókai Mór)
Sz: csúfondároskodik, csúfondárosság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások