drótos mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’drótból v. drót felhasználásával készült, es. dróttal összekötött, ill. dróthálóval ellátott 〈dolog, kül. használati tárgy〉’ ❖ A’ szita drótos (1783 Molnár János C0291, 346) | Mentére, ’s Dolmányra való filigrán és drótos Gombok (1806 Hazai Tudósítások C0187, 367) | Ne búsulj szép Kanári! hogy drótos kalitzkába rekesztélek (1825 Décsei János C1374, 11) | a nagy drótos tálba (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | a karikán függő drótos lámpást (1884 Jókai Mór CD18) | drótos ablakocska (1927 Krúdy Gyula CD54) | Elvira kibontotta a drótos seprőt, odalépett a kéményajtóhoz, és indulatosan lökdösve jó párszor földugta a kürtőbe (1978 Bodor Ádám 1020028, 56).

1a. ’olyan 〈eszköz, szerkezet〉, amelynek rendeltetésszerű használatához v. működtetéséhez drótot használnak’ ❖ az ember valami zsákszerű drótos szerkezettel ügyesen fogságba is ejtette [a kutyát] (1934 Budapesti Hírlap dec. 18. C4722, 15) | Drótos aknák, melyek robbanásakor 200 m-es sugarú körben minden elpusztul (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. drótos tót ’a drótozás mesterségét űző (szlovák) vándoriparos’ ❖ Lászlót a’ mai darabban eleinte drótostótnak, utóbb oláhczigánynak véltük beszédéről (1838 Vörösmarty Mihály 8524428, 126) | a drótos tót is mi volna más, mint művész, kit az eltört cserepek messze visznek otthonról (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | [A tanító úr] a trombitát rézharsogánynak hívta s még a drótos tótra is azt mondta, hogy sodronyos tót (1918 Móra Ferenc 9459007, 137) | A jelenlevő gyászolók közé vegyült egy drótostót – hátán szokás szerint faládában a szerszámaival (2000 Briber József–Pájer Imre CD36).

3. ’vezetékkel működő, vezetékes’ ❖ nem lehet egy beakasztott dróttal az állami drótos telefonon vagy távíródróton futó anyagokat lehallgatni (1925 Budapesti Hírlap febr. 1. C4713, 1) | behoztak a tárgyalóterembe egy akkor használatos „drótos” magnetofont (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 97) | a dolog természetesen nem olcsó, de versenyképes néhány nagy sebességű drótos szolgáltatással (1999 Byte Magazin ford. CD38) | drótos hálózatokon (1999 Byte Magazin CD38).

II. fn 4A

1. ’a drótozás mesterségét űző (szlovák vándor)iparos’ ❖ [egy menyecske] munkát ajánla a drótosoknak; mind a hárman beléptek. Az asszony egy hatalmas fazekat hozott elő s egy középszerü lábast (1836 Gaal József 8149003, 10) | a tetődeszkán nehány hasadt fazék, drótos után epedve (1879 Teleki Sándor 8474005, 104) | az alföldi asszonyok összedrótoztatták az öreganyjuktól rájukmaradt cserepeket a vándorló drótosokkal, mert még összedrótozottan is jobbak voltak azok, mint az új edény (1935 Sellyei József 1140001, 26) | Edényfoltozással nemcsak a szlovák ajkú drótosok, hanem sokszor vándorcigányok is […] foglalkoznak (1977 NéprajziLex. CD47).

2. (ritk) ’drótot, drótból készült tárgyakat, eszközöket is árusító kereskedő’ ❖ a drótosnál hosszú fémhuzalból készült vontatókötélhez jutott (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, drótostót; TESz. drót; ÉKsz. ~, drótostót; SzT.; ÚMTsz.

drótos melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1.
drótból v. drót felhasználásával készült, es. dróttal összekötött, ill. dróthálóval ellátott 〈dolog, kül. használati tárgy〉
A’ szita drótos
(1783 Molnár János)
Mentére, ’s Dolmányra való filigrán és drótos Gombok
(1806 Hazai Tudósítások)
Ne búsulj szép Kanári! hogy drótos kalitzkába rekesztélek
(1825 Décsei János)
a nagy drótos tálba
(1882 Mikszáth Kálmán)
a karikán függő drótos lámpást
(1884 Jókai Mór)
drótos ablakocska
(1927 Krúdy Gyula)
Elvira kibontotta a drótos seprőt, odalépett a kéményajtóhoz, és indulatosan lökdösve jó párszor földugta a kürtőbe
(1978 Bodor Ádám)
1a.
olyan 〈eszköz, szerkezet〉, amelynek rendeltetésszerű használatához v. működtetéséhez drótot használnak
az ember valami zsákszerű drótos szerkezettel ügyesen fogságba is ejtette [a kutyát]
(1934 Budapesti Hírlap dec. 18.)
Drótos aknák, melyek robbanásakor 200 m-esméteres sugarú körben minden elpusztul
(1995 Magyar Hírlap)
2.
(csak szókapcsolatban)
drótos tót
a drótozás mesterségét űző (szlovák) vándoriparos
Lászlót a’ mai darabban eleinte drótostótnak, utóbb oláhczigánynak véltük beszédéről
(1838 Vörösmarty Mihály)
a drótos tót is mi volna más, mint művész, kit az eltört cserepek messze visznek otthonról
(1884 Mikszáth Kálmán)
[A tanító úr] a trombitát rézharsogánynak hívta s még a drótos tótra is azt mondta, hogy sodronyos tót
(1918 Móra Ferenc)
A jelenlevő gyászolók közé vegyült egy drótostót – hátán szokás szerint faládában a szerszámaival
(2000 Briber József–Pájer Imre)
3.
vezetékkel működő, vezetékes
nem lehet egy beakasztott dróttal az állami drótos telefonon vagy távíródróton futó anyagokat lehallgatni
(1925 Budapesti Hírlap febr. 1.)
behoztak a tárgyalóterembe egy akkor használatos „drótos” magnetofont
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
a dolog természetesen nem olcsó, de versenyképes néhány nagy sebességű drótos szolgáltatással
(1999 Byte Magazin ford.)
drótos hálózatokon
(1999 Byte Magazin)
II. főnév 4A
1.
a drótozás mesterségét űző (szlovák vándor)iparos
[egy menyecske] munkát ajánla a drótosoknak; mind a hárman beléptek. Az asszony egy hatalmas fazekat hozott elő s egy középszerü lábast
(1836 Gaal József)
a tetődeszkán nehány hasadt fazék, drótos után epedve
(1879 Teleki Sándor)
az alföldi asszonyok összedrótoztatták az öreganyjuktól rájukmaradt cserepeket a vándorló drótosokkal, mert még összedrótozottan is jobbak voltak azok, mint az új edény
(1935 Sellyei József)
Edényfoltozással nemcsak a szlovák ajkú drótosok, hanem sokszor vándorcigányok is […] foglalkoznak
(1977 NéprajziLex.)
2. (ritk)
drótot, drótból készült tárgyakat, eszközöket is árusító kereskedő
a drótosnál hosszú fémhuzalból készült vontatókötélhez jutott
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, drótostót; TESz. drót; ÉKsz. ~, drótostót; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások