derültség fn 3B8

1. (ritk) ’derült, tiszta idő’ ❖ egy kis életphilosophiával nem csak egy egy rövid napsugár, de tartosb napok derültsége is mosolyoghatott volna (1847 Széchenyi István C3900, 86) | [a felhőzet] nemcsak a Nap sugárzását, hanem a talaj kisugárzását is csökkenti. E szerint tehát a borultság télen mérsékli a hideget és nyáron a meleget, holott a derültség viszont ellenkező értelemben működik közre (1894 PallasLex. CD02).

1a. (rég, ritk) ’vminek az érthető, világos volta’ ❖ Mi a nyelvet összezagyválja és keveri, idegenszerűvel és rokontalannal vegyíti, s annak tiszta folyamát és derültségét bármi módon zavarja, mindannak szinte befolyása van a nép megzavarására és önmagábóli fejlődése gátlására (1846 Bajza József 8021025, 235).

2. (vál) ’harmonikus, derűs lelkiállapot (kifejeződése arcon, szemen stb.), ill. vkinek v. vminek harmonikus, derűs volta’ ❖ ki gyönyörködik inkább […] a’duló haragban, a’ nyugtalan féltésben, mint az elme örök derültségében, a’ homlokok és szemek nyájosságában, a’ magán uralkodás erejében? (1835 Vajda Péter C4659, 24) | derültség csillog a szemekben (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | Gyermekkori emlékeim közé tartozik öregsége, melynek derültségét nem tudta elhomályosítani a családját ért sok csapás (1928 Korányi Sándor CD30) | [Laura tulajdonságai] jól hatottak Vörösmartyra, és érzelmes derültségre hangolták (1996 Szabó Magda 9630010, 163).

3. ’vmely mulatságos dolog keltette (hirtelen támadt) nevetésben megnyilvánuló (általános) jókedv’ ❖ vídámság, vígság, jó kedv, derltség, elevenség; die Heiterkeit (1818 Márton József¹ C3043, 1325. hasáb) | A tekintetes előtem szonokló úrnak se fia, se leanya, sem nem felesige nincsen. Nekem van öt; nem felesig, de kisaszony. (Általános derültség.) (1869 Jókai Mór CD18) | [Karinthy Frigyes] a közönség nagy derültsége közben a természetes szavalóiskoláról tartott mindvégig humoros előadást (1961 Hiller István² CD52) | [a] Krisztus és Szent Péter éjszakai szálláson legendamese […] mindig hallatlan derültséget kelt a hallgatóságban, és a mesélő is jókedvre derül tőle (1988 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. derít; ÉKsz.

derültség ❖ főnév ◦ 3B8 ◦
permalink
1. (ritk)
derült, tiszta idő
egy kis életphilosophiával nem csak egy egy rövid napsugár, de tartosb napok derültsége is mosolyoghatott volna
(1847 Széchenyi István)
[a felhőzet] nemcsak a Nap sugárzását, hanem a talaj kisugárzását is csökkenti. E szerint tehát a borultság télen mérsékli a hideget és nyáron a meleget, holott a derültség viszont ellenkező értelemben működik közre
(1894 PallasLex.)
1a. (rég, ritk)
vminek az érthető, világos volta
Mi a nyelvet összezagyválja és keveri, idegenszerűvel és rokontalannal vegyíti, s annak tiszta folyamát és derültségét bármi módon zavarja, mindannak szinte befolyása van a nép megzavarására és önmagábóli fejlődése gátlására
(1846 Bajza József)
2. (vál)
harmonikus, derűs lelkiállapot (kifejeződése arcon, szemen stb.), ill. vkinek v. vminek harmonikus, derűs volta
ki gyönyörködik inkább […] a’duló haragban, a’ nyugtalan féltésben, mint az elme örök derültségében, a’ homlokok és szemek nyájosságában, a’ magán uralkodás erejében?
(1835 Vajda Péter)
derültség csillog a szemekben
(1888 Mikszáth Kálmán)
Gyermekkori emlékeim közé tartozik öregsége, melynek derültségét nem tudta elhomályosítani a családját ért sok csapás
(1928 Korányi Sándor)
[Laura tulajdonságai] jól hatottak Vörösmartyra, és érzelmes derültségre hangolták
(1996 Szabó Magda)
3.
vmely mulatságos dolog keltette (hirtelen támadt) nevetésben megnyilvánuló (általános) jókedv
vídámság, vígság, jó kedv, derltség, elevenség; die Heiterkeit
(1818 Márton József¹)
A tekintetes előtem szonokló úrnak se fia, se leanya, sem nem felesige nincsen. Nekem van öt; nem felesig, de kisaszony. (Általános derültség.)
(1869 Jókai Mór)
[Karinthy Frigyes] a közönség nagy derültsége közben a természetes szavalóiskoláról tartott mindvégig humoros előadást
(1961 Hiller István²)
[a] Krisztus és Szent Péter éjszakai szálláson legendamese […] mindig hallatlan derültséget kelt a hallgatóságban, és a mesélő is jókedvre derül tőle
(1988 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. derít; ÉKsz.
ÚESz: ↪derít (derültség)

Beállítások