durvul tn ige 1a1
1. (átv is) ’érdesebb tapintásúvá, kérgessé válik vmi’ ❖ Kezeim, mellyek valaha Illatos ſzerekben feredve, egy Frynének liliom fejérſégü kebele körül játzadoztanak, moſt nappal a’ kormányon és áſon [= ásón] durvulnak, éjtzaka pedig a’ lántzoktol ſebeſednek (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 215) | [Huxley] ahogy komolyodik, úgy durvul szövegének a felülete (1960 Cs. Szabó László 9093010, 585).
2. (ritk) ’〈(arc)vonás〉 keményebbé, markánsabbá válik’ ❖ durvulnak a nemes arcvonások, a ráncok hosszú vonalakban mendegélnek (1932 Krúdy Gyula CD54).
3. (ritk) ’〈érzék〉 a finomabb jelenségek érzékelésére alkalmatlanná, tompává válik’ ❖ Aki túlélt egy szerencsétlenséget, az hamar felejti és aztán éli a maga szokott életét. A kereskedelmi utazó nem nemesül meg azáltal, hogy megmenekült a vasúti katasztrófából. Idegeink pedig nem durvulnak általa, inkább rezzenékenyebbek, finomabbak, minden neszt, sejtelmet, sajgást felfogóbbak lesznek (1915 Kosztolányi Dezső CD10).
4. ’〈személy(ek csoportja)〉egyre kíméletlenebbé, gorombábbá válik, ill. durván viselkedik’ ❖ [a százéves angol–francia háború] egyre jobban durvuló hadain (1935 Németh László² 9485057, 68) | Ha az ember uruguay-ival beszélt a brazil mérkőzés előtt, az csak legyintett: „azok? játszani nem tudnak, csak színészkedni, meg durvulni!” (1954 Irodalmi Újság júl. 3. C5288, 8) | [a filmben] egy kis líra jön, majd megint durvulnak; ismét rövid közjáték, ami gyilkolásba torkollik (1996 Magyar Hírlap CD09).
5. ’〈vmely folyamat, helyzet stb.〉 sértő megnyilatkozások v. kegyetlen tettek gyakorivá válása miatt egyre durvább, embertelenebb lesz(, és fokozódó durvasága miatt vmi mássá alakul át), ill. 〈kegyetlenkedés〉 egyre kíméletlenebbé válik’ ❖ Crassus eltávozása óta a forumi élet egyre durvult (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | A magyar felkelések leverése után végrehajtott tömeges kivégzések, a boszniai szörnyű vérengzés és a csehországi eretnekégetések sorozata mentségre találhatnak a kor egyre durvuló szellemében (1934 Szekfű Gyula CD42) | Nemsokára pedig a magyar-román párbeszéd vad propagandaharccá durvult (1999 Miskolczy Ambrus CD58) | Az orosz részről diadalmasnak és befejezettnek nyilvánított [csecsen] háborút követően azonban az atrocitások nem mérséklődni, hanem durvulni látszanak (2000 Magyar Hírlap CD09).
Ö: el¹.
ÖU: meg~.
Vö. CzF. durvúl · durvul; ÉrtSz.; TESz. durva; ÉKsz.