egyeztet ige 5b 

1. ts (kissé rég, átv is) ’〈vmely dolgot egy másikkal, ill. két v. több dolgot egymással〉(vmely új egésszé) egyesít vki, vmi’ ❖ Ptoloméus nem meſzſze fekünnék Babilontol egy néhány ezer emberrel, és várná Liſimakus érkezéſét, kivel egygyeztetvén erejét, hánynák fegyverre egéſz Bábilont (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 127) | Lenézsz mindenre szerelemmel A’ mit nagy hatalmad teremtett, És lehelleted földet éggel Egy harmóniába egyeztet (1821 Teleki Ferenc C4106, 51) | nem kivántam időelőtti dolgok körül fáradozni vagy is inkább hasztalankodni, hanem minden időmet ’s tehetségemet előbb azon alapok kifejtésére, felvilágosítására ’s elfogadtatására ohajtottam egyeztetni ’s feszítni (1832 Széchenyi István 8429032, 83) | [Zsigmond király] a brandenburgi sasos címert egyeztette a magyar vágásos címerrel (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 114).

1a. (rég, átv is) ’〈vmely dolgot, személyt egy másikkal, ill. két v. több dolgot, személyt egymással〉 szorosan(, szétválaszthatatlanul) összekapcsol, összeköt, ill. 〈vmely dolgot, személyt egy másikhoz〉 így kapcsol, köt’ ❖ Egyek vagyunk az egyeztető Kriſztus által, ki minket az elé-adott ſok féle örvendetes képpen magához egyeztetett mint tagjait (1777 Molnár János C3195, 268) | igaz tiſztelete-é az a’ valóságos Iſtennek, mellyhez a’ bálványozás egyeztetik? (1777 Molnár János C3195, 563) | ezen szigetet töltésnek fel-álítatása által egyesztetni fogja azon flddel (1795 Gvadányi József ford. C1929, 326) | F Kötelességed, Úgy mond, az Orſzághoz légyen, és hüséged, Nem kell a’ kötésnek semmit ezt késtetni, Melly a’ Fiút, ’s Atyát ſzokta egyeztetni (1796 Szentgyörgyi Gellért ford.–Birkenstock 7317001, 5) | Iphigenia léte bennem valamint érzékeny örömet éleszt: úgy Baráttságunknak álandósitására olj kellemetes szövettségnek Kedves záloga, melj minket szorossabban eggyeztet (1805 Cserey Farkas² C2556, 419).

2. ts (rég, ritk) ’〈két v. több személyt〉 egyetértésre, egyezségre bír, késztet vki, vmi’ ❖ Tizenkét akademia sem fogja tökéletesen egyeztethetni [véleményüket tekintve] iróinkat?! (1832 Császár Ferenc C1257, 31) | Az anya könnyet hullata boldogtalan gyermekeire, mert sem letartani, sem egyeztetni nem tudá. Mit tehete mást? mint megáldani mindenik utját (1841 Kőváry László 8255010, 184).

2a. tn (ritk) ’egyetértés, egyezség létrehozása céljából szemben álló felek között közvetít vki’ ❖ voltak már előzően is a bajvívás folyama alatt is, bizonyos békéltető, egyeztető férfiak (arbiterek, probi viri), kik már a törvényszék előtt a békés megoldást kisérlették meg (1893 PallasLex. CD02) | [Alkaiosz] engesztelhetetlen ellensége a tyrannosoknak és hosszú időn keresztül olyannak mutatkozik a két fél között egyeztető békebíróval: Pittakosszal szemben is (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

3. ts ’〈két, es. több dolgot〉(a különbségek v. ellentétek feloldásával) egymással összeillővé, összeférhetővé tesz, összhangba hoz vki’ ❖ Itt el-végezte Bojárdó az énekes muſikáját, de! ha tudta volna, ki léve a’ figyelmezöje, valóságos, hogy ſokkal nagyobb vigyázáſſal, és ſzorgalmatoſsággal alkalmaztatta, ’s egyeztette volna a’ lántjának, és ſzavának hangját (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 218) | Az újjabb Orvoſok, a’ régieknek ezen egymáſsal ellenkezni láttató értelmeket úgy egyeztetik, hogy a’ Venusra öſztönöz ert a’ nyers fodor-mintának; a’ nemzéſt akadályoztatót a’ ſzáraznak tulajdonítják (1789 Mátyus István 7222029, 461) | Csapabdi egy renyhe, testiségben fuldokló keleti kényúr, azonban harczvágyó ’s vitéz, mint több helyből kitetszik; e’ kettőt nehéz egyeztetni (1837 Figyelmező C6730, 35) | [a kormány elnöke] sohasem fogja feladatának tekinteni, hogy az ország egyik osztályát a másiknak rovására támogassa. Mindegyiknek érdekét egyeztetve kell az ország általános érdekét előmozdítani (1888 Fővárosi Lapok C0157, 2364) | föltétlenül rossz az ember számára, amit nem tudunk büntetlenül egyeztetni jellemünkkel (1943 Márai Sándor 9421003, 22) | [a parasztasszonynak] a háztartási teendőivel kellett egyeztetnie a kertészkedést (1999 Magyar néprajz CD47).

3a. tn (vál) ’〈annak kif-ére, hogy két (szélsőséges) dolog között igyekszik megtalálni a megfelelő arányt, egyensúlyt vki, vmi〉’ ❖ Az európai műzene legnagyobbrészt a szabad és szigorú ritmus két véglete közt egyeztet olymódon, hogy ritmikája általában egyenletes, de agogikai változások [érik] (1931 ZeneiLex. CD49) | [Bessenyei György korábban testőrként] hivatalból az udvart szolgálta, most [a hazai református egyház ágenseként] egyeztetnie kellett a magyarság és az udvar között (1965 Szauder József CD53) | Bürokrata vagyok, a hatalmi érdek és a közösség vélt java közt egyeztetek, s igényelem a közbiztonságot (1977 Konrád György 9351004, 164).

4. ts ’〈két v. több személy, csoport stb., ill. egyik a másikkal tervet, teendőt, időpontot stb.〉(hivatalosan) megbeszél, hogy arra vonatk.-an egyetértésre jussanak, v. közös álláspontot alakítsanak ki, ill. az illetékes v. érintett fél jóváhagyja azt’ ❖ [a minisztertanácsi ülésen] a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt által már külön-külön kidolgozott és a két párt között egyeztetett kormányprogramot ismertetik (1947 Népszava szept. 26. C4837, 3) | A megyei idegenforgalmi hivatalok sok első- és másodosztályú campinget létesítettek a Balaton mentén, hiba volt azonban, hogy a terveket nem egyeztették az összes érdekeltekkel (1962 Népszava júl. 5. C4826, [8]) | A rendkívüli szabadság igénybevételének időpontját a munkáltatóval egyeztetni kell (1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor 1050002, 48) | A meghívottak listáját Vukovics Sebő igazságügyminiszter Szemerével egyeztette, de Deák neve egyiküknek sem jutott eszébe (1998 Hermann Róbert CD51) | Telefonon egyeztették a teendőket, megállapodtak arról is, miként tájékoztatják a sajtót (1998 Figyelő CD2601).

4a. tn ’〈két v. több érdekelt fél〉 ilyen célból megbeszélést, tárgyalást folytat’ ❖ A házirendet a nagyoknak is be kell tartani, de a nevelővel egyeztetve bármeddig kimaradhatnak (1991 Szabó Lívia 2003053, 40) | már 1989 őszétől gyakorlatilag minden fontos ügyben egyeztetett az akkori kormány az ellenzékkel (1993 Népszava szept. 18. C7458, 9) | A vád szerint a két vezető megállapodott a közvetítői díjakról, és azok emeléséről 1993 és 1999 között rendszeresen egyeztetett, így megsértette az Egyesült Államok trösztellenes törvényeit (2001 Figyelő CD2601) | a természettudományi és a jogi kar diákjaival együtt mintegy harmincan hetente megbeszéléseket folytattunk a Közgázon, és megpróbáltunk egyeztetni a közgázosokkal is (2004 Hodosán Róza 3143001, 66).

5. ts (Nyelvt) ’〈annak kif-ére, hogy két egymással viszonyban levő(, szószerkezetet alkotó) kifejezést – az egyik által meghatározottan – úgy igazít egymáshoz vki, hogy azok vmilyen nyelvtani kategóriában, pl. számban, személyben, határozottságban, esetben alakilag v. értelmileg megegyeznek〉’ ❖ nevetséges híbát ejt a’ maga beszédében, a’ ki azokot [ti. a névelőt és a névszót] nem egygyezteti egygy mással (1794 Böjthi Antal ford.–Böjthi C1175, 50) | A constructio ad sensum v. kata synesin, azaz értelem szerinti szerkesztés az, mikor a beszélő nem forma szerint egyezteti a mondatnak összefüggő részeit, hanem valami hozzájáruló értelmi mozzanat szerint, úgy hogy alakjuk nem is illik össze (1880 Simonyi Zsigmond C5947, 225) | a hallgatók dolgozatában lépten-nyomon zavaros, értelmetlen mondatok, az alannyal nem egyeztetett állítmányok [fordulnak elő] (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 46) | az egyes szám első személyű névmást lehetetlen és megengedhetetlen módon (vagyis új szabályt teremtve!) a létige többes első személyével egyezteti, valahogy így: én – vagyunk (1981 Balassa Péter 1008003, 263) | Melléknév is előfordulhat állítmányi helyzetben, ha egyeztetjük a többes számú alanyhoz (az emberek feledékenyek) (1998 Balogh Judit C6049, 469).

5a. tn (Nyelvt) ’két kifejezésnek ilyen egymáshoz igazítását végzi vki’ ❖ Ha már nem egyeztetünk ott, ahol kellene, akkor legalább ne egyeztessünk ott se, ahol ez szükségtelen, sőt egyenest zavaró. Ebből a meghívásból: „A század volt beosztottait és hozzátartozóit szeretettel várjuk” (Néph. 1957. XI. 13) az derül ki, hogy a század hozzátartozóit várják, pedig nyilván a volt beosztottakéit (1960 Deme László C6011, 434) | Az olasz befejezett melléknévi igenév kétalakú, így nemben és számban egyeztetünk a főnévvel (1983 Farkas Mária C5923, 447).

6. ts ’〈vmely dolgot egy másikkal, ill. két v. több dolgot egymással〉 összehasonlít, egybevet(, és eltéréseiket megszüntetve egymáshoz igazít) vki’ ❖ Ha ehez a’ rettenetes Áldozathoz [ti. Krisztuséhoz] mérem ’s egyeztetem az ó Teſtamentomi pompás Áldozatok rendit, […] veſzem éſzre a’ ſok ezernyi ezer bárány, ökör, tulok teſtnek és vérnek az eméſztö tüz által tett bémutatáſokat; de ez a’ mieinkhez képeſt mind merö árnyék, és jelentö eſzköz (1777 Molnár János C3195, 527) | öszvehasonlítni, egyeztetni; gegen einander halten, vergleichen (1818 Lexicon trilingve C3044, 1785. hasáb) | Hegyfoky Kabos aviphaenologiai adatainkat a meteorologiai adatokkal egyeztetve, azt az eredményt kapta, hogy bizonyos [madár]faj előbb érkezik oda, a hol előbb meleg van s később oda, a hol tovább tart a hideg (1898 Chernel István CD34) | [hangoláskor] pl. egy zenekar hangszereit egyeztetik az oboa „a¹”-ével (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 160) | Egyeztetjük az ujján [ti. a blúzén] és a karkivágásban levő jelzéseket, és először mindig az ujja elejét tűzzük be, utána a hátát (1978 Sőtér István 9613001, 185) | Mielőtt letették a telefont, egyeztették az óráikat (2001 Zoltán Gábor 3345002, 250).

6a. (Tud) ’〈annak kif-ére, hogy két dolgot, jelenséget egymásnak megfeleltet, azonosnak, egyezőnek tekint v. egymással rokonít vki〉’ ❖ Az Úr, vagy ru, Iſtent jelent most említett Szókban, valamint a’ ram-is elé fordúl, mellyeket [Gyarmathi Sámuel szerint] a’ magaſſágot jelent rám, és világoſſágot jelent aor, vagy Or Zsidó ſzókkal lehet egyeztetni (1804 Magyar Könyvház C0310, 98) | Ha Budenz úr p. o. a magyar gyomor szót a finn-ugor numir (kerek) és namr (ovum)-mal egyezteti; nem lehet-e épen ilyen joggal a török-tatár jumur, jumru (kerekség, kerek, ököl) szót is figyelemre méltatni? (1882 Vámbéry Ármin 8507010, 478) | Thúry József is avar töredéknek tartja őket [ti. a székelyeket], nevüket a középázsiai török szikil vagy szekil, nemes ember stb. jelentésű szóval egyezteti (1919 Erdélyi Lajos C6932, 39) | a tudósítások legalább olyan hűséggel illenek a Kárpát-medencei hazánkra, mint a keletibb területekre, amelyekkel eddig egyeztették őket (1977 László Gyula¹ 9384001, 224) | [Kézai Simon krónikájának 14. századi másolói] Attila fiktív halálozási évét (445) I. Gelasius pápa (492–496) korával „egyeztették” (1999 Bóna István CD17).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyezik; ÉKsz.; SzT. egyeztetik