dagad tn ige 2a2

1. ’〈vmely anyag v. tárgy, dolog〉 nedvességet szívva magába térfogatában növekszik’ ❖ Némellyek a’ magot, az elvetés eltt, tiſzta vízben 24, vagy 28 óráig áztatni ſzokták; mások nedves homokkal keverik öſzve, és így hagyják 8, vagy 10 napig dagadni (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 11) | [Ilonka] kávézott, kövérre dagadt kenyereket kanalazott ki a csészéből (1931 Kassák Lajos 9314010, 50) | télen a sárrá dagadt, majd keményre fagyott földeken (1996 Új Könyvek CD29).

1a. ’〈tésztaféle〉 az élesztőgombák hatására térfogatában növekszik, kel’ ❖ [a pékműhelyben] roppant teknők, dagadó tésztával, amiből fehér ruhás, fehér kötényes hat legény szaggat darabokat (1865 Jókai Mór CD18) | Te meg kalács, dagadj csak, kelj szépen (1947 Rónay György 9573129, 44) | [a] tésztát alaposan kidolgozzuk, és duplájára kelesztjük. Amíg dagad, elkészítjük a tormakrémet (1993 Frank Júlia CD19).

2. ’〈vkinek a teste, testrésze〉(hízástól) teltté, gömbölyűvé válik, ill. ilyen formát mutat’ ❖ Tsókra kinálgat dagadó Ajakad (1799 Sándor István C1530, 244) | A’ harmadik hóldnapban a’ méhfenek terjedvén, hasok [ti. a várandós nőké] a’ ſzemérem tsontok felett dagadni kezd (1802 Zsoldos János 8541004, 154) | Arca dagadt a kövérségtől és barnán piroslott a szél fuvásától és a napsütéstől (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 297) | a Soltészék Mariskája csakugyan állapotos, egész jól látszik rajta, a csípője dagad, és a hasa domborodik (1940 Veres Péter C4411, 49).

2a. (rég v. irod) ’〈növényi rész〉 tápanyagtól növekedve duzzad, vastagodik’ ❖ A zőldellő nyírfák dagadnak, izzadnak, A szőllőveszzők is bimbókra fakadnak (1785 k. Debreceni diákirodalom 7495008, 27) | [a gumós zeller] gyökere a szár alsó végével együvé dagadva gumóvá fejlődik s kedvelt saláta és konyhafűszer (1897 PallasLex. CD02) | Dagad a répa, magzik már a kender (1944 Nagy László² 9473003, 5).

2b. ’〈ér v. izom, ill. testtáj〉 megfeszülve domborodik, ill. domborúan kiemelkedő formát mutat’ ❖ Mért e láng, e hullám dagadó eremben? (1842 Petőfi Sándor CD01) | [a dühtől] forogtak a szemei, remegett az ajka, és dagadt a halántéka (1897–1898 Mikszáth Kálmán CD04) | hatalmas izmok dagadtak a feltürt ingujja alól (1927 Markovits Rodion 9423005, 265) | Az óriási dög nekiveselkedett, ropogtak az ízületei, dagadtak az izmai, két első lábát nagy nehezen elemelte a földtől, de vissza is zuhantotta azonnal (1989 Lázár Ervin 2025056, 35).

3. ’〈test(rész)〉 sérülés, betegség stb. miatt (meg)duzzad, ill. (fel)puffad’ ❖ artzámra le folynak Könyveim, és keser képem el ázva dagad (1774 Révai Miklós ford.–Révai 7283005, 16) | darazsak vették üldözőbe s ezek csípéseitől dagadt arczczal érkezett meg (1897 Dézsi Lajos CD55) | [Kazinczy Ferencet] penészes földalatti helyiségbe zárják, nem kap levegőt és világosságot, egész teste dagadni kezd, erőtlenségében fel sem tud kelni szalmazsákjáról (1932 Pintér Jenő CD44) | [A megkínzott raboknál] a láb és kézfejek duplájára dagadtak, szinte feketék voltak az ott összeszorult vértől (1978 Fehérváry István 1047001, 140).

4. ’〈vitorla, zászló stb.〉 széltől feszülve domborodik’ ❖ vonogasd fel önnkint a’ vitorlákot, ha kegyes ſzelekkel nagyra dagadnak (1806 Verseghy Ferenc 8518015, 92) | [Varga Miskának] Fehér patyolat gatyája Dagad habzó széltül (1864 e. Széll Farkas C3934, 44) | Fekete zászlók dagadnak magasan, tekerő szélben (1922 Sárközi György CD10) | [a torreádor] mindig olyan közel engedte magához a bikát, hogy személye, a bika és a széltől dagadó, ide-oda himbáló köpeny egyetlen, élesen körvonalazott tömeggé olvadt (1953 Németh Andor ford.–Hemingway 9480008, 243).

4a. ’〈mellkas levegővételkor〉 domborodva megemelkedik’ ❖ Fejér keble sóhajtásoktól dagada (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163064, 102) | Egyszerre visszatért az élet a lelkébe. Dagadt a melle, és lüktetve lélegzett (1914 Móricz Zsigmond CD10) | egy pillanatra megállott Furunka s úgy tetszett, hogy erősen dagad, majd visszahorpad a melle (1941 Tamási Áron 9701013, 73).

4b. ’〈vmely tárgy〉 a benne levő tartalomtól domborodva feszül’ ❖ elavúlt rossz két garasossal Nagyra dagadt erszényt (1820 Vörösmarty Mihály CD01) | a’ ruganyoktól dagadó pamlagon fészkelődve (1843 Athenaeum C0026, 368) | a keble telt s dagad a blúza (1936 e. Kosztolányi Dezső CD01) | Beszélik azt is, hogy amikor itt [ti. a hazai kínai piacon] sétálgatnak a vámosok, közöttük lazán furakodnak a hátizsákosok, és senki nem kérdezi őket, ugyan mitől dagad a batyujuk (1998 Magyar Hírlap CD09).

4c. (irod) ’〈vki(nek a szíve, lelke)〉 érzelemmel eltelik, ill. azzal tele van’ ❖ Miképpen reſzket és dagad az én ſzívem e’ ſzóra! (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 32) | Gróf Keglevich észrevette a mozdulatot, nem engedte kisiklani a fonalat, s a beszédet olyan modorban folytatta, hogy amannak lelke is dagadt bele (1858 Vas Gereben 8514001, 53) | Ourrias fölkél, dühtől dagadva (1916 Gábor Andor ford.–Mistral 9163015, 90) | útra is keltünk, sötét, holdtalan estén, két kurjongató bolond, eltelve hálával Gifflard iránt, aki dagadt a jóérzéstől (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 86) | attól dagadhat a magyar kebel, hogy térségünkben ide áramlik a legtöbb külföldi tőke (1996 Magyar Hírlap CD09).

5. ’〈(folyó)víz v. más folyékony anyag szintje〉 folyamatosan emelkedik, ill. 〈folyóvíz〉 áradva vmivé nő’ ❖ a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 14) | A’ noszlopi erdőnél tengelyig dagadt a’ sár (1846 Életképek 8614001, 593) | a hirtelen felforró víz dagad fölfelé az edényben (1918 Molnár Ferenc² 9453002, 118) | a szakadatlan esőktől minden kicsiny patak nagy és hatalmas folyóvá dagadt (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 36).

6. ’〈nagyságát, erejét stb. tekintve〉 növekszik, gyarapodik, ill. így vmivé válik’ ❖ Vegyes tsoportokra oſztatott Társaság, Dagad, apad, halad, nyl, múlik Sokaság (1789 Orczy Lőrinc 7249013, 168) | Rád is öröm néznem Orsó! vígan táncolsz Akár dagad, akár Apad aranyszálad (1857 Szemere Miklós 8438022, 140) | Látod, hogy nő most fönn az őszi hold, hogy növekszik, hogy dagad? (1935 Rónay György 9573068, 18) | gyere le szellő, dagadj viharrá (1936 Radnóti Miklós 9543091, 33) | negyvenszeresére (jóval több, mint 300 ezerre) dagadt azoknak a száma, akiknek a családi állapota: „törvényesen elvált” (1981 Fekete Gyula 9141004, 68).

6a. ’〈érzés, érzelem stb.〉 erőteljessé, intenzívvé válik’ ❖ Dagadsz, dagadsz a szívben hév indúlat (1823–1824 Kölcsey Ferenc CD01) | A szomszéd olyan diadalmas-méltóságos léptekkel közeledett, mint aki mögött valami nagy cselekedet van; dagadt benne a büszkeség (1941 Illyés Gyula 9274078, 38) | Nincs ott ilyen-olyan ingerlékenység, nincs apadó-dagadó szenvedély (1980 Tandori Dezső ford.–Schlegel 9703053, 361).

6b. ’〈botrány, hír stb.〉 terjedve erősödik, növekszik’ ❖ Dagad a hír: „kapu odavan! nincs mentség! Sehol egy védő kar; özön az ellenség!” (1879 Arany János 8014003, 72) | [az osztályban] a röhögés nő, dagad, egyre vidámabb lesz, orkánná fajul – de minél jobban röhögnek ők egymáson, mi annál jobban röhögünk őrajtuk (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 71) | Az egyre dagadó botrány komoly válságba sodorta az észt kormányt (1994 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, fel~, ki~, meg~.

ÖU: bele~, össze~, szét~.

Sz: dagadás, dagadat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dagad tárgyatlan ige 2a2
1.
〈vmely anyag v. tárgy, dolog〉 nedvességet szívva magába térfogatában növekszik
Némellyek a’ magot, az elvetés eltt, tiſzta vízben 24, vagy 28 óráig áztatni ſzokták; mások nedves homokkal keverik öſzve, és így hagyják 8, vagy 10 napig dagadni
(1805 Mitterpacher Lajos)
[Ilonka] kávézott, kövérre dagadt kenyereket kanalazott ki a csészéből
(1931 Kassák Lajos)
télen a sárrá dagadt, majd keményre fagyott földeken
(1996 Új Könyvek)
1a.
〈tésztaféle〉 az élesztőgombák hatására térfogatában növekszik, kel
[a pékműhelyben] roppant teknők, dagadó tésztával, amiből fehér ruhás, fehér kötényes hat legény szaggat darabokat
(1865 Jókai Mór)
Te meg kalács, dagadj csak, kelj szépen
(1947 Rónay György)
[a] tésztát alaposan kidolgozzuk, és duplájára kelesztjük. Amíg dagad, elkészítjük a tormakrémet
(1993 Frank Júlia)
2.
〈vkinek a teste, testrésze〉 (hízástól) teltté, gömbölyűvé válik, ill. ilyen formát mutat
Tsókra kinálgat dagadó Ajakad
(1799 Sándor István)
A’ harmadik hóldnapban a’ méhfenek terjedvén, hasok [ti. a várandós nőké] a’ ſzemérem tsontok felett dagadni kezd
(1802 Zsoldos János)
Arca dagadt a kövérségtől és barnán piroslott a szél fuvásától és a napsütéstől
(1907 Csizmadia Sándor¹)
a Soltészék Mariskája csakugyan állapotos, egész jól látszik rajta, a csípője dagad, és a hasa domborodik
(1940 Veres Péter)
2a. (rég v. irod)
〈növényi rész〉 tápanyagtól növekedve duzzad, vastagodik
A zőldellő nyírfák dagadnak, izzadnak, A szőllőveszzők is bimbókra fakadnak
(1785 k. Debreceni diákirodalom)
[a gumós zeller] gyökere a szár alsó végével együvé dagadva gumóvá fejlődik s kedvelt saláta és konyhafűszer
(1897 PallasLex.)
Dagad a répa, magzik már a kender
(1944 Nagy László²)
2b.
〈ér v. izom, ill. testtáj〉 megfeszülve domborodik, ill. domborúan kiemelkedő formát mutat
Mért e láng, e hullám dagadó eremben?
(1842 Petőfi Sándor)
[a dühtől] forogtak a szemei, remegett az ajka, és dagadt a halántéka
(1897–1898 Mikszáth Kálmán)
hatalmas izmok dagadtak a feltürt ingujja alól
(1927 Markovits Rodion)
Az óriási dög nekiveselkedett, ropogtak az ízületei, dagadtak az izmai, két első lábát nagy nehezen elemelte a földtől, de vissza is zuhantotta azonnal
(1989 Lázár Ervin)
3.
〈test(rész) sérülés, betegség stb. miatt (meg)duzzad, ill. (fel)puffad
artzámra le folynak Könyveim, és keser képem el ázva dagad
(1774 Révai Miklós ford.Révai)
darazsak vették üldözőbe s ezek csípéseitől dagadt arczczal érkezett meg
(1897 Dézsi Lajos)
[Kazinczy Ferencet] penészes földalatti helyiségbe zárják, nem kap levegőt és világosságot, egész teste dagadni kezd, erőtlenségében fel sem tud kelni szalmazsákjáról
(1932 Pintér Jenő)
[A megkínzott raboknál] a láb és kézfejek duplájára dagadtak, szinte feketék voltak az ott összeszorult vértől
(1978 Fehérváry István)
4.
〈vitorla, zászló stb.〉 széltől feszülve domborodik
vonogasd fel önnkint a’ vitorlákot, ha kegyes ſzelekkel nagyra dagadnak
(1806 Verseghy Ferenc)
[Varga Miskának] Fehér patyolat gatyája Dagad habzó széltül
(1864 e. Széll Farkas)
Fekete zászlók dagadnak magasan, tekerő szélben
(1922 Sárközi György)
[a torreádor] mindig olyan közel engedte magához a bikát, hogy személye, a bika és a széltől dagadó, ide-oda himbáló köpeny egyetlen, élesen körvonalazott tömeggé olvadt
(1953 Németh Andor ford.Hemingway)
4a.
〈mellkas levegővételkor〉 domborodva megemelkedik
Fejér keble sóhajtásoktól dagada
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
Egyszerre visszatért az élet a lelkébe. Dagadt a melle, és lüktetve lélegzett
(1914 Móricz Zsigmond)
egy pillanatra megállott Furunka s úgy tetszett, hogy erősen dagad, majd visszahorpad a melle
(1941 Tamási Áron)
4b.
〈vmely tárgy〉 a benne levő tartalomtól domborodva feszül
elavúlt rossz két garasossal Nagyra dagadt erszényt
(1820 Vörösmarty Mihály)
a’ ruganyoktól dagadó pamlagon fészkelődve
(1843 Athenaeum)
a keble telt s dagad a blúza
(1936 e. Kosztolányi Dezső)
Beszélik azt is, hogy amikor itt [ti. a hazai kínai piacon] sétálgatnak a vámosok, közöttük lazán furakodnak a hátizsákosok, és senki nem kérdezi őket, ugyan mitől dagad a batyujuk
(1998 Magyar Hírlap)
4c. (irod)
〈vki(nek a szíve, lelke) érzelemmel eltelik, ill. azzal tele van
Miképpen reſzket és dagad az én ſzívem e’ ſzóra!
(1787 Péczeli József ford.Young)
Gróf Keglevich észrevette a mozdulatot, nem engedte kisiklani a fonalat, s a beszédet olyan modorban folytatta, hogy amannak lelke is dagadt bele
(1858 Vas Gereben)
Ourrias fölkél, dühtől dagadva
(1916 Gábor Andor ford.Mistral)
útra is keltünk, sötét, holdtalan estén, két kurjongató bolond, eltelve hálával Gifflard iránt, aki dagadt a jóérzéstől
(1950 Jankovich Ferenc ford.Rolland)
attól dagadhat a magyar kebel, hogy térségünkben ide áramlik a legtöbb külföldi tőke
(1996 Magyar Hírlap)
5.
(folyó)víz v. más folyékony anyag szintje〉 folyamatosan emelkedik, ill. 〈folyóvíz〉 áradva vmivé nő
a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad
(1774 Révai Miklós ford.Beniczky)
A’ noszlopi erdőnél tengelyig dagadt a’ sár
(1846 Életképek)
a hirtelen felforró víz dagad fölfelé az edényben
(1918 Molnár Ferenc²)
a szakadatlan esőktől minden kicsiny patak nagy és hatalmas folyóvá dagadt
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
6.
〈nagyságát, erejét stb. tekintve〉 növekszik, gyarapodik, ill. így vmivé válik
Vegyes tsoportokra oſztatott Társaság, Dagad, apad, halad, nyl, múlik Sokaság
(1789 Orczy Lőrinc)
Rád is öröm néznem Orsó! vígan táncolsz Akár dagad, akár Apad aranyszálad
(1857 Szemere Miklós)
Látod, hogy nő most fönn az őszi hold, hogy növekszik, hogy dagad?
(1935 Rónay György)
gyere le szellő, dagadj viharrá
(1936 Radnóti Miklós)
negyvenszeresére (jóval több, mint 300 ezerre) dagadt azoknak a száma, akiknek a családi állapota: „törvényesen elvált”
(1981 Fekete Gyula)
6a.
〈érzés, érzelem stb.〉 erőteljessé, intenzívvé válik
Dagadsz, dagadsz a szívben hév indúlat
(1823–1824 Kölcsey Ferenc)
A szomszéd olyan diadalmas-méltóságos léptekkel közeledett, mint aki mögött valami nagy cselekedet van; dagadt benne a büszkeség
(1941 Illyés Gyula)
Nincs ott ilyen-olyan ingerlékenység, nincs apadó-dagadó szenvedély
(1980 Tandori Dezső ford.Schlegel)
6b.
〈botrány, hír stb.〉 terjedve erősödik, növekszik
Dagad a hír: „kapu odavan! nincs mentség! Sehol egy védő kar; özön az ellenség!”
(1879 Arany János)
[az osztályban] a röhögés nő, dagad, egyre vidámabb lesz, orkánná fajul – de minél jobban röhögnek ők egymáson, mi annál jobban röhögünk őrajtuk
(1916 Karinthy Frigyes)
Az egyre dagadó botrány komoly válságba sodorta az észt kormányt
(1994 Magyar Hírlap)
ÖU: beledagad, összedagad, szétdagad
Sz: dagadás, dagadat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások