divat fn 3A10
1. ’(vmely korszakban és területen) tömegesen követett, általánosan elterjedt gyakorlat, szokás v. (ízlésbeli) irányzat (mint elvárás)’ ❖ Minél közelebb lép az asztalos a kor divatához és ízléséhez, annál becsesb míve, minél közelebb az író a régi görög és római ízléshez, annál jelesb (1825 Fáy András¹ 8139002, 330) | [a caracasi nők] öltözetükben rosz izléssel a franczia divatot majmolják (1861 Rosty Pál 8397005, 49) | Csabay még mindig a legutolsó divat szerint vala öltözve (1871 e. Eötvös József C1597, 373) | a lábra kapott bohemismus, egy otromba divat, mely szinte dogmává emeli, hogy az író könnyelmű, rendetlen életű fráter legyen (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 54) | [az igazi vallásos szellem a] jövőben sem fogja alárendelni hitét a tudományos theoriák változásainak, époly kevéssé mint a társadalmi és világnézeti divatoknak (1933 Babits Mihály C0697, 293) | divatból lelkesednek (majd ugyanígy divatból lökik később félre) (1962 Veres Péter 9771014, 14) | Az aranygyűrű a századfordulón még a városi, polgári divathoz tartozott (1997 Magyar néprajz CD47) | Amikor valaki a divatot követi, az önérvényesítés iránti vágy motiválja (1999 Magyar Hírlap CD09).
1a. (rég) ’ilyen szokás v. irányzat által elterjesztett, népszerűvé tett tárgy’ ❖ [Lángayné] viselte a negyedévi divatot (1860 Jókai Mór C2253, 407) | a hadimilliomosok vásárolni kezdték a hamis és valódi antik tárgyakat, az elmúlt korok divatjait, ócska szekrényeit, oltárterítőit és krinolinrongyait (1917 Krúdy Gyula CD54).
2. ’az az állapot, helyzet, ill. annak az állapotnak, helyzetnek a mértéke, szintje, hogy általánosan használt, elterjedt vmi, v. hogy népszerű, széles körben érdeklődést, megbecsülést vált ki vki, vmi’ ❖ a – ſzép Tudománjok – is itten ſzéjjel az – Országban ledjenek dîvatban egéſzen (1778 Kalmár György C2484, 6) | a’ magyar nyelv eddig nem tapasztalt divatra emelkedett (1837 Figyelmező C6730, 140) | a butoroknak ujonnan divatba jött rendezése (1857 Eötvös József 8126016, 125) | A lapszerkesztők … nem voltak irigy emberek, szívesen hoztak divatba írónőket (1925–1927 Krúdy Gyula C2840, 331) | Az utolsó évtizedekben az emancipáció eufóriája kiszorította a divatból a nőies öltözködést (1982 Lux Elvira 1099002, 114).
2a. (birtokszóként) ’vkinek v. vminek a sokak által felismert értékéből v. a kor uralkodó (ízlés)irányzatából fakadóan elterjedt, általánosan haszn., népszerű volta, ill. annak mértéke’ ❖ Nevezz óh Charites avagy-tsak egy ollyan gyönyörüséget énnékem, a’melly leg-nagyobb divatjában vagyon e’ Világon (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 6) | Az én divatomnak vége, mint a czopfokénak, a salaváriknak (1838 Szemere Pál C3950, 282) | az álommagyarázatnak divatja veszett (1878 Bodon József C1128, 207) | A tisztességnek és önfeláldozásnak divata van (1936 Illyés Gyula 9274067, 159) | gondoljunk például a magyar nóta felívelő divatjára (1992 Gerő András 2027022, 10).
2b. ’〈annak kif-ére, hogy vmi divatos, általánosan haszn., szokásos és kedvelt〉’ ❖ oda kell jőni a dolognak, hogy divattá legyen dicsőségnek tartani a honi gyártmányt, avagy kézművet (1842 Kossuth Lajos CD32) | angolnál divat a különczség (1860 Tatár Péter 8303004, 31) | Akkoriban kampósvégű sétapálca volt a divat (1933 Csathó Kálmán 9086004, 79) | Villany még nem volt divat Gádoroson (1937 Babits Mihály 9014129, 31) | A kollégiumban nem volt eddig divat, hogy a tanárok foglalkozzanak a gyerekekkel (1956 Németh László² 9485043, 392) | megint divat a vitrin (1981 Gergely Ágnes 9186012, 38) | divat-e a jótékonyság (2000 Magyar Hírlap CD09).
2c. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki közmegbecsülésnek örvendő, népszerű személy〉’ ❖ – Csilyné szeret. – Igen, ha divat volnék (1847 Degré Alajos C1399, 5) | Ezután egész divattá lettem. Napirenden volt engem minden nagy uri házakhoz ebédre meghivni (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1411, 50) | [A szofisták] nem csak szükséget pótoltak, lassankint divattá is váltak. A gazdagabb, szabad ifjak köréjük csoportosultak, ünnepelték, fizették őket (1893 Péterfy Jenő 8363004, 180) | van egy neokonzervatív áramlat, egy posztmodern légkör a levegőben, amely másokat tett divattá. Annak idején, amikor Lukács még tiltott gyümölcs volt, akkor ugyancsak volt egy divatmozzanata olvasásának (1989 Eörsi István 9125032, 64).
3. (rég) ’mennyiségi, kül. pénzben kifejezett érték’ ❖ Meg-eſmért divattya e’ harmadiknak, a’ z-nek, téteſsék az elbbeni meg-lelt két divatokban eſmeretlen z helyett; így meg eſmértetik: mind az elsnek, mind a’ máſadiknak divattya (1784 Dugonics András C1462, 168) | [az ilyen arany] a’ maga divatjából […] 5 grajtzárt veſzt el (1786 Magyar Hírmondó C0274, 663) | A’ Fillér fele-vólt a’ Kis-pénznek. A’ kis-pénznek pedig éppen annyi divattya vólt, mint mostanában (1795 Dugonics András C1473, 104).
3a. (3. sz-ű birt szjeles alakban, gyakr. -ban raggal) (rég) ’〈vmely anyag, jelenség〉 nagy mennyisége, bősége, 〈vmely tevékenység végzésének〉(leg)intenzív(ebb) szakasza, 〈vmely érzés, állapot〉(leg)erőteljes(ebb) foka’ ❖ A’ Magyar a hartznak leg-jobb divatjában Meg-szalad, Hunyadit otthagyja magában (1787 Pálóczi Horváth Ádám C2116, 170) | Még az ütközet divattyába állott, a’ midn tet [ti. Epaminondast] a’ táborba bé-hozták (1795 Gvadányi József ford. 7125024, 288) | Vázsony’ szent Omladékában A’ Napra heveredém, ’S még reményem divatjában A’ violákat szedém (1802 Csokonai Vitéz Mihály C1334, 8) | Soká laktam Peſten Soroksár úttzában, Vóltam is a’ sárnak elég divattjában (1810 Farkas András 7041007, 29).
4. (gyakr. 3. sz-ű birt szjellel) (rég) ’〈cselekvés〉 folyamata, ill. 〈eljárás, szerződés v. szabály〉 érvényessége’ ❖ A Frantziákkal való szövetség még divatjábann van (1780 Magyar Hírmondó C0268, 162) | ha az Atya ellen indított per már divatjában vólna, midőn meghalálozna (1808 Georch Illés C1874, 319) | az 1827-re megállított ló-futtatási törvények 1828-ra is divatban maradnak (1827 Széchenyi István CD1501) | a’ szegények tartási adójának divatba jöhetése (1832 Jelenkor C0223, 49).
Ö: kor~; a -divat címszó alatt: bútor~, cipő~, férfi~, fürdőruha~, gyermek~, hölgy~, kalap~, név~, ruha~, szín~, szoknya~.
ÖE: ~árus, ~kereskedés.
Sz: divatú.
Vö. CzF. ~, divatszerénti; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.