éget ts ige 5b 

1. ’〈jelképes cselekedetként is: tüzet, ill. éghető anyagot〉 meggyújt, hogy (el)égjen’ ❖ [A dámák] a’ tüzet nagy öröm ’s tántz közt gerjeſztették, – És a’ matriculát [= anyakönyvet] hamuvá égették (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 84) | mit kívánnak még a zendülők? Miért fújják még tárogatóikat, miért égetik őrtüzeiket? (1854 Jókai Mór CD18) | nádat égettek valahol (1922 Babits Mihály 9014126, 81) | [Babits keserűen írt] arról, hogy Berlinben könyvet égetnek (1962 Gellért Oszkár 9180002, 355) | [tibeti emigránsok Újdelhiben] kínai zászlókat és a kínai vezetőt jelképező bábukat égettek (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈holtat〉 hamvaszt’ ❖ [ha az elhunyt] nevezetes Ember vólt a’ piatzon oráltak [= imádkoztak] néki és azután vitték égetni (1791 Parnasszusi időtöltés 7036012, 55) | ma a’ holtakat temetik nem égetik (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 310) | Az emberek még hisznek Istenben, eltemetik halottaikat, jóllehet égetni kellene (1926 Bonkáló Sándor ford.–Pilnyak CD10) | [Benáreszben a] fürdőzőkkel és a hűsölő bivalyokkal teli lépcsők mellett közvetlenül a halottégető templomok állnak, ahol megállás nélkül égetik a halottakat (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈eretnekként, boszorkányként〉 máglyán kivégez’ ❖ a-mi Atyáinknak idejébe, a Vén Aſzſzonyokat égették (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 15) | én most csak azt sajnálom, hogy nem olyan időkben élünk, amikor megégetik a boszorkányokat; mert amikor magát égetnék, azt még magam is megnézném (1869 Jókai Mór CD18) | mindenütt a világon eretnekeket égetnek és rebelliseket nyársalnak (1936 Kós Károly¹ 9358001, 127) | [a török hódoltság idején] Gyöngyös és Jászberény buzgón égette a boszorkányokat (1993 Hegyi Klára CD17).

2. (tárgy n. is) ’〈házat, települést〉 szándékosan felgyújt, ill. (tűzvészt okozva) pusztító szándékkal gyújtogat’ ❖ Babilonból hét vagy nyóltz ſzázan a’ lovaſok közzül ki ütöttenek, és égetik a’ környül való helyſégeket (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 113) | [A török] pusztít, öl, éget, népeket rabol (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 8) | A nádor elpanaszolhatta, hogy a katonaság nemest és jobbágyot szekérbe fog, utakon rabol, gyümölcsösöket kivág, házakat éget (1929 Szekfű Gyula CD42) | A rendelkezésre álló beszámolók szerint [Koszovóban] a szerbek legalább 50 falut porig égettek (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈arra való anyagot v. eszközt〉 meggyújtva égni hagy, ill. be- v. felkapcsol(va fűtésre v. világításra használ)’ ❖ A meg-hódolt Szerviának srü erdiben 40-ezer l égetni való fa vágattatik (1789 Magyar Merkurius C0341, 710) | valyon kárt teſzünk-é azzal Maradékinknak, ha a’ meg-maradható erdő hellyett tőzeket égetünk, hogy az erdő nekik maradhaſſon (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494004, 397) | Henriette egész éjjel nem aludt. Ott égette a gyertyát az ágya előtti asztalon (1860 Jókai Mór C2253, 86) | látta, hogy az édesanyja füstölőt éget a nagyszobában (1909 Kaffka Margit CD10) | csak égettem a cigarettemet és bámultam (1920 Szép Ernő 9665042, 57) | Az éjjel is… sokáig égetted a villanyt (1956 Gáli József 2046018, 3) | Hogy a konyha felmelegítésére égetett sütő mennyi gázt fogyasztott, nehezen állapítható meg (1981 Baumann József CD52).

3a. (tárgy n. is) ’〈élő szervezet felvett tápanyagot〉 működéséhez használ’ ❖ [a test zsírtartalmának csökkentése] akkor lehetséges, ha a szervezet több energiát használ fel, mint amennyi a bevitel. Ilyenkor saját zsírraktárából éget (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a teve] abrak helyett égetni kezdi a púpja zsírját (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. ’tűzzel v. hevítési eljárással készít, létrehoz vmit’ ❖ A’ Téglát égetö Kementzék (1785 Magyar Hírmondó 7444069, 444) | veres festéket égetnek bellle [ti. a vasgálicból] (1809 Gergelyffi András 8569001, 145) | bükkfából égeti a szenet (1897 Jókai Mór CD18) | [A váza] gyönyörű porcellánból volt, habfehér, hártyavékony, csudálatosan égetett, nemes porcellánból (1931 Kosztolányi Dezső CD10) | az újjáalakult cég már nem éget meszet, inkább a mészhidrát, a kőliszt és a szénőrlemény gyártására, valamint azok értékesítésére specializálódott (1995 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’tűzzel, hevítési eljárással vmi mássá v. vmilyenné változtat vmit’ ❖ a’ meſzes köveket oda [ti. a tűzhöz] hordják, ’s ott égetik méſzé (1783 Molnár János C0290, 142) | [az erdőkben] terem a falu népének a kenyere: a fa, amit előbb szénné kell égetni (1875 Jókai Mór CD18) | A múlt héten is szénné égettél húsz forint ára húst! (1963 Vidor Miklós 9778004, 110) | [Szervátiusz Tibor] feketére égetett szobraival azt mondja el nekünk s a világnak, amit szavakkal amúgy se tudnánk elmondani (1983 Csoóri Sándor 9090078, 611).

4b. (rég) ’〈szeszes italt〉 lepárlás által készít, ill. ilyen eljárással 〈szeszes itallá〉 alakít vmit’ ❖ gyalog feny magot reggel rágni és abból égetett vizet naponként innja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 281) | Lehet a’ seprőnek, másképen is jobb hasznát venni, pálinkának égetvén azt (1830 Zádor Elek ford.–Wigand 8532016, 29) | annyira korhely, hogy a mely pálinkát éget, azt meg is issza (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Van nekem még kétszer égetett barackpálinkám hazulról (1927 Hatvany Lajos CD10).

5. (tárgy n. is) ’〈forró dolog, ill. ilyen dologgal vki〉 süt, perzsel vkit, vmit’ ❖ fejér homok égeté lábainkat mint a’ láng (1834 Fillértár 8623001, 102) | Itt a jó káposzta, érdemes vendégek! […] Tűznél volt, de azért nem forró, nem éget (1895 Karikó János 8223002, 25) | Tüzes vassal fogom égetni testedet (1921 Szász Géza CD10) | arcát, vállát, karjait csokoládészínűre égette a folyton tűző nap (1965 Polgár András 1121005, 6).

5a. ’〈kéményt〉 lánggal tisztít’ ❖ szeles időben, avagy rossz karban, tűzveszélyes környezetben levő kéményt égetni tilos (1914 RévaiNagyLex. C5707, 437) | A csárda belsejében a kéményt égették, tehát a tornácon maradtam (1925 Krúdy Gyula CD54) | [Báthory úr] többször megfordult házukban, „golyózott”, égette a kéményeket (1926 Kosztolányi Dezső C5081, 173).

5b. ’〈szemölcsöt, kinövést〉 izzó műszerrel v. maratással eltávolít’ ❖ [a szemölcsöt] tüzes ſzerſzámmal ſe égeſſék borbély hire nélkl (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 499) | a’ vad hust égetni is kell (1811 Kazinczy Ferenc C4939, 285).

5c. ’〈jelet, ábrát〉 bele- v. rányomott izzó eszközzel, sugárral belesüt vmibe, rásüt vmire’ ❖ a’ lóvak tſikózása eſztendö ſzáma egyik tzombokra égettetik (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 146) | [Mirabeau szavait] égessétek tenyeretekbe, hogy el ne feledjétek (1847 Táncsics Mihály C4682, 70) | A vázába égetett kép két nőalakot ábrázolt (1924 Gróh István CD10) | Az ókorban a test felszínére égetett bélyegeket nevezték stigmáknak, melyekről messziről fel lehetett ismerni a szökött rabszolgát (1986 Csepeli György 1029002, 81) | [a lézeres jelölés] különlegessége, hogy közvetlenül a csomagolóanyagba, gyakran annak belső részébe, többrétegű anyag esetén valamelyik belső rétegbe égeti a jelzést (1995 Figyelő CD2601).

5d. ’〈izzó v. maró dolog vmely nyomot, kül. lyukat, sebet〉 okoz, eredményez (vhol), vág vmibe’ ❖ [a maró anyag] több órákig a’ bőrön hagyatik, hogy varat égessen (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 150) | A finom kezeken hólyagokat éget egy szikra is, míg az eldurvult bőrkéreg megmarkolja a parázst és daczol vele (1887 Tóvölgyi Titusz 8492006, 123) | A csipketerítőkbe vidéki ügynökök szivara égetett lyukakat (1957 Ottlik Géza 9496001, 23) | A bilincs viselése különösen a déli államokban igen fájdalmas, mivel az acélpánt a nap folyamán felforrósodik, és mély sebet éget a rabok bokáján (1996 Magyar Hírlap CD09).

6. (tárgy n. is) ’〈testrészt vele érintkező dolog〉 csípő, maró v. perzselő érzéssel kínoz’ ❖ [a boglárkának] kerekes sárga fénylö virágjai vagynak, mellyeket ha ki meg-rág, mint a’ tüz, úgy égeti a’ nyelvet (1775 Csapó József 7062001, 34) | Izére nézve egy némellyik kolompír tiszta gesztenye izü, a’ másik édeses, ismét más fajnak ollyan erős az ize, hogy a’ nyelvet, sőt a’ torkot is égeti (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532015, 137) | [a medúzák] az érintésnél égetnek cafrangjaikkal (1904 Jókai Mór CD18) | azt mondta nagyanyó, hogy nem tud benne [ti. a magas szárú cipőben] járni: nyom, szorít, éget (1944 Csathó Kálmán 9086003, 84) | a szemet égető, taknyot folyató könnygáz kékes füstjében (1989 Konrád György 9351005, 27).

7. (irod) ’〈rossz emléket idéző, kül. bűntudatot okozó dolog vkinek a vele érintkező testrészét〉 forróságot okozó v. ahhoz hasonló érzéssel ingerli, izgalomban tartja’ ❖ Én én az  gyilkoſſa! […] Ó törljétek-le rólam ezt a’ vért, a’ teſtemet égeti, a’ lelkemet ſzorongatja! (1796 Vitéz Imre ford.–Spiess 7377001, 66) | Reggelre kezében volt a szőlőfürt[, amiért korábban egy csókot kellett adnia]. Hogy égette, mint a pokol! (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | A kis papiros égette az ujját. Bolond volt-e hogy egy közönséges levelet elfog… a lány keresni fogja (1909 Tóth Wanda CD10) | a pénz égette a kezemet, mert attól féltem, visszajön az ember, aki elvesztette az eladott gyertyánkat (1956 Sánta Ferenc 9585004, 31).

7a. (tárgy n. is) (irod) ’〈szem, tekintet, ill. szemével, tekintetével vki〉 zavarba ejt v. lázba hoz, izgat vkit, ill. ingerel vmit’ ❖ Ha valamely személy, szemét földre veti. Alatsony szemével szivemet égeti (1785 Kazinczy László ford. C2554, 84) | Mint kivánhat szent hűséget, A kit minden szép szem éget? (1828 Kazinczy Ferenc CD01) | [Feriz bég] nagy granátszemei [!] lángoló hévvel égeték a kedves lyánka könnyben úszó arcát (1853 Jókai Mór CD18) | Szemsugarát bájosan összeszűri, így égeti a férfit tekintetével (1921 Szívós Zsigmond CD10) | A vizsgálóbíró nem szólt egy szót se, csak nézett az emberre parázs szemmel, csak úgy égetett a szeme (1932 Móricz Zsigmond 9462021, 21).

7b. (irod) ’〈érzés, érzelem〉 feszültséget okozva izgalomban tart, ill. vmely cselekvésre sarkall vkit’ ❖ ? hív szerelmem éget (1787 Főldi János ford.–Reland CD01) | Hittem, Hogy szemed fénye a napé; Oh, égető, vakító szégyen! Hisz az csupán csak - aranyé... (1856 Vajda János CD01) | Égette a kíváncsiság, de hallgatott (1930 Bibó Lajos CD10) | Barátságom kihűl, helyében bosszu éget (1964 Jékely Zoltán ford.–Corneille 9278107, 305) | Nincs baj, bébi, a bizonyítványt senki se kéri, fő, hogy gyakran égessen a vágy – üvölt bele a piac zsongásába egy kazettaárus magnójából az új sláger (1994 Magyar Hírlap CD09).

8. (irod) ’sürgős tennivaló v. fizetnivaló gondja feszültté tesz, izgat vkit’ ❖ Égetvén […] az adósság, noha Creditoraim [= hitelezőim] nem sürgetnek, mert intereseket [= kamatjukat] fizetem rendesen, most minden könyveimet, a’ mik nélkül ellehetek, eladom (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 56) | Mintha engemet is nem égetne a házbérfizetés! (1890 Jókai Mór CD18) | Ön ugyancsak ráér, nem mulaszt semmit, nem égeti a sok dolog (1917 Moly Tamás CD10) | Nekem pénzre van szükségem, éget az adósságom: nem várhatok sokáig (1931 Oláh Gábor CD10).

9. (biz) ’megszégyenít, szégyenbe hoz vkit’ ❖ Olyan nem létezett, hogy a pályán égessük egymást, inkább meghaltunk a győzelemért (1995 Magyar Hírlap CD09) | Ne égesd magad más autóval! (2000 Médiafigyelő CD2603) | Kinga minden egyes mondatával magát égeti, ehhez már nem lehet sokat hozzátenni (2010 Leiner Laura 3208003, 96).

Ö: át~, be~, el~, fel~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~.

ÖU: bele~, rá~.

Sz: égetődik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ég¹; ÉKsz.; SzT. ~, égettet; ÚMTsz.