edény fn 4B 

1. (átv is) ’szilárd anyagból készült, változatos formájú és méretű, nyitott v. zárható üreges tárgy folyékony, szemes v. egyéb anyag tárolására, szállítására, feldolgozásához stb., kül. főzéshez, étkezéshez haszn. ilyen eszköz’ ❖ [ha a beteg oldalában nincs kelés, ütögetéskor] olly hangot ád, mint ha üres edényt ütöttél vólna meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 80) | vedd ki a’ lóherét az edényből, és a’ marhák között oszd el az istállóban (1835 Némethy József 8333016, 236) | [a pesztonka által előhozott tárgyak] közt különösen kitűnik bizonyos kis edény, mellyet az illedelem megneveznünk nem enged (1844 Nagy Ignác 8324009, 176) | Zraelowitz-féle cirkulációs fürdőkályha felső h csapjából (6. ábra) r cső ágazik a vizzel telt g edénybe (1894 PallasLex. CD02) | Ez a mű [ti. a Faust] egy hatalmas edény volt, kemény tartó kincsei számára. Goethe művei rendesen ilyen tartók (1934 Babits Mihály 9014136, 184) | ott hevertek a mosogatótálban a még meg nem mosott edények (1947 Nagy Lajos 2005102, 22) | Új jelenség […] éjszakánként a házak közötti „szemétexport”, amelynek során a kevésbé teli edények a szomszédos épület hulladékával telnek meg (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (jelzőként) ’annyi 〈folyadék, élelmiszer, takarmány stb.〉, amennyi egy ilyen eszközbe belefér’ ❖ Egy tsepp veres festék egy nagy edény tiſzta vizet úgy annyira megfest, hogy annak minden réſzeiben lehet valamit látni a’ festékből (1803 Fábián József 7101021, 5) | a bele huló morzsaléktól […] az egész edény-méz erjedésnek indulhat s megsavanyodik (1861 Farkas Mihály 8137003, 86) | [a nők] elintézték maguk a tolakodó vendég dolgát egy edény víz kiloccsantásával (1932 Krúdy Gyula CD54) | három edény korpát vittem a moslékhoz (1977 Végh Antal 9768002, 35).

2. (rég v. nyj) ’〈testesebb vízi jármű, kül. csónak, hajó megnevezéseként〉’ ❖ A’ Kórmányos, és több hajósok […] nem várván nagy edényeknek két felé való szakadását, hajó törésekre önként rohanni láttatnak (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus C1103, 39) | ott okoskodtak felette [ti. az elhaladó gőzhajó felett] az atyafiak: „Már én csak meg nem foghatom – mond az egyik – hogy mehet ez a nagy edény magába” „Magába? – mond a másik – már hogy menne az magába, hát nem tudja kend, hogy vasló huzza belől!!” (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a révész] visszatért az edényéhez [ti. a komphoz] (1892 Baksay Sándor C0734, 76) | [A gödény] nagy csőrű fejét a halászkunyhók ajtajára, a lápjáró edény (csónak) orrára szegezték (1979 NéprajziLex. CD47).

3. (nyj) ’szekér, ill. vmely terményből vhány szekérrakományt kitevő mennyiség’ ❖ edény (szekér; különösen takarodás alkalmával használatos: lësz még úgy 10 edénnyê!) (1914 Magyar Nyelvőr C5971, 45) | A vesszőfonadékból kialakított szekérláda megfelelően zárt lehetett, s talán ezzel magyarázható, hogy Dél-Dunántúlon az edény szó ’szekér’ jelentésben is használatos volt (1999 Magyar néprajz CD47).

4. (Anat) ’〈emberi v. állati szervezetben:〉 keringő testnedveket szállító, ill. tartalmazó csövecske v. üreg’ ❖ ſzve ſzakadozván a’ meg-ſértett tagnak tſéves edényei, azokbúl a’ ſzomſzéd réſzekre nti-ki magát a’ bennek lév nedveſſég (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 455) | [a dajkát] a’ téj-választó edények’ serénységét elő mozditó szerekkel segéljük (1837 Haiszler György C1999, 358) | Angiologia az anatomiának az a része, amely az edényeknek (ütőerek, vivőerek, hajszáledények, nyirok- és tápnedvedények) részletes leirását adja (1893 PallasLex. CD02) | [a fosszilis halmaradványokból megismert Vinctifer comptoni vértpikkelyének szivacsos állománya] felett apró edények találhatóak, melyek a tápanyagszállításban foglalnak el fontos szerepet (1996 Természet Világa CD50).

5. (kissé rég, Növ) ’a szállítószövet működési-szerveződési egysége, ill. szállítószövet-rendszernek a víz szállítására szolgáló eleme’ ❖ az edények a’ levél ſzárában nyitva vagynak (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 70) | a farészlet eleme: az igazi edény, a tracheida és fasejt (1893 PallasLex. CD02) | Trachea (edény v. vízszállító cső): tágüregű ún. tracheatagokból álló csőszerű szövetelem (1975 BiológiaiLex. C5414, 652).

6. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’〈kül. vallásos szövegekben: a léleknek, ill. vmely tulajdonságnak, lelki tartalomnak (ideiglenesen) helyet adó emberi test jelképeként〉’ ❖ Mi lett hát, kérdezed, Világ’ Bálványából, Tengert, földet biró Róma’ hatalmából […]? Sok fej test: pártos elme’ ſzüleménye: Véres háborúknak meg töltött edénye (1772 Orczy Lőrinc C0794, 29) | mennyit motskoltalak te ördög edényje (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1179, 7) | Az asszony átok és az asszony aspis, Az asszony a pokol és kéj edénye (1909 Juhász Gyula¹ 9284176, 219) | Isten választott edényként küldte el őket [ti. a zsidókat] a népek közé […] azzal a rendeltetéssel, hogy hordozzák az ő ügyét és dicsőségét (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

Ö: agyag-, alumínium-, arany-, bádog-, bor-, boros-, cserép-, éjjeli~, ezüst~, fa~, konyha~, kő-, közlekedő~, nyirok~, réz-, teflon-, üveg-, vér~, zománc~; az -edény címszó alatt: boros~, fejő~, főző~, gyűjtő~, ivó~, kávés~, mérő~, sütő~, szemetes~, tároló~, tejes~, vizes~.

UB: -alátét, -fajta¹.

ÖU: dísz~, fém~, mosdó~, ón~, porcelán~, vas~, virág~.

ÖE: ~áru, ~árus, ~bolt, ~csörgés, ~csörömpölés, ~fal, ~foltozó, ~mosogató, ~szekrény.

Sz: edényke.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.