diktál ige 1a

1. ts (tárgy n. is) (átv is) ’〈szöveget〉 olvas v. (fogalmazva) mond vkinek, hogy az szóról szóra leírja’ ❖ ezek azok [a gondolatok], a’ mellyeket az én ſzívem ſzóról ſzóra diktált az én író-tollamnak, mellyet a’ Haza’ ſzeretet és a’ tenéked tettzeni kívánó ſzándék tett az én kezembe (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267013, 301) | [A házitanító] a’ minap verseket diktáltatott velem Rhédeinek (1794 Csokonai-emlékek 7503004, 50) | Az asztal mellett Bauer halkan diktál Kiss Sándornak (1879 Teleki Sándor 8474005, 106) | másfél órát diktáltam gépbe (1962 Németh László² 9485056, 540).

1a. (tárgy n. is) (Isk) ’〈oktatási módszerként: tanár tananyagot〉(ismételgetve) olvas v. mond(, hogy azt a tanulók leírják)’ ❖ többet beszélnek vagy diktálnak a’ tanítók, mint az ifjuság gondolkodik (1819 Magda Pál 8285003, 110) | [a tanár] könyvek szövegét olvasta, gyakran diktálta s a tanulók másolták és kivonatolták (1897 PallasLex. CD02) | Az algebra könyv érintetlen, mert a tanár saját jegyzeteit diktálja (1923 Molnár Ákos CD10) | A jegyzetelésre tanítás fokozatai 1. A kiemelni valót a tanár diktálja (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 15).

2. ts (kissé rég, nyj is) ’〈imádság v. vallásos ének szövegét〉 kül. közösségnek előre mondja vki’ ❖ [Barcasági egyházi szokásként] az ének verseket Hétfaluban dictálják, azaz egy erre kiszemelt ember az ének mindenik verssorát fennhangon elmondja (1873 Orbán Balázs CD22) | „Atyának, Fiunak, Szentlélek-istennek” mondja anyja után, ásítva a gyermek. De mikorra anyja az áment diktálja, hallgatással felel rá a kuckó tája (1904 Gárdonyi Géza 9173024, 69) | mint kicsi nebuló Templomban diktáltam a zsoltárt (1910 Ady Endre C0536, 338) | Prot.-oknál általában a virrasztók közül hol az egyik, hol a másik vagy a kántor kezd el egy-egy halotti éneket és diktálja soronként a többieknek (1982 NéprajziLex. CD47).

3. ts ’utasításával megparancsol, ill. tevékenységével megszab vmit’ ❖ a’ gyz Frantziák […] a’ békéllés’ ágazatit [ti. a békeszerződés paragrafusait] diktállyák (1798 Molnár János 7445017, 175) | diktáltam a bakónak, hogy üsse le a fejét (1892 Jókai Mór CD18) | [az ellenzéki pártok] vannak abban a helyzetben, hogy a közéleti küzdelem irányát és tempóját diktálják (1932 Bethlen István 9055001, 10) | [a cég] nem követi a divatot, hanem diktálja (2000 Lakáskultúra CD39).

3a. tn ’erősebbként v. felettesként adott utasításokkal, így hozott döntésekkel rendelkezik, parancsol’ ❖ az orosz czár nem talál Ausztriának dictálni akarni, hanem kiszolgáltatja neki a magyar foglyokat (1885 Görgey István 8160006, 611) | a gyárak diktálnak (1927 Remenyik Zsigmond 9561002, 12) | Most nem az elvtársak diktálnak (1994 Magyar Hírlap CD09).

4. ts ’〈tevékenységet, magatartást, eseményt stb.〉(követelő erővel) sugalmaz, kikényszerít vmi’ ❖ vak fájdalmának kínlódásában ollyatén keſerves és meg-fontolatlan levelet ira Lidiének, a’ minémt még a’ ſzerelem ſoha nem dictált (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 161) | dolgokat tevék, miket a naprend előmbe diktála (1836 Tóth Péter 8491001, 28) | Almássy Pál személyesen megköszönte nekem e szolgálatot, amit nekem a párthűség diktált (1896 Jókai Mór CD18) | A lázadást az előző nemzedékekkel szemben nyilván a beteges apa-komplexus diktálta (1972 Várkonyi Nándor 2021054, 1040).

4a. vkire diktál (vonzat n. is) (rég) ’〈büntetést, ill. büntetésként vmit〉 kiró vkire, kiszab’ ❖ Miért nem diktálnak nagyobb büntetést? (1843 Obernyik Károly C3344, 129) | A jámbor férj rá hagyta magát szedni, hogy ő vállalja el a falusi kupaktanács által nejére diktált büntetést. Úgy is tett, kiállotta mind a virgácsot, mind a kalodát (1877 Mikszáth Kálmán 8312059, 187) | Örök sáncrabságot diktál erre [ti. a pandúrvezérre] a törvény (1892 Jókai Mór CD18).

4b. vkire, vmire diktál (kül. szem nm-i vonzat esetén) (kissé rég) ’〈érzést, állapotot személyre, csoportra〉 erőltet, kényszerít’ ❖ [Istenem,] óldjfel az átok alól melly azt diktálja fejemre Törvényem rontó, haljmeg örökre! nem élſz (1803 Édes Gergely C1542, 104) | Semmi kétség, hogy ha a politika nem, a mechanika fogja maholnap az örök békét az emberiségre diktálni (1882 Vajda János 8503070, 53) | A költőt nem nyugtatja meg a csend, a természet szépsége, a magára diktált felületes vigasz (1946 Lukács György² 9405008, 90).

5. ts vkibe diktál (kül. szem nm-i vonzat esetén) (átv is) ’〈(szeszes) italt, ételt, gyógyszert, ill. ezekből vmennyit〉 beleerőltet vkibe, (erőszakosan) rávesz vkit arra, hogy elfogyasszon v. bevegyen vmit’ ❖ belém dictált […] már nem emlékszem hány „köpetnyi” […] papramorgót (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 28) | belém diktáltak még egy kanál orvosságot (1886 Rákosi Viktor C3602, 45) | az Anti gyerekbe a szakácsném ugyancsak diktálja a vizet (1898 Jakab Ödön C2196, 25) | Mindenféle virsliket, túrókat, sajtokat hordtak elő, amelyeket Szindbád fiába akartak diktálni (1925 Krúdy Gyula CD54) | Zsiga bácsi drága jó ember volt, ő nem diktálta belénk – és senkibe se – az elveit (1962 Veres Péter 9771019, 58) | Megkínál egy pohárral [ti. borral], csak a hideg miatt, aztán belém diktál még egyet (1997 Magyar Hírlap CD09).

5a. vkire diktál (kül. szem nm-i vonzat esetén) (rég) ’ua.’ ❖ [Manó] ráállt a falatozásra, s még a kotyogósból is hagyott magára diktálni egypár húzást, amitől mind nagyobb bátorság szállt ereibe (1885 Jókai Mór CD18) | Vasárnap délután szelid erőszakkal reám diktált a néni egy csésze fekete kávét (1895 Gaál Mózes¹ C1796, 7) | a doktor a kecsketejet rám diktálta (1918 Berkes Imre Izidor CD10).

Ö: be~, bele~, le~.

ÖU: fel~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

diktál ige 1a
1. tárgyas (tárgy n. is) (átv is)
〈szöveget〉 olvas v. (fogalmazva) mond vkinek, hogy az szóról szóra leírja
ezek azok [a gondolatok], a’ mellyeket az én ſzívem ſzóról ſzóra diktált az én író-tollamnak, mellyet a’ Haza’ ſzeretet és a’ tenéked tettzeni kívánó ſzándék tett az én kezembe
(1788 Péczeli József ford.Aiszóposz)
[A házitanító] a’ minap verseket diktáltatott velem Rhédeinek
(1794 Csokonai-emlékek)
Az asztal mellett Bauer halkan diktál Kiss Sándornak
(1879 Teleki Sándor)
másfél órát diktáltam gépbe
(1962 Németh László²)
1a. (tárgy n. is) (Isk)
〈oktatási módszerként: tanár tananyagot〉 (ismételgetve) olvas v. mond(, hogy azt a tanulók leírják)
többet beszélnek vagy diktálnak a’ tanítók, mint az ifjuság gondolkodik
(1819 Magda Pál)
[a tanár] könyvek szövegét olvasta, gyakran diktálta s a tanulók másolták és kivonatolták
(1897 PallasLex.)
Az algebra könyv érintetlen, mert a tanár saját jegyzeteit diktálja
(1923 Molnár Ákos)
A jegyzetelésre tanítás fokozatai 1. A kiemelni valót a tanár diktálja
(1953 Márki János–Koncz Endre)
2. tárgyas (kissé rég, nyj is)
〈imádság v. vallásos ének szövegét〉 kül. közösségnek előre mondja vki
[Barcasági egyházi szokásként] az ének verseket Hétfaluban dictálják, azaz egy erre kiszemelt ember az ének mindenik verssorát fennhangon elmondja
(1873 Orbán Balázs)
„Atyának, Fiunak, Szentlélek-istennek” mondja anyja után, ásítva a gyermek. De mikorra anyja az áment diktálja, hallgatással felel rá a kuckó tája
(1904 Gárdonyi Géza)
mint kicsi nebuló Templomban diktáltam a zsoltárt
(1910 Ady Endre)
Prot.protestáns-oknál általában a virrasztók közül hol az egyik, hol a másik vagy a kántor kezd el egy-egy halotti éneket és diktálja soronként a többieknek
(1982 NéprajziLex.)
3. tárgyas
utasításával megparancsol, ill. tevékenységével megszab vmit
a’ gyz Frantziák […] a’ békéllés’ ágazatit [ti. a békeszerződés paragrafusait] diktállyák
(1798 Molnár János)
diktáltam a bakónak, hogy üsse le a fejét
(1892 Jókai Mór)
[az ellenzéki pártok] vannak abban a helyzetben, hogy a közéleti küzdelem irányát és tempóját diktálják
(1932 Bethlen István)
[a cég] nem követi a divatot, hanem diktálja
(2000 Lakáskultúra)
3a. tárgyatlan
erősebbként v. felettesként adott utasításokkal, így hozott döntésekkel rendelkezik, parancsol
az orosz czár nem talál Ausztriának dictálni akarni, hanem kiszolgáltatja neki a magyar foglyokat
(1885 Görgey István)
a gyárak diktálnak
(1927 Remenyik Zsigmond)
Most nem az elvtársak diktálnak
(1994 Magyar Hírlap)
4. tárgyas
〈tevékenységet, magatartást, eseményt stb.〉 (követelő erővel) sugalmaz, kikényszerít vmi
vak fájdalmának kínlódásában ollyatén keſerves és meg-fontolatlan levelet ira Lidiének, a’ minémt még a’ ſzerelem ſoha nem dictált
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
dolgokat tevék, miket a naprend előmbe diktála
(1836 Tóth Péter)
Almássy Pál személyesen megköszönte nekem e szolgálatot, amit nekem a párthűség diktált
(1896 Jókai Mór)
A lázadást az előző nemzedékekkel szemben nyilván a beteges apa-komplexus diktálta
(1972 Várkonyi Nándor)
4a. vkire diktál (vonzat n. is) (rég)
〈büntetést, ill. büntetésként vmit〉 kiró vkire, kiszab
Miért nem diktálnak nagyobb büntetést?
(1843 Obernyik Károly)
A jámbor férj rá hagyta magát szedni, hogy ő vállalja el a falusi kupaktanács által nejére diktált büntetést. Úgy is tett, kiállotta mind a virgácsot, mind a kalodát
(1877 Mikszáth Kálmán)
Örök sáncrabságot diktál erre [ti. a pandúrvezérre] a törvény
(1892 Jókai Mór)
4b. vkire, vmire diktál (kül. szem nm-i vonzat esetén) (kissé rég)
〈érzést, állapotot személyre, csoportra〉 erőltet, kényszerít
[Istenem,] óldjfel az átok alól melly azt diktálja fejemre Törvényem rontó, haljmeg örökre! nem élſz
(1803 Édes Gergely)
Semmi kétség, hogy ha a politika nem, a mechanika fogja maholnap az örök békét az emberiségre diktálni
(1882 Vajda János)
A költőt nem nyugtatja meg a csend, a természet szépsége, a magára diktált felületes vigasz
(1946 Lukács György²)
5. tárgyas vkibe diktál (kül. szem nm-i vonzat esetén) (átv is)
(szeszes) italt, ételt, gyógyszert, ill. ezekből vmennyit〉 beleerőltet vkibe, (erőszakosan) rávesz vkit arra, hogy elfogyasszon v. bevegyen vmit
belém dictált […] már nem emlékszem hány „köpetnyi” […] papramorgót
(1879 Mátrai Betegh Béla¹)
belém diktáltak még egy kanál orvosságot
(1886 Rákosi Viktor)
az Anti gyerekbe a szakácsném ugyancsak diktálja a vizet
(1898 Jakab Ödön)
Mindenféle virsliket, túrókat, sajtokat hordtak elő, amelyeket Szindbád fiába akartak diktálni
(1925 Krúdy Gyula)
Zsiga bácsi drága jó ember volt, ő nem diktálta belénk – és senkibe se – az elveit
(1962 Veres Péter)
Megkínál egy pohárral [ti. borral], csak a hideg miatt, aztán belém diktál még egyet
(1997 Magyar Hírlap)
5a. vkire diktál (kül. szem nm-i vonzat esetén) (rég)
ua.
[Manó] ráállt a falatozásra, s még a kotyogósból is hagyott magára diktálni egypár húzást, amitől mind nagyobb bátorság szállt ereibe
(1885 Jókai Mór)
Vasárnap délután szelid erőszakkal reám diktált a néni egy csésze fekete kávét
(1895 Gaál Mózes¹)
a doktor a kecsketejet rám diktálta
(1918 Berkes Imre Izidor)
ÖU: feldiktál
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások