egyesület fn 3B 

1. (tulajdonnév részeként is) ’vmely közös és állandó célra társult természetes, ritk. jogi személyekből létrejött(, jogi személyként, jóváhagyott alapszabályok szerint, hatósági felügyelet alatt működő) szervezet, testület, ill. az a hely, épület, ahol ez a szervezet működik v. tagjai rendszeresen összegyűlnek’ ❖ Corporatio […] egyeslet; die Gemeinheit (1818 Lexicon trilingve C3044, 1793. hasáb) | csak mi jobb birtokosak fogjuk a’ dolgot [ti. a játékszín ügyét] rendbe hozni, vagy senki; azaz a’ tárgy se kormány, se nemzet, hanem egyesület elibe való (1832 Széchenyi István 8429032, 85) | a tisztelt egyesület előtt már többször volt szerencsénk elsorolni [az érveket] (1879 Kisdednevelés 8644001, 108) | a „Balaton Uszók Egyesülete” a nyílt Balatonban nagy nemzetközi uszóversenyt rendez (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 4) | A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében (V, Akadémia-utca 6. I. em.) dr. Czakó Ambró tanár […] előadást tart (1921 Népszava 2136001, 7) | [külföldön] minden foglalkozású embernek megvan a maguk egyesülete, vagy klubja (1927 Krúdy Gyula CD54) | [1882-ben] Frankfurt am Mainban gyárak és bankok megalapítják a Német Gyarmatosítási Egyesületet (1990 Tények könyve CD37) | a kisebbségek érdekeik kifejezésére és védelmére a civil szférában szerveződő egyesületeket […] hozhatnak létre (2001 Majtényi Balázs 3113001, 37).

1a. (rég) ’vmilyen célból egy helyre összegyűlt v. vmilyen közös cél érdekében összefogott, társult emberekből álló csoport, társaság’ ❖ azon irói egyesűlet, melly a’ munka’ [ti. A tudományok és mesterségek közönséges tára című mű] kidolgozását felvállalta (1830 Tudományos Gyűjtemény C6489, 129) | Blumauer, Ratschky, Alxinger, Gottlib, Leon, a dominicanus Poschinger, és többek s ezek az asztalnál, mint egy célra dolgozók, mi a székeken. Gyönyörű egyesűlet (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228107, 79) | [Fáy András] nagyon kételkedik, ha jó számolás lett legyen é a nemesek egyesületét [ti. a nemességet] közfalak felállitásával egymástól elválasztva gyengiteni (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Önszeretet a létet fentartó ösztön a halandóban; s így egyesnél, így többek egyesületében (1842 Szemere Pál C3949, 185).

1b. (rég) ’állam(szövetség) mint intézményrendszer, közösség v. terület’ ❖ Minden tartomány, mellynek lakosai bizonyos törvények által alapított polgári egyesületbe léptek, közös fő igazgatás alatt, Statusnak neveztetik (1831 Zádor Elek 8532001, 24) | Ma az amerikai egyesületek lakosai majd csupa polgárokbul állanak (1837 Vajda Péter C4669, 111) | az éjszak-amerikai köztársaság – mielőtt Egyesült-Statusokká alakult volna – Foederalis Egyesületet képezett (1867 Kossuth Lajos CD32) | Curtius szerint [a dór vándorlás előtti korban] három külön álló kisebb egyesület létezett, u. m. a thessaliai, oetai meg közép-görögországi (1902 ÓkoriLex. CD28).

2. (rég) ’az a folyamat, amelynek során két v. több dolog, személy v. csoport egyesül, összekapcsolódik, összeolvad, ill. annak eredményeként létrejött állapot’ ❖ egyesűletben kell lenni a’ hitnek a’ cselekedettel (1813 Helmeczy Mihály ford.–Eckartshausen C2056, 70) | férjemmé lehetsz, ’s mi ketten a’ legédesb egyesűletben fogunk élni (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524425, 199) | [a vegyületben] az alkatrészek nemcsak egynemű egészet képeznek, hanem egyesület előtti tulajdonaikat teljesen meg is változtatják (1850 Jedlik Ányos 8208002, 37) | Shakspere learkirályi bolondja, Molière embergyülölője mélyen megható alakokká lesznek a komikum és tragikum egyesülete által (1860 Greguss Ágost 8163012, 309).

3. (rég) ’két v. több anyag keveréke, elegye v. vegyülete’ ❖ A’ Vegyűletnek [ti. az acélnak] Platinával való egyesűlete nem bír oly nemes tulajdonságokkal (1822 Hasznos Mulatságok C0186, 214) | Delius István az olajat alkotó részeire bontván, felfedezte, hogy az semmi sem egyéb, mint víz és szénsavany egyesülete (1846 Jókai Mór CD18) | [az őselemek] az egyesületből kirontván egymástól szétrepüljenek (1870 Fábián Gábor ford.–Lucretius C1657, 242).

4. (rég, ritk) ’az a hely, ahol két dolog, képződmény találkozik és egyesül’ ❖ Az idegek mind az agyban eggyesűlvén, innen minden érzés fejünkben terjesztődik-elé, vagyis az érzés ott az idegek’ eggyesületénél ismételtetik leghathatósabban ’s fínomabbúl (1836 e. Sasku Károly 8562001, 8).

Ö: anya~, dalos~, diák-, kultúr~, mentő~; az -egyesület címszó alatt: horgász~, ipar~, lövész~, orvos~, sport~, tanár~, torna~, turista~, zene~.

ÖU: bank~, biztosító~, dal~, film~, fiók~, legény~, levente~, méhész~, munkás~, nő~, segély~, szak~, tag~, tanító~, tűzoltó~, úszó~, vám~, vívó~.

ÖE: ~alapító, ~közi.

Sz: egyesületesdi, egyesületi.

Vö. CzF. egyesűlet · egyesület; ÉrtSz.; TESz. egyes; ÉKsz.; SzT.