gallicizmus fn 4A

1. (Nyelvt) ’a francia nyelvre jellemző kifejezésmód, szerkezet, kül. szókapcsolat’ ❖ [a német nyelv] sok Gallicismust ajándékozott meg a’ maga honosságával (civitate donavit) és ez által azt nyerte, hogy a’ mostani német nyelv – a’ Klopstock, Wieland, Göthe és Schiller nyelve ezerszerte szebb, bővebb, nemesebb a’ Canitz, Opitz nyelvénél (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 501) | egy gallicizmus, azaz egy oly kifejezés, a mely csakis a francia nyelvnek sajátja (1890 Magyar Nyelvőr C5955, 27) | [Kazinczy álláspontja szerint] még a germanizmusok, gallicizmusok sem egész fordíthatatlan nyelvi egységek, hanem a nyelvben megrögzött egykor eleven képek, kapcsolatok, amelyeket a másik nyelv is utánozhat (1931 Németh László² CD10) | [A francia nyelvkönyv] elsődlegesen szókincsbővítő és a kommunikáció szempontjából meghatározóan fontos gallicizmusokat megtanító feladatokat, gyakorlatokat tartalmaz (1995 Új Könyvek CD29).

2. (vál) ’más nyelvben megjelenő franciás szóhasználat, szerkesztésmód stb. (alkalmazása)’ ❖ kevéssé tűrhetők […]: a’ Graecismus, Latinismus, Gallicismus, Germanismus ’s a’ t. Azomban: az elmés Fordíttó a’ szóllásnak bizonyos új alkalmaztatásaival […] az eredet-íráshoz hasonlóvá teheti fordíttását (1787–1789 Batsányi János 7023017, 105) | [Báróczi prózájának] idegenszerűségei közűl a gallicizmusok és germanizmusok nagyobbára abban a törekvésében lelik magyarázatukat, hogy minél emelkedettebb hangon, minél választékosabban és finomabban írjon (1887 Beöthy Zsolt 8048009, 78) | Akik annak idején a gallicizmusát, vagy az anglicizmusát hányták a szemére [Szomory Dezsőnek], tévedtek. Alig-alig lelni itt ilyen idegenszerűségeket (1917 Kosztolányi Dezső CD10) | Van valami ebben a nem hibátlan szerkezetű (és sajnos nem is tökéletesen, gyakran gallicizmusokkal fordított) regényben, amitől […] beszippantódunk a történetbe (2006 Népszava márc. 6. C7469, 14).

Vö. ÉrtSz.; TESz. gall; ÉKsz.; IdSz.

gallicizmus főnév 4A
1. (Nyelvt)
a francia nyelvre jellemző kifejezésmód, szerkezet, kül. szókapcsolat
[a német nyelv] sok Gallicismust ajándékozott meg a’ maga honosságával (civitate donavit) és ez által azt nyerte, hogy a’ mostani német nyelv – a’ Klopstock, Wieland, Göthe és Schiller nyelve ezerszerte szebb, bővebb, nemesebb a’ Canitz, Opitz nyelvénél
(1802 Kazinczy Ferenc)
egy gallicizmus, azaz egy oly kifejezés, a mely csakis a francia nyelvnek sajátja
(1890 Magyar Nyelvőr)
[Kazinczy álláspontja szerint] még a germanizmusok, gallicizmusok sem egész fordíthatatlan nyelvi egységek, hanem a nyelvben megrögzött egykor eleven képek, kapcsolatok, amelyeket a másik nyelv is utánozhat
(1931 Németh László²)
[A francia nyelvkönyv] elsődlegesen szókincsbővítő és a kommunikáció szempontjából meghatározóan fontos gallicizmusokat megtanító feladatokat, gyakorlatokat tartalmaz
(1995 Új Könyvek)
2. (vál)
más nyelvben megjelenő franciás szóhasználat, szerkesztésmód stb. (alkalmazása)
kevéssé tűrhetők […]: a’ Graecismus, Latinismus, Gallicismus, Germanismus ’s a’ t.s a többi Azomban: az elmés Fordíttó a’ szóllásnak bizonyos új alkalmaztatásaival […] az eredet-íráshoz hasonlóvá teheti fordíttását
(1787–1789 Batsányi János)
[Báróczi prózájának] idegenszerűségei közűl a gallicizmusok és germanizmusok nagyobbára abban a törekvésében lelik magyarázatukat, hogy minél emelkedettebb hangon, minél választékosabban és finomabban írjon
(1887 Beöthy Zsolt)
Akik annak idején a gallicizmusát, vagy az anglicizmusát hányták a szemére [Szomory Dezsőnek], tévedtek. Alig-alig lelni itt ilyen idegenszerűségeket
(1917 Kosztolányi Dezső)
Van valami ebben a nem hibátlan szerkezetű (és sajnos nem is tökéletesen, gyakran gallicizmusokkal fordított) regényben, amitől […] beszippantódunk a történetbe
(2006 Népszava márc. 6.)
Vö. ÉrtSz.; TESz. gall; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások