elegancia fn 6A

1. ’az a tulajdonság, hogy vki egész megjelenésével, öltözködésével, viselkedésével elegáns, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ Saját nemzeti öltözetök, szokásaik, ’s nyelvök használata, mint elegantiával ’s divattal meg-nem-egyező mellőztetett (1843 Wesselényi Miklós 8528007, 123) | [Halmay Imre színész] eleganciával személyesíté a büszke főurat (1880 Mikszáth Kálmán 8312099, 214) | Hogy bámulták az eleganciádat és gyönyörködtek benne (1933 Csathó Kálmán 9086004, 83) | Szédítő elegancia, nagypapa szép ember (1968 Thury Zsuzsa 9709002, 163) | A szerző [ti. Fernando Arrabal], ez a zseniális, hatvanéves kamasz időközben eljött Budapestre, hogy megnézze drámájának ki tudja hányadik országbeli adaptációját, s hogy villogó tekintetével, extravagáns szellemességével és eleganciájával elbűvölje híveit (1992 Kovács Dezső² 2027040, 42).

1a. ’e tulajdonság megnyilvánulása választékos, ízléses, ill. mutatós, divatos ruházatban’ ❖ mily ellentállhatlan pondus [= fontos dolog] mai világban a divat és kivált az elegántia (1857 Széchenyi István CD1501) | [a férj] tökéletes elegáncziával öltözködve belépett (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 266) | a frakk szokatlan eleganciája (1922 Zilahy Lajos 9799003, 36) | A párisi öltözködés teljes eleganciájában mutatkozott előtte [ti. Bargetonné előtt] (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 132) | az illetőnek eleganciája első látásra kifogástalan (1988 Lengyel Péter 9397008, 283).

1b. ’mértéktartó, kifinomult viselkedést, kecsességet tükröző mozgás, mozdulat stb.’ ❖ Mily finomsággal tudta ő [ti. Melanie] magát viselni; mennyi elegancia volt minden mozdulatában! (1865 Jókai Mór CD18) | [az estélyeken] idegennek, mint magam is valék, alig lehet magasabb ambitiója, mint némi méltósággal és elegancziával unatkozni (1872 Toldy István 8482007, 3) | Kempelen főhadnagy, a hadsegéd, hátravetett fejjel és hátrakulcsolt kézzel, az udvarhoz tartozók hanyag eleganciájával az ajtónak támaszkodik (1931 Sárközi György 9587011, 229) | Krisztián lenn, a tisztás alsó szélén állt, hosszú, leveles ágat tartott a kezében, elmerülten s a reá olyannyira jellemző hányaveti eleganciával dolgozott rajta csontnyelű késével (1986 Nádas Péter 9466003, 235) | a bal kéz csípőn, a jobb könnyed eleganciával előre lendül: méltóságteljes férfi bebocsát valakit egy ajtón (1989 Csengey Dénes 1028001, 7).

1c. ’az a tulajdonság, hogy vki beszédében, gondolkodásában, megnyilvánulásában elegáns, könnyed, es. szellemes’ ❖ Az előkelő társaság szalonjaiban modorának elegancziájával, arczának szépségével és társalgásának bűbájával [Gaston] nagy hatást tudott elérni (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 15) | egy gondtalanított, jómódú úri osztály alakjai játszanak a színpadon, a párbeszéd elmés eleganciájával, elegánsan könnyű erkölcsökkel (1937 Schöpflin Aladár 9590002, 157) | [Paulának] nemcsak az öltözködéséből, hanem a belsejéből is árad az elegancia (1966 Örkény István 9500022, 379) | vannak olyan befolyásos emberek, akiknek tetszik ez a – harmincas éveket: fiatalkorukat idéző – stílus, de neki, Vohusnak, aki magabiztos és kimért eleganciával bánik mindenkivel, valami miatt nem imponál (1989 Kiss Ilona ford.–Voszlenszkij 2024014, 51).

2. ’az a tulajdonság, hogy vmely építmény, dolog, tárgy keresetlenül választékos, igényes (megjelenésű), csiszolt stílusú, könnyed, ill. vminek ilyen volta’ ❖ lehetségessé válik mai rézmetszőinknek, minket eleganzía, fínomság, kivitel és szorgalom által első pillanatra elcsábítani (1840 Henszlmann Imre 8609001, 234) | egyfelől azt mondtuk, a szépirodalmi művek nem arra valók, hogy általuk a csinálva csinált szavakat terjeszszük, másfelől igen lényeges hivatásuk, hogy az irodalmi nyelv tisztaságát, nemességét, elegantiáját előmozdítsák és az ízlést e tekintetben is nemesítsék (1856 Salamon Ferenc 8402018, 158) | Elbámultam az elegancián. Itt is az ajtónyi nagy tükrök, nehéz selyemmel kibélelt, skarlát szín damaszt, földig érő függönyök, a butorzat mind mahagoni fából, diványok, nagy és kicsi, szóval minden tündöklött (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102003, 554) | színezésének és rajzának eleganciáját és tisztult nemességét (1923 Hoffmann Edith 9251001, 13) | a műnek eleganciájában van erkölcse (1935 Sík Sándor 9598009, 5) | [az antik asztal] kivitelezése a modern Saartinen repülőgéphangárjainak eleganciáját asszociálta (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 72) | a párizsi miniátorműhelyek kifinomult eleganciája (1984 Eörsi Anna 1042001, 28).

2a. ’elegáns, könnyed, kifinomult, es. ötletes, szellemes nyelvezet, kifejezésmód, fordulat stb.’ ❖ ha jónak látod, arról szólj, hogy nyelvünk mennyire anschmiegolhatja [= hozzáidomíthatja] magát a’ franczia dictio képzelhetetlen elegantiájához (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 357) | az a hanyag eleganciával odavetett néhány vonás, mellyel az író őket [ti. alakjait] jellemzi (1917 Fenyő Miksa CD10) | A népszerű irodalom, a divatok fokmérője, tobzódik az eleganciában (1941 Halász Gábor¹ 9218004, 290) | a precízséget eleganciával párosító elemzés (1973 Poszler György 1124001, 107) | A meghatározás – minden eleganciája ellenére – sok tekintetben elnagyolt (1997 Orthmayr Imre 2047001, 4).

ÖU: stílus~.

Sz: eleganciájú.

Vö. ÉrtSz.; TESz. elegáns; ÉKsz.; IdSz.

elegancia főnév 6A
1.
az a tulajdonság, hogy vki egész megjelenésével, öltözködésével, viselkedésével elegáns, ill. vkinek ilyen volta
Saját nemzeti öltözetök, szokásaik, ’s nyelvök használata, mint elegantiával ’s divattal meg-nem-egyező mellőztetett
(1843 Wesselényi Miklós)
[Halmay Imre színész] eleganciával személyesíté a büszke főurat
(1880 Mikszáth Kálmán)
Hogy bámulták az eleganciádat és gyönyörködtek benne
(1933 Csathó Kálmán)
Szédítő elegancia, nagypapa szép ember
(1968 Thury Zsuzsa)
A szerző [ti. Fernando Arrabal], ez a zseniális, hatvanéves kamasz időközben eljött Budapestre, hogy megnézze drámájának ki tudja hányadik országbeli adaptációját, s hogy villogó tekintetével, extravagáns szellemességével és eleganciájával elbűvölje híveit
(1992 Kovács Dezső²)
1a.
e tulajdonság megnyilvánulása választékos, ízléses, ill. mutatós, divatos ruházatban
mily ellentállhatlan pondus [= fontos dolog] mai világban a divat és kivált az elegántia
(1857 Széchenyi István)
[a férj] tökéletes elegáncziával öltözködve belépett
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
a frakk szokatlan eleganciája
(1922 Zilahy Lajos)
A párisi öltözködés teljes eleganciájában mutatkozott előtte [ti. Bargetonné előtt]
(1954 Benedek Marcell ford.Balzac)
az illetőnek eleganciája első látásra kifogástalan
(1988 Lengyel Péter)
1b.
mértéktartó, kifinomult viselkedést, kecsességet tükröző mozgás, mozdulat stb.
Mily finomsággal tudta ő [ti. Melanie] magát viselni; mennyi elegancia volt minden mozdulatában!
(1865 Jókai Mór)
[az estélyeken] idegennek, mint magam is valék, alig lehet magasabb ambitiója, mint némi méltósággal és elegancziával unatkozni
(1872 Toldy István)
Kempelen főhadnagy, a hadsegéd, hátravetett fejjel és hátrakulcsolt kézzel, az udvarhoz tartozók hanyag eleganciájával az ajtónak támaszkodik
(1931 Sárközi György)
Krisztián lenn, a tisztás alsó szélén állt, hosszú, leveles ágat tartott a kezében, elmerülten s a reá olyannyira jellemző hányaveti eleganciával dolgozott rajta csontnyelű késével
(1986 Nádas Péter)
a bal kéz csípőn, a jobb könnyed eleganciával előre lendül: méltóságteljes férfi bebocsát valakit egy ajtón
(1989 Csengey Dénes)
1c.
az a tulajdonság, hogy vki beszédében, gondolkodásában, megnyilvánulásában elegáns, könnyed, es. szellemes
Az előkelő társaság szalonjaiban modorának elegancziájával, arczának szépségével és társalgásának bűbájával [Gaston] nagy hatást tudott elérni
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
egy gondtalanított, jómódú úri osztály alakjai játszanak a színpadon, a párbeszéd elmés eleganciájával, elegánsan könnyű erkölcsökkel
(1937 Schöpflin Aladár)
[Paulának] nemcsak az öltözködéséből, hanem a belsejéből is árad az elegancia
(1966 Örkény István)
vannak olyan befolyásos emberek, akiknek tetszik ez a – harmincas éveket: fiatalkorukat idéző – stílus, de neki, Vohusnak, aki magabiztos és kimért eleganciával bánik mindenkivel, valami miatt nem imponál
(1989 Kiss Ilona ford.Voszlenszkij)
2.
az a tulajdonság, hogy vmely építmény, dolog, tárgy keresetlenül választékos, igényes (megjelenésű), csiszolt stílusú, könnyed, ill. vminek ilyen volta
lehetségessé válik mai rézmetszőinknek, minket eleganzía, fínomság, kivitel és szorgalom által első pillanatra elcsábítani
(1840 Henszlmann Imre)
egyfelől azt mondtuk, a szépirodalmi művek nem arra valók, hogy általuk a csinálva csinált szavakat terjeszszük, másfelől igen lényeges hivatásuk, hogy az irodalmi nyelv tisztaságát, nemességét, elegantiáját előmozdítsák és az ízlést e tekintetben is nemesítsék
(1856 Salamon Ferenc)
Elbámultam az elegancián. Itt is az ajtónyi nagy tükrök, nehéz selyemmel kibélelt, skarlát szín damaszt, földig érő függönyök, a butorzat mind mahagoni fából, diványok, nagy és kicsi, szóval minden tündöklött
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
színezésének és rajzának eleganciáját és tisztult nemességét
(1923 Hoffmann Edith)
a műnek eleganciájában van erkölcse
(1935 Sík Sándor)
[az antik asztal] kivitelezése a modern Saartinen repülőgéphangárjainak eleganciáját asszociálta
(1978 Kabdebó Tamás)
a párizsi miniátorműhelyek kifinomult eleganciája
(1984 Eörsi Anna)
2a.
elegáns, könnyed, kifinomult, es. ötletes, szellemes nyelvezet, kifejezésmód, fordulat stb.
ha jónak látod, arról szólj, hogy nyelvünk mennyire anschmiegolhatja [= hozzáidomíthatja] magát a’ franczia dictio képzelhetetlen elegantiájához
(1805 Kazinczy Ferenc)
az a hanyag eleganciával odavetett néhány vonás, mellyel az író őket [ti. alakjait] jellemzi
(1917 Fenyő Miksa)
A népszerű irodalom, a divatok fokmérője, tobzódik az eleganciában
(1941 Halász Gábor¹)
a precízséget eleganciával párosító elemzés
(1973 Poszler György)
A meghatározás – minden eleganciája ellenére – sok tekintetben elnagyolt
(1997 Orthmayr Imre)
ÖU: stíluselegancia
Sz: eleganciájú
Vö. ÉrtSz.; TESz. elegáns; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások