elhagyatott mn-i ign és mn
I. mn-i ign → elhagy.
II. mn 12A
1. ’magára hagyott, elárvult, társ v. gondoskodás nélkül élő 〈ember(csoport), állat〉, ill. ilyen emberre jellemző, elhanyagolt, ápolatlan 〈kinézet, külső〉’ ❖ haſzontalanul kotſollyák öſzve fejeken ezek az el hagyatott gyermekek, ártatlan kezeket (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 120) | én úgy vagyok mint egy elhagyatott kutya gazda nékün (1883 Budapesti Hírlap jún. 12. C4730, 1) | megsajnáltam önt, hogy olyan elhagyatott kinézése van (1890 Jókai Mór CD18) | magasztosabb dolog gondoskodni a szegény elhagyatott nép egészségi állapotairól, életéről, mint az – állatokéról (1896 Gyulafehérvári Hírlap 8628001, 1) | Mária, ha nagyon elhagyatottnak érezte magát, néhány sort írt naplójába (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 28) | [Jean Vanier] a Bárka közösségeket azzal a céllal hozta létre, hogy otthont teremtsenek és munkalehetőséget adjanak a legelhagyatottabb, sérült emberek számára (1997 Magyar Hírlap CD09).
1a. (kissé rég) ’〈embernek, közösségnek〉 az az 〈állapota, életszakasza stb.〉, amelyben magára hagyott, elárvult(, ezért elhanyagolt, ápolatlan)’ ❖ miért vagyok ſzerentſétlen, nem élhetni azzal a’ boldogſággal melyre méltoztatod tſekély ſzemélyemet? O! el hagyatott voltamat (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0812, 54) | nem kötelesség e olly társról gondoskodni, a’ ki életünknek minden bajait könnyebbítse ’s elhagyatott öregségünkben gyámolítson? (1804 Németh László¹ C2556, 184) | a nyomorult adózó népnek elhagyatott sorsán (1831 Deák Ferenc CD51) | elhagyatott helyzetünkben, feladva Istentül, világtul (1848 Csányi László¹ CD58) | a fővárosi börtönökből kibocsátott s elhagyatott állapotban levő nők (1913 RévaiNagyLex. C5704, 188).
2. ’kihalt, üres, ill. lakatlan v. gazdátlan(, ezért gondozatlan, lepusztult) 〈hely, építmény stb.〉’ ❖ egy Ketske-páſtor hajtogatván elébb-elébb a’ maga ketskéit, talála egy elhagyatott barlangra (1776 Esopus meséi ford. C1641, 164) | Legelhagyatottabb a vár-útcza, melynek kövezete rosz, patakja fedetlen, s az abban kimosandó festett gyapjú halmazok nagyon kellemetlen büzt terjesztenek (1873 Orbán Balázs CD22) | A kávéház – az ebédszünet alatt – csöndes volt, elhagyatott (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 80) | öreg, kissé elhagyatott kert (1969 Mándy Iván 9420034, 494) | A kis házon tábla hirdeti, hogy eladó, áll üresen, elhagyatottan (2002 Oravecz Imre 3252054, 193).
2a. (/ritk) ’gazdátlan, elhanyagolt(, ezért rossz állapotban levő) 〈(szak)terület, tevékenységi kör stb.〉’ ❖ Sokat, sokat köszönök én ezen szép, de elhagyatott literatúrának (1814 Kölcsey Ferenc 8253060, 138) | [Muhzin elhatározta, hogy] ismét hozzáfog elhagyatott üzletéhez (1858 Jókai Mór CD18) | A skizofrénia évtizedekig elhagyatott terület volt az új fejlesztések szempontjából (1996 Magyar Hírlap CD09).
2b. ’〈vmely dolognak, ill. jelenségnek〉 az az 〈állapota〉, amelyben gazdátlan, ezért elhanyagolt, gondozatlan v. lepusztult’ ❖ [a hazai nyelvnek] el-hagyatott sorsa (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 54) | [a kőutak] elhagyatott karban hevernek, még Budapesthez, a’ honszivéhez, egy órányi távolra is a’ hatvani utvonalon (1843 Pesti Hírlap CD61) | A magtár ma elhagyatott állapotban áll a város szélén (1997 Magyar Hírlap CD09).
Sz: elhagyatottság.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. hagy; ÉKsz.; SzT.