égés fn 4B

1. ’az ég igével kifejezett történés’ ❖ Ez a’ jelenvaló idönek azon meg-gyujtott Lármafája, mellynek égésére ma nem tsak egéſz Europa, hanem a’ Világnak más határáiban lakók is vigyázó ſzemekkel tekintgetnek (1788 Magyar Kurír C0313, 17).

2. (Kém is) ’az a gyors folyamat, amelynek során vmely anyag egy másikkal, kül. oxigénnel fényjelenségek és hőfejlődés kíséretében egyesül’ ❖ [a rézzel szennyezett kávé] platina-tégelyben szénítetik, vagy minthogy ebben mélysége miatt az égés tökéletesen nem mehet végbe; egy platina lemezen égettetik hamuvá (1841 Műipar 8651001, 347) | [a foszfor] nemcsak az oxigénnel (45–50° között) hanem a klorral is (közönséges hőmérsékleten) fény- és melegfejlés közben egyesül, e szerint tehát mind a két kémiai átalakulást égésnek nevezhetjük (1893 PallasLex. CD02) | Nyersolaj-mótorok alatt azokat a belső égés folytán nyert kalorikus erővel dolgozó hajtógépeket értjük, melyeknek hajtóerejét a nyers petroleum könnyebben párolgó alkatrészeinek kiválasztása után visszamaradt nehezebben párolgó részeinek elégetéséből nyerjük (1916 RévaiNagyLex. C5710, 593) | a kiáramló gáz, az égéshez szükséges levegő híján nem ég tökéletesen (1980 Nyerges Ágnes 2206001, 5) | A láng a röviden égésnek nevezett, gázfázisú, gyökös mechanizmusú láncreakciónak a színhelye (1996 Természet Világa CD50).

3. (Biol) ’az élő szervezetben végbemenő oxidációs folyamat’ ❖ a tiszta levegőnek egyik része az égés és lehelés által folyvást emésztetik (1818 Szemere Pál C3948, 242) | a sajátszerű égést, mely csak élő lénynél fordúl elő, a következő nevekkel jelöljük: lélekzés, életi, fiziológiai vagy lélekzési égés (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 191) | Amikor a vér a sziv balfeléből kiindul, oxigént visz magával, mely az égéshez szükséges (1950 Vaszkó Mihály C4945, 166) | Az élet folyamán végbemenő égés (biológiai oxidáció) alapja az oxigén, ehhez éghető anyagra van szükség; ez a tápanyag (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

4. (rég v. nyj) ’nagy pusztítással járó tűzeset; tűzvész’ ❖ Magyar Hazánkbann mindenütt tsak a ſok égésnek vagyon híre (1781 Magyar Hírmondó 7444016, 360) | [Pöstyénben] egy nagy vendégfogadó, s a közellevő parasztházak, mellyek az 1822-iki égés után csinosan épültek, fogadják a vendégeket (1857 Vasárnapi Újság CD56) | minden nyáron van Kalotaszeg valamelyik falvában egy-egy akkora égés, mely után födél nélkül marad a sok szerencsétlen család (1896 Gyarmathy Zsigáné C1959, 20) | A Szamosháton a tűzvész neve tűz, a Székelyföldön égés (1936 Csűry Bálint 1030002, 14).

5. ’lánggal, izzó v. maró anyaggal való érintkezés okozta károsodás, ill. ennek helye, (látható) nyoma’ ❖ Égésröl haſznál [a nárcisz], midön a’ gyökerét meg-zuzzák, mézzel öſzve egyelittik, és úgy az égett tagra fel-rakják (1775 Csapó József 7062001, 200) | [gyógyító] ereje van az aludt téjnek is, ha az égést azzal bé-kötöd (1796 Veres Mihály ford. C4409, 65) | az elégett naphthaláng, melly égést nem hagy maga után (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A rézgálicz-oldatból álló, mérges, maró folyadék igen jelentékeny és fájdalmas égéseket okozott utjában, mig a szájból a gyomorig jutott (1891 Debrecen–Nagyváradi Értesítő 8611001, 3) | súlyos égést szenvedett beteg (1986 Az emberi test 1114003, 979) | [a horgász] testén egyértelműen áramütés nyomai vannak és erre vall a még kezében lévő fémszálas boton talált égés is (1999 Magyar Hírlap CD09).

5a. (csípő,) maró fájdalom’ ❖ Ha erős véres iffiú ſzemély, ſrny nyilaltató fájdalmat és belſ égéſeket ſzenved, pulſuſſa kemény és feſzltt, ér vágáſſal kell a’ belſ gyuladásnak eleit venni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 312) | égést, viszketést és daganatot veszel észre, melly szunyog, méh, vagy darás-tsipésnek a’ következése (1830 Zádor Elek ford.–Wigand 8532016, 31) | a beteg hugycsövében égést érez (1861 Lengyel Dániel 8270005, 338) | A szememet égés kínozza (1918 Szép Ernő CD10) | Égés, viszketés kíséretében lapos, piros göbök, hólyagok jelennek meg a bőrön (1995 Magyar Hírlap CD09).

6. (biz) ’szégyenteljes dolog, (csúfos) kudarc, lebőgés’ ❖ [A vereség] nagy égés lett volna. Rossz ütemben rajtoltam, ez az ilyen rövid – számomra túl rövid – távon végzetes lehet (1995 Magyar Hírlap CD09) | lehet-e nagyobb égés egy férficsapat játékosai számára, mint amikor azt vágják a fejükhöz, hogy ezeknél még a lányok is jobban rúgják a labdát (1998 Magyar Hírlap CD09) | Bukdácsolok a kutyámmal, a cipőfűzőmben majdnem hasra esek, és közben érzem, micsoda égés a viselkedésem (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: erdő~, gyomor~, ki~, le~, világ~.

UB: -szag.

ÖE: ~folt, ~hely, ~hólyag, ~nyom.

Sz: égéses.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ég¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

égés főnév 4B
1.
az ég igével kifejezett történés
Ez a’ jelenvaló idönek azon meg-gyujtott Lármafája, mellynek égésére ma nem tsak egéſz Europa, hanem a’ Világnak más határáiban lakók is vigyázó ſzemekkel tekintgetnek
(1788 Magyar Kurír)
2. (Kém is)
az a gyors folyamat, amelynek során vmely anyag egy másikkal, kül. oxigénnel fényjelenségek és hőfejlődés kíséretében egyesül
[a rézzel szennyezett kávé] platina-tégelyben szénítetik, vagy minthogy ebben mélysége miatt az égés tökéletesen nem mehet végbe; egy platina lemezen égettetik hamuvá
(1841 Műipar)
[a foszfor] nemcsak az oxigénnel (45–50° között) hanem a klorral is (közönséges hőmérsékleten) fény- és melegfejlés közben egyesül, e szerint tehát mind a két kémiai átalakulást égésnek nevezhetjük
(1893 PallasLex.)
Nyersolaj-mótorok alatt azokat a belső égés folytán nyert kalorikus erővel dolgozó hajtógépeket értjük, melyeknek hajtóerejét a nyers petroleum könnyebben párolgó alkatrészeinek kiválasztása után visszamaradt nehezebben párolgó részeinek elégetéséből nyerjük
(1916 RévaiNagyLex.)
a kiáramló gáz, az égéshez szükséges levegő híján nem ég tökéletesen
(1980 Nyerges Ágnes)
A láng a röviden égésnek nevezett, gázfázisú, gyökös mechanizmusú láncreakciónak a színhelye
(1996 Természet Világa)
3. (Biol)
az élő szervezetben végbemenő oxidációs folyamat
a tiszta levegőnek egyik része az égés és lehelés által folyvást emésztetik
(1818 Szemere Pál)
a sajátszerű égést, mely csak élő lénynél fordúl elő, a következő nevekkel jelöljük: lélekzés, életi, fiziológiai vagy lélekzési égés
(1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.Emery)
Amikor a vér a sziv balfeléből kiindul, oxigént visz magával, mely az égéshez szükséges
(1950 Vaszkó Mihály)
Az élet folyamán végbemenő égés (biológiai oxidáció) alapja az oxigén, ehhez éghető anyagra van szükség; ez a tápanyag
(1993 Sárkány Pál et al.)
4. (rég v. nyj)
nagy pusztítással járó tűzeset; tűzvész
Magyar Hazánkbann mindenütt tsak a ſok égésnek vagyon híre
(1781 Magyar Hírmondó)
[Pöstyénben] egy nagy vendégfogadó, s a közellevő parasztházak, mellyek az 1822-iki égés után csinosan épültek, fogadják a vendégeket
(1857 Vasárnapi Újság)
minden nyáron van Kalotaszeg valamelyik falvában egy-egy akkora égés, mely után födél nélkül marad a sok szerencsétlen család
(1896 Gyarmathy Zsigáné)
A Szamosháton a tűzvész neve tűz, a Székelyföldön égés
(1936 Csűry Bálint)
5.
lánggal, izzó v. maró anyaggal való érintkezés okozta károsodás, ill. ennek helye, (látható) nyoma
Égésröl haſznál [a nárcisz], midön a’ gyökerét meg-zuzzák, mézzel öſzve egyelittik, és úgy az égett tagra fel-rakják
(1775 Csapó József)
[gyógyító] ereje van az aludt téjnek is, ha az égést azzal bé-kötöd
(1796 Veres Mihály ford.)
az elégett naphthaláng, melly égést nem hagy maga után
(1848 Kossuth Hírlapja)
A rézgálicz-oldatból álló, mérges, maró folyadék igen jelentékeny és fájdalmas égéseket okozott utjában, mig a szájból a gyomorig jutott
(1891 Debrecen–Nagyváradi Értesítő)
súlyos égést szenvedett beteg
(1986 Az emberi test)
[a horgász] testén egyértelműen áramütés nyomai vannak és erre vall a még kezében lévő fémszálas boton talált égés is
(1999 Magyar Hírlap)
5a.
(csípő,) maró fájdalom
Ha erős véres iffiú ſzemély, ſrny nyilaltató fájdalmat és belſ égéſeket ſzenved, pulſuſſa kemény és feſzltt, ér vágáſſal kell a’ belſ gyuladásnak eleit venni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
égést, viszketést és daganatot veszel észre, melly szunyog, méh, vagy darás-tsipésnek a’ következése
(1830 Zádor Elek ford.Wigand)
a beteg hugycsövében égést érez
(1861 Lengyel Dániel)
A szememet égés kínozza
(1918 Szép Ernő)
Égés, viszketés kíséretében lapos, piros göbök, hólyagok jelennek meg a bőrön
(1995 Magyar Hírlap)
6. (biz)
szégyenteljes dolog, (csúfos) kudarc, lebőgés
[A vereség] nagy égés lett volna. Rossz ütemben rajtoltam, ez az ilyen rövid – számomra túl rövid – távon végzetes lehet
(1995 Magyar Hírlap)
lehet-e nagyobb égés egy férficsapat játékosai számára, mint amikor azt vágják a fejükhöz, hogy ezeknél még a lányok is jobban rúgják a labdát
(1998 Magyar Hírlap)
Bukdácsolok a kutyámmal, a cipőfűzőmben majdnem hasra esek, és közben érzem, micsoda égés a viselkedésem
(2002 Magyar Hírlap)
UB: -szag
ÖE: égésfolt, égéshely, égéshólyag, égésnyom
Sz: égéses
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ég¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások