didaktikus mn és fn 

I. mn 15A

1. ’oktató, nevelő (szándékú), ill. erkölcsnemesítő (célú)’ ❖ A második könyv Lakodalmi, ünnepélyi versezeteket foglal magában, mellyekben […] a didacticus és tréfás elem túlnyomó (1846 Pesti Divatlap C5838, 354) | [a] bramínok kezében a hatalmas epika didaktikus legendák sorozatává sekélyesűl sokszor (1881 Szász Károly² 8426058, 57) | Nagy sikere volt a Georgicának is, ennek a didaktikus és tendenciózus célokkal készült földművelésügyi költeménynek (1931 Révay József CD10) | a legcsodálatraméltóbb verses művek, melyek a mi korunkig eljutottak, didaktikus vagy történelmi tárgyúak voltak (1936 Kassák Lajos CD10) | a rendező igyekezete túl görcsös, túl erőszakoltan didaktikus (1972 Bittei Lajos 2057038, 355) | [Kis János a] verseiben gyakran szónokias, didaktikus, prédikáló szellemű (1996 Szála Erzsébet CD52) | didaktikus szándék (1999 Knapp Éva CD40).

1a. (Irodt) ’〈kül. a római és a klasszicista irodalomban:〉 elsődlegesen a nevelés és a tudományos ismeretek átadásának szándékával íródott 〈irodalmi mű(vek csoportja)〉’ ❖ minden didacticus költemény csak ahhoz szól legfőkép, és csak annál tehet hatást, a ki már maga is didacticus… (1861 e. Szemere Pál 8439038, 174) | A didaktikus drámára nézve az a megjegyzésünk, hogy tagadjuk a didaxisnak […] jogosultságát a drámában (1873 Névy László C3330, 87) | a XVII. századbeli francia klasszikus költészet korában csak növekedett [az alexandrinus] jelentősége, mert az eposzon és a didaktikus költészeten kivül ez lett a dráma kizárólagos versformája is (1893 PallasLex. CD02) | [A felező tizenkettes] századokon át mint a historiás énekek, széphistóriák, hősi és regényes eposzok és didaktikus versek hagyományos versformája szerepelt (1911 RévaiNagyLex. C5697, 333) | [Alamanni] még Trissinónál is nagyobb igyekezettel ír tragédiát, 45 eposzt, komédiát, didaktikus költeményt antik módra, meg pindaroszi ódát és martialisi epigrammát (1963 Rónay György 9573095, 45) | A didaktikus költészetet én nem tudom külön műfajnak tekinteni (1980 Tandori Dezső ford.–Schlegel 9703053, 366).

1b. (rég, Irodt) ’ilyen műve(ke)t alkotó 〈költő, író〉’ ❖ Csak a’ kiholt nyelveket illeti az, hogy ne szólljunk másképpen, mint szóllva már volt; az újabb nyelvek’ nem didacticus, hanem gyönyörködtető Iróji nem azt kérdik, ha szóllott e már így más? hanem azt, ha lehet e nékik így szóllani? (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 309) | Latin lyrikus és didaktikus költők műveiből való szemelvények (1887 Magyar írók élete CD27) | Nagy kedveltségre tőnek szert a vándor énekesek mindenfelé, s nem valószínűtlen, hogy a kor legünnepeltebb didaktikus költője, Spervogel, egy egeri polgári család sarja volt (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

2. ’módszeresen felépített, összeállított, a könnyű áttekintést, megértést szolgáló’ ❖ barátim, nektek már rövidség’ tekintetéből is kell didacticus czikkelyeket adnotok a’ külföldről, mert […] ha csak a’ belföld’ hasábjait nem akarjátok neki feláldozni, részletesebb tudositásokat adni bajos (1844 Pesti Hírlap CD61) | Taine stíltanításainak, a didaktikus, tehát világos előadást, közlést követelő prózában megvan a maguk jogosultsága (1908 Hatvany Lajos CD10) | A nagy mennyiségű didaktikus ábra éppúgy segíti a bonyolult folyamatok megértését, mint a kötet végén található értelmező szótár (1996 Természet Világa CD50) | [Melanchthon] tankönyveit a gondolati egység, a didaktikus tisztaság, a jó tagolás jellemzi (2000 Salgó Ágnes CD40).

II. fn 4A (rég, ritk)

1. ’az (iskolai tantárgyak) oktatás(ának) alapelveivel és módszereivel foglalkozó szakember’ ❖ Az én időmben még nem tudták a tankönyviró pedagógusok és didaktikusok, hogy a gyermekkel gyermeknyelven való beszélniök (1913 Gárdonyi Géza C1850, 59).

2. ’erkölcsnemesítő szándékú v. tanító célzatú mű’ ❖ A’ Propylaeen-ek azért nem vétettek fel ezen gyűjteményben, mert azok nem Kunstwerkek [= műalkotások], hanem csak didacticusok, ’s nem is mind a’ Gőthe munkáji (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 67).

2a. ’olyan műveket alkotó 〈író〉, amelyeknek az elsődleges céljuk a nevelés és a tudományos ismeretek átadása’ ❖ Ez időből, mint lirikusok, szatirikusok és didaktikusok nevezetesek még: Weyer N. (megh. 1788), Storm E. (1893 PallasLex. CD02).

Vö. TESz. didaktika; ÉKsz.; IdSz.