egyel¹ ts ige 1b (tárgy n. is) (Mezőg is)

’〈kapásnövényt, kül. répát〉 a kikelést követően úgy ritkít, hogy egy bokorban csak egy növényt hagy meg; egyez¹’ ❖ égyez (répát). Így nevezik azon munkát, midőn a répa veteménynél az egymás mellett lévő szálakat kiszedik, hogy egy helyen csak egy szál maradjon. Ugyanezen munka megnevezésére használják az égyel igét is (1885 Magyar Nyelvőr C5296, 527) | A kikelt répát kétszer egyelik, és annyiszor kapálják, ahányszor a föld kívánja (1949 Veres Péter 9771025, 49) | Egyelni kéne mán a kukoricát! (1957 Szegedi szótár C6400, 313) | A kikelt répát először kapálták, ezt többnyire az asszonyok végezték, de a férfiak is részt vettek benne. Április-május körül egyeltek, jobbára szintén asszonyok (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

ÖU: ki~, meg~.

Sz: egyelés.

Vö. ÉrtSz.; TESz. egyel²; ÉKsz.; ÚMTsz.

egyel¹ tárgyas ige 1b (tárgy n. is) (Mezőg is)
〈kapásnövényt, kül. répát〉 a kikelést követően úgy ritkít, hogy egy bokorban csak egy növényt hagy meg; egyez¹
égyez (répát). Így nevezik azon munkát, midőn a répa veteménynél az egymás mellett lévő szálakat kiszedik, hogy egy helyen csak egy szál maradjon. Ugyanezen munka megnevezésére használják az égyel igét is
(1885 Magyar Nyelvőr)
A kikelt répát kétszer egyelik, és annyiszor kapálják, ahányszor a föld kívánja
(1949 Veres Péter)
Egyelni kéne mán a kukoricát!
(1957 Szegedi szótár)
A kikelt répát először kapálták, ezt többnyire az asszonyok végezték, de a férfiak is részt vettek benne. Április-május körül egyeltek, jobbára szintén asszonyok
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
ÖU: kiegyel, megegyel
Sz: egyelés
Vö. ÉrtSz.; TESz. egyel²; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások