derűs mn 12C
1. ’felhőtlen, tiszta 〈ég〉, ill. napsütéses 〈idő, időszak〉’ ❖ a’ derüs vagy borus ég (1839 Szász Károly¹ 8425002, 17) | borongó reg derűs napot igér (1846 Kazinczy Gábor C0571, 252) | derűs, hűvös őszi reggel volt, midőn Győrbe érkeztünk a helyi kis gőzössel (1900 Váli Mari 8506004, 278) | Az időjárás különben derűs, napos és kissé szeles volt (1983 Pető Gábor Pál 1119002, 55).
2. ’sugárzó, tiszta 〈fény〉’ ❖ Maris asszony hálásan kezet csókolva hagyja el az ódon tanulószobát s derűs arccal lép ki a derűs napfénybe (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Móric bátyámnak derűs napfényhez hasonló kedélyére még ez az elégedetlenkedés és kellemetlenkedés sem bírt homályt borítani (1900 Váli Mari 8506004, 283) | Nem jó, hogyha derűs nap süti a ravatalt (1976 Csorba Győző ford.–Janus Pannonius 9091072, 142).
3. ’napsütötte, fényes 〈táj, vidék〉’ ❖ Jertek a lapályra lakni… Itt az élet, itt az éden! […] Értjük: a sík mily derüs, dús; – A folyam bő, népes és gyors (1863 Tompa Mihály 8484058, 277) | A mérhetetlen rengeteg ünnepies csöndjében haladó vándor elé itt-ott nyájas szigetek gyanánt bukkannak ki a fakoronák tengerét meg-megszakító derűs tisztások (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Ó, Áfrikánál áfrikább, forró, bizarr táj, távol Ifjuság! Fénylő, derűs vidékeidre, ott születtünk, visszavágyunk (1913 Tóth Árpád C4230, 39) | Elfogódott, szomorú érzés szállotta meg, mint mikor a napfényes, derűs tájra rászáll az égen végigvonuló felhő árnyéka (1919 Schöpflin Aladár CD10).
4. ’belső nyugalommal telt és vidám(ságra hajló) 〈személy〉, ill. ezt a belső nyugalmat és vidámságot tükröző 〈arc, szem, mosoly stb.〉’ ❖ A’ fekete szem fenyegető legyen, de egyszersmind derűs (1838 Taubner Károly ford.–Anakreón C4098, 38) | A viszontlátás örömének minden kifejezése igaz érzelmet tanusita, s a derüs és nyugott arczokon kegyületteljes vonalmak [= arcvonások] mutatkoztak (1848 Bernát Gáspár 8052007, 110) | Derűs vagyok, ha kéjt ragyogsz rám És bús, ha nézel zordonúl (1892 Komjáthy Jenő 8248039, 299) | derüsen biczczentett a fejével (1901 Thury Zoltán 8479009, 133) | derűs mosolyával (1986 Nádas Péter 9466003, 196).
4a. ’megelégedéssel teli, bizakodó, jó 〈lelkiállapot, ill. életszemlélet〉’ ❖ Demokritos (460–360 Kr. e.) görög bölcs, kit derűs világnézlete alapján a „nevető” Demokritosnak hívtak (1854 Szalay László 8419024, 252) | E pillanatban nagyon boldog volt Orsovai. Derűs hangulatban kezdett öltözködni (1901 Molnár Ferenc² 9453008, 78) | hogy mennyire megértik egymást ezek a nagy testű, derűs kedvű emberek (1973 Balla László 1010012, 116) | Réber László illusztrációi ugyancsak ezt a derűs életszemléletet tükrözik[, mint Tamkó Sirató Károly versei] (1998 Új Könyvek CD29).
4b. ’derűt sugárzó, megelégedettséget, hamóniát kifejező 〈dolog〉’ ❖ [Degré Alajos] kedvenc irójuk azoknak, akik a fátyolozott, de tetszelgős frivolitást … derüs játsziságot … szeretik (1879 Lauka Gusztáv C2893, 93) | [Arany János Mátyás anyja című balladája] megnyugtató eseményt mond el, feldolgozása is a derűs verses elbeszélésé (1933 Pintér Jenő CD44) | kecses, elegáns alakokat kedvelő, derűs, világos színekben fogalmazó kölni festők (1984 Eörsi Anna 1042001, 36) | [1806-ban Beethoven] stílusa még a derűs dúr hangnemekben is lényegesen drámaibb, súlyosabb volt, mint a kor zenei köznyelve (1994 Magyar Hírlap CD09).
4c. ’megelégedésre, bizakodásra okot adó 〈dolog〉’ ❖ e csöndes hajlékban születtek első ártatlan vágyaim; itt piheném ki legsulyosb szenvedésimet; s ez váltá meg első nyugalmamat derüs reményeken (1848 Bernát Gáspár 8052007, 110) | Ma oly rossz kedvem volt és annyira nem volt semmi derűs kilátásom többé a jövőre, hogy hazafelémenet öngyilkosságra gondoltam (1943 Bóka László ford.–Széchenyi CD1502) | [a kiadvány] egyértelmű célja, hogy derűs jelentést adjon a polgári kormányzat eredményeiről (2000 Magyar Hírlap CD09).
4d. ’boldog, békés 〈időszak, korszak〉’ ❖ Derűsen folyt el a nap a professortól, a vidor házi kisasszony és elménczkedő Ambrus társaságában (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 263) | önfeledt, derűs perceiről (1914 Krúdy Gyula CD54) | A derűs svájci éveket beárnyékolja az első világháború (1990 Dániel József CD30).
5. ’derűt, nevetést kiváltó, mulattató, szórakoztató 〈dolog〉’ ❖ [Balog István a magyar színészetnek] úgy sötét, mint derüs részleteiről számos adomában s leirásban emlékezett meg (1893 PallasLex. CD02) | [a lelkész] ügyes tánczos, és lejtés közben megesik, hogy előre fésült haja hátrahullva lengedez, ami derüs látványt nyujt (1900 Palágyi Menyhért 9509001, 227) | [volt Komáromban] egy Nagy Pál nevezetű élces, sziporkázó úri ember, aki keresztül-kasul szántott mindeneken ötletes, többnyire derűs, sőt parázna megjegyzéseivel (1905 Mikszáth Kálmán CD04) | Most valami derűs dologra kell gondolni, lassan, módszeresen felidézni egy vidám történetet, anekdotát vagy viccet (1974 Galsai Pongrác 9171002, 65).
Vö. ÉrtSz.; TESz. derít; ÉKsz.