csúszkál tn ige 1a
1. ’〈síkos felületen〉(korcsolyával) a talpán szándékosan többször ide-oda siklik, csúszik vki’ ❖ Nem lehetet látni gyermekeket jégen, Tsúszkálni (1787 Gvadányi József C1939, 3) | [korcsolyával] a’ sima jégen könnyen és sebessen lehet tsúszkálni vagy sikárkozni (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315007, 105) | A könnyű új világ […] arra kényszerített némely meglett embert, hogy az utcára kilépve hirtelen a magasba ugorjon vagy ész nélkül elkezdjen a [havas] járdákon csúszkálni (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 156) | A fiú csúszkált a patakon. Betört a jég (1977 Jánosy István 9276003, 12).
1a. ’〈sima v. síkos felületű lejtő(s helye)n〉 csúszva többször leereszkedik’ ❖ Télen csúszkáltunk a magunk fenekin, le a dombról (1914 Móricz Zsigmond CD10) | A kis unoka a lépcső karfáján csúszkált. János rászólt (1931 Nagy Endre CD10) | Egy bátor síző meztelenül csúszkált a romániai Poiana Brasov sípályáján (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. (tárgyragos határozóval is) ’〈sima v. síkos felületen állat, ember (testrésze)〉 akarata szerinti, ill. 〈jármű〉 rendeltetése szerinti mozgásra képtelen lévén (haladása közben) többször megcsúszik’ ❖ Vizenyős, síkos agyagföldön csúszkáltunk, botorkáltunk egymás nyomában (1914 Halász Gyula CD10) | a mérkőzés elején a játékosok sokat csúszkáltak a délelőtti eső miatt felázott pályán (1958 Magyar Nemzet jún. 25. C0354, 6) | a fogantyúkon csúszkáló izzadt tenyér (1979 Haraszti Miklós 9814004, 76) | Csúszkálva, hörögve indult az autó, mintha a kerekei a földhöz tapadtak volna (1989 Annus József 2015018, 21) | Fürösztéshez töltsük meg a kádat langyos vízzel, egészen az állat csánkmagasságáig, a kád aljára pedig tegyünk gumiszőnyeget, hogy a kutya ne csúszkáljon (1996 Szinák János–Veress István CD59).
3. ’〈állat〉 sima testével vmely felülethez tapadva erre-arra mozog’ ❖ porban csúszkáló férget (1821 Fazekas Mihály összes művei C1701, 175) | viperák csúszkáltak (1912 Nagymolnár Ilonka CD10) | megcsodáltuk az utilaput, melyen csavaros csiga csuszkált… (1922 Szabó Lőrinc 9629011, 15) | Ha örvényférget akarunk látni, legbiztosabb, ha egy-egy még természetes állapotú forrás lefolyójából kiemelünk néhány lapos követ. Aljukon feketés vagy barnás-sárgás színű, nyálkásnak tűnő, legfeljebb pár centiméteres nagyságú állatkákat látunk. Ezek csúszkálva haladnak, ilyenkor testük hosszúkás (1995 Magyarország állatvilága CD14).
3a. ’〈járni nem tudó gyerek〉 kúszik v. mászik, ill. ilyen mozgást végezve halad’ ❖ Az erötlen tsetsemök … farokon ’s két karjaikon tsúszkálnak (1793 Mátyus István C3072, 260) | [A tizennégy hónapos] Gizi szép gyermek, kedves, hizelgő, de nyughatatlan, kiabáló, türelmetlen és röst, mert még mindig csak csuszkál, járni nem akar (1858 Szemere Bertalan 8437004, 105) | A kis Mayer, a későbbi leveleki földesuraság, még ott csúszkált a homokban (1923 Krúdy Gyula CD54) | ott is van négy gyermek. A legkisebbiken csak egy szvetter forma van, úgy csúszkál, mászkál a földön (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).
3b. ’fekve, ülve v. térdelve(, szégyenérzetét v. alázatát kifejezve) ismételten erre-arra mozog vhol’ ❖ fsvény, fldn tsuszkáló ártalmas emberek (1777 Jeles gondolatok C2220, 86) | Thiers szivének öröme a’ háboru; jelenleg dolgozó szobájának padlata egészen be van teritve mappákkal, itt csúszkál a’ kis miniszter hason, fekete ’s zöld gombostűket szurván a’ papirosba éppen mint Napoleon (1840 Sürgöny 8661001, 130) | Ott minden ember egyenesen ül, még csak meg sem veti a hátát, nem csuszkál a széken ide-oda, nem hadonáz beszéd közben (1900 Budapesti Napló febr. 12. C5243, 2) | Ugy kellett a tisztelendő urnak térden állva csuszkálni előtte, hogy ne tegyen szerencsétlenné ennyi ártatlan embert (1927 Móra Ferenc 9459034, 31) | valakinek van egy 15 éves lyukas Zsigulija vagy Trabantja, amit az egyik héten szétszed, a másikon meg összerak, maga csúszkál alatta a földön nyakig olajosan, mert kell (1991 Országgyűlési Napló CD62).
4. (átv is) ’ismételten könnyen elmozdul vhol vmi v. vki’ ❖ a’ vas pléhen tsuszkál … egy … vas horog (1819 Machay Boldizsár Károly C2951, 30) | hermelinje le s föl csuszkált dereka körül (1879 Sziklay János ford.–Sacher-Masoch 8447004, 31) | [regényében Szentkuthy Miklós] tetszés szerint csuszkál az időben (1934 Halász Gábor¹ CD10) | a bőrből készült tartozékok akadályozták meg, hogy a nyereg előre-hátra csúszkáljon a ló hátán (1999 Magyar néprajz CD47).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csúszik; ÉKsz.; SzT. ~, csúszkáló; ÚMTsz.