egér fn 5B eger (nyj)
1. (Áll is) ’világszerte honos, 5–15 centiméteres hosszúságú, rendsz. nagy szemű és fülű, hegyes orrú rágcsáló, amelynek ált. gyéren szőrözött, hosszú farkán 160–180 pikkelysor van, kül. az ún. házi egér fajba (Mus musculus) tartozó, az emberlakta területekhez kötődő, 7–10 centiméteres, szürkésbarna színű, gazdasági kártevőnek tekintett állat’ ❖ Kár-tévö egérnek nem kell meg-engedni Hogy ki rágja a’ Kast (1774 Vesmás Márton C4461, 36) | vetéseink igen szépek, és a sok helyeken elszaporodott egerek pusztitásától mentek (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 584) | Ha terhes asszony fekvő helye alatt egerek tanyáznak, a nő nyomorék gyermeket szül (1893 PallasLex. CD02) | nyuzgȧ eger: meztelen, kopasz egér (1905 Magyar Nyelvőr C5963, 222) | a tágabb értelemben vett nyúlszájú-féléket (előbbi nevükön Lagostomidae) külsejük alapján a nyulak és egerek közti összekötő láncszemnek minősíthetnők (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A szülők nyáron nálunk, a faluban éltek, egy sokszobás, kissé nedves házban, nagy udvarral, kerttel, réttel, ahol az egerek versenyt cincogtak a ház úrnőjének zongorajátékával (1979 Gyergyai Albert 9202004, 12) | Dehogy félek én az egértől (1994 Szántó Piroska 1166002, 23).
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen rágcsálók fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ A’ kſzáli Egér. (Mus saxatilis.) (1807 Márton József¹ ford.–Bertuch C4948, 41) | Berber egér (Arvicanthis barbarus L.) (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Háromcsíkos egér Sicista subtilis (1995 Magyarország állatvilága CD14).
2. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, Áll) ’〈az ilyen állatokhoz megjelenésükben hasonló más rágcsálók – ma már nem az egérfélék családjába sorolt – fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Mus Cricetus. Hörtsök. Golyvás Egér (1780 Molnár János C3200, 64) | Havasi murrogó nagy egér, Marmotta vagy Mürmelthier (1787 Mátyus István C3069, 147).
3. (Inf is) ’grafikus operációs rendszerű számítógépnek rendsz. hosszú, vékony kábellel csatlakoztatott, egy v. több nyomógombbal ellátott kézi vezérlőeszköze’ ❖ egér speciális mikroszámítógép-periféria a kurzor kényelmes mozgatására, helyzet-meghatározásra a képernyőn (1987 Tények könyve CD37) | rákattintok az egérrel a „keresés” gombra (1995 Magyar Hírlap CD09) | az egér bal gombját nyomva tartva (2005 Teveli Gábor ford.–Daly 3318003, 226).
4. (rég v. nyj) ’〈emberi v. állati test vmely csomószerű képződményének, ill. (kórosan) duzzadt szervének megnevezéseként〉’ ❖ A’ leg-közönségeſsebb nyavalyái Pedig a’ lovaknak ezek: Egere a’ Lónak, Taknyoſság […], Fojtó Keh, Vizellet meg-akadása, Béka a’ nyelve alatt (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 113) | Az egerek nem egyebek a’ testben, hanem holmi apró hús tsomók (1790 Kömlei János ford.–Becker² C5062, 351) | a disznó egëre, vagy lesipëcsije: a farnál, a sódarnál levő két kis hús kétfelől (1899 László Géza C5295, 234) | A ló egere az álla mellet van. Az ojjan mirigyféle. Ha am mögduzzad, a ló beteg (1939 Szenna és vidéke nyelvjárása C6379, 95) | Borsán egy román ember árral megszúrja, harapófogóval jól megszorítja és ecetet vagy sós vizet tölt [a ló] mindkét fülibe. […] Ha nincs más hamarjában kéznél, két bikasóval törik össze az egeret, kása jön ki abból (1943 Vajkai Aurél C6533, 174).
Ö: bőr~, fia-, güzü~, kis~, szárnyas~, törpe~, ugró~.
UB: -farok, -irtás, -kár.
ÖE: ~árpa, ~csapda, ~fészek, ~pinty, ~szagú, ~szín, ~tövis.
Sz: egerecske, egerész, egérke.
Vö. CzF. ~, mezei egér; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.