ellenfél fn 5B1 

1. ’Egymás ellen küzdő, egymással ellentétben levő, konfliktusban álló felek vmelyike.’

1a. ’〈vmely vitában, konfliktusban, küzdelemben az egyik fél szempontjából:〉 a vele ellentétes véleményen, állásponton levő, vele szemben álló személy’ ❖ Uradon ne láttaſsál gyözödelmesnek lenni. Minden gyözödelem gyülölséges az ellen-félnél (1783 Molnár János C0292, 614) | [a gyáros takarékoskodással] jöhetne ollyan állapotba, hogy olcsóságban ellenfelével versenyezhetne (1847 Hetilap CD61) | [Gömbös Gyulát] politikai ellenfelei sem gyűlölték, mert a magánéletben tudott velük szemben is szeretetreméltó lenni (1944 Bethlen István 9055003, 125) | [az iszlám elterjedési területén élő] keresztény teológusok egészen a 8. század végéig folytatták régi mesterségüket. Írtak például terjedelmes írásokat, melyekben keresztény ellenfelekkel csatáztak (2008 Mártonffy Marcell ford.–Ohlig 3234003, 410).

1b. (Jog) ’〈perben az egyik fél, ill. annak jogi képviselője szempontjából:〉 a másik peres fél’ ❖ Láttam, úgymond magán kivl a’ Kalmár, én az én Ellen-felemet láttam: ó melly ſzép! ó melly ékes! az én perem alkalmaſint oda van (1791 Sándor István C1526, 29) | Csak azt szeretném tudni, hogyan fog az ellenfél mozgolódni? Ha a pört hamarjában meg akarják kezdeni, mégis baj otthon nem lennem; mert a dolgot én tudom legjobban (1833 Kölcsey Ferenc 8253066, 496) | Olyan tényállításokat, amelyeket az ellenfél a perben bíróság előtt beismer, nem kell bizonyítani (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 95) | a múlt év novemberében a II-III. kerületi bíróság folyosóján egy ügyvéd a perbeli ellenfelét ágyékon rúgta (2001 Magyar Hírlap CD09).

1c. (jelzőként is) ’〈vmely sportban, (szerencse)játékban stb. az egyik részt vevő személy v. csapat szempontjából:〉 az a személy v. csapat, aki v. amely ellen az adott személy v. csapat játszik, ill. akinek v. amelynek a legyőzésére, megelőzésére törekszik’ ❖ Egy troyesi dolgozó fogadott 600 frankba, még pedig jegyző hitelesitése mellett, hogy nejének hűsége tántorithatlan. Fogadó ellenfelének minden kisérlet meg vala engedve erőszakon kivül (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Az Esterházy-féle ménnek] e versenyt ma könnyen kellene megnyernie. A szeszélyes Biró lenne legveszedelmesebb ellenfele (1889 Pesti Hírlap 8657001, 4) | [a sakkban a matt a] játszma végét, az ellenfél legyőzetését jelenti (1920 Karinthy Frigyes 9309024, 154) | mesterhármasnak azt nevezték a klasszikus időkben, ha valaki úgy talált háromszor az ellenfél kapujába, hogy közben sem saját, sem ellenfél játékos nem lőtt gólt (1998 Magyar Hírlap CD09) | A [csörgőlabda]játék célja, hogy a labdát […] begurítsák az ellenfél csapat kapujába (2001 Magyar Hírlap CD09) | [a pókerben fékezésnek hívják, amikor] úgy teszel, mintha nem lenne semmid, hogy egy későbbi licitnél iszonyatos összeggel taglózd le ellenfeled (2008 Garaczi László 3037005, 108).

1d. ’〈párbajban, párviadalban, test-test elleni küzdelemben az egyik fél szempontjából:〉 a vele harcoló v. párbajozó, ellene küzdő személy v. állat’ ❖ karddal dolgozik ellenfele ellen (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 66) | a két ellenfél [ti. az összeverekedő tigris és oroszlán] meghunyászkodva ketrezébe [!] vonult vissza (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Az ellenfelek köszöntötték egymást, a segédek kölcsönösen bemutatkoztak és kezet fogtak (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312016, 114) | [a kopja] kialakítása olyan volt, hogy az ellenfélbe, vagy annak pajzsába fúródva a puhafából készült nyél eltört és a kopjacsúcs az emberi testben, vagy a védőfegyverben maradt (2010 Kovács S. Tibor 3187002, 211).

1e. ’〈harcban, háborúban az egyik fél szempontjából:〉 a vele hadban álló, ellene harcoló hadsereg, katonai erő, ill. annak vmely csoportja’ ❖ [az öldöklés megszűnése] az ellen-feleknek el-ertlenedéséből ſzármazott (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, IV) | Ejub ugyan Herátba menekült, ágyúi és társzekerei azonban ellenfelének kezeibe kerültek (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 337) | Ime a magyarok nagy Istene ezúttal is Árpád nemzetét segítette diadalra s az ellenfél porig alázva békét kér (1928 Bánlaky József CD16) | [a blokádot] deklaráló állam haditengerészete jelentős minőségi és/vagy mennyiségi erőfölényben van ellenfelével szemben (2007 Kaiser Ferenc 3001001, 55).

2. (tagadó szerkezetben) (kissé biz) ’〈annak kif-ére, hogy vmely küzdelemben, versenyben vki számára nincs méltó vetélytárs, őt legyőzni képes küzdő fél, ill. hogy vele szemben vki v. vmi esélytelen a győzelemre〉’ ❖ A MiG–21-es nem ellenfél egy légtérsértő modern harcigépnek (1994 Magyar Hírlap CD09) | „Nincs ellenfelem ebben a súlycsoportban. Akárki jöhet, le fogom győzni” – nyilatkozott Hamed a meccs után (2000 Magyar Hírlap CD09) | Ilyen hőségben még vadászni sincsen kedvem. Az a néhány beszédülő bogár igazán nem ellenfél, csak nem blamálom magamat ilyesmivel (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (birtokszóként) ’vmit ellenző, elutasító, ill. vmi ellen tevékenykedő v. vmivel ellentétes célokért küzdő személy’ ❖ [Newton színelméletének] csak ujabb korban akadt egy veszélyesebb ellenfele: Goethe (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Kassák új költészete] ugy hat, mintha a müvészetről való elméleti spekuláció eredménye volna, amit az uj Kassák-vers ellenfelei nem is haboznak Kassák szemére lobbantani (1924 Gáspár Endre 9175001, 36) | A szocializmus radikális ellenfelei sem jelentették ki […], hogy „kapitalista” rendszert szeretnének (2007 Kornai János 3194002, 309).

4. (rendsz. birtokszóként) ’olyan dolog, amely vki v. vmi számára ártalmas, káros, veszélyes, ill. amely vkinek v. vminek bajt, kárt okoz’ ❖ az ellenfél csak egy, a hideg! (1837 Tóth Péter 8491002, 175) | A bismarcki realizmus másik ellenfele a cári politika és az a misztikus pánszlávizmus, amely Európa összes szláv népeit egyetlen birodalomba akarta olvasztani (1939 Független Újság 2126001, 5) | az úgynevezett szürke import is nagy ellenfél [a Chrysler magyarországi márkakereskedője számára] (1994 Magyar Hírlap CD09) | A monoton Munkára képtelen. Ellenfele Az unalom (2010 Térey János 3314004, 328).

Vö. CzF. ellen⁴, ~; ÉrtSz.; TESz. ellen-; ÉKsz.