éjjeli mn és fn 

I. mn 1B3

1. ’az éjszaka idejére eső, az éjszakához tartozó 〈időpont, időszak〉’ ❖ A’ Játék-ſzín éjjeli idt mutat (1793 Simai Kristóf ford.–Weisse 7088009, 339) | Vagy kedvese vagy bűntársa! Ismeretlen férfival, egy gyengéd nő éjjeli órákban, csak ily szövetkezésben találkozhatnak! (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 73) | hidegvizes borogatást rakott a szívemre és a homlokomra, éjjeli tizenegy órától hajnali három óráig (1930 Krúdy Gyula CD54) | [Az 50-es főút átkelési szakaszain] hétköznapokon a nehézforgalom részaránya eléri a 26 százalékot, az éjjeli időszakban pedig a 23-at (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (rendszeresen) éjszaka történő, végbemenő v. akkor érzékelhető 〈esemény, tevékenység, jelenség〉, ill. erre az időszakra vonatk., ekkor érvényben levő’ ❖ éjjeli álomtalanságában-is ſok féle nyughatatlan gondolatok gyötörvén á’ ſzivét (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 63) | A föld az éjjeli zápor által megnyálkásodék, s szekerem nehezebben halada (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228109, 53) | a tegnap éjjeli eseményekről (1903 Mikszáth Kálmán CD04) | Gádoroson nem volt éjjeli élet (1937 Babits Mihály 9014129, 31) | [A rendszer] az áramszolgáltató kedvezményes éjjeli tarifájához igazítva vezérelheti a mosó- és szárítógépet (1998 Byte Magazin ford. CD38).

2a. ’olyan 〈személy v. dolog〉, aki v. amely (rendszeresen) ebben a napszakban tesz vmit, ill. ekkor történik vele vmi’ ❖ öszvecsapzott üstökeivel ott áll, mint valamely éjjeli kísértet (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1077, 77) | álmossá részegedtek az éjjeli lebujok rohasztó levegőjén (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | éjjeli szerkesztője a Pesti Naplónak (1925 Krúdy Gyula CD10) | éjjeli géppel érkeztem, így olcsóbb (2000 Természet Világa CD50).

2b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ is) ’aktív, éber élettevékenységét a sötétség beállta után, éjszaka végző 〈állat〉 v. sötétedés idején, az esti órákban nyíló 〈növény〉’ ❖ Az éjjeli baglyok, tengeri ſaſok, és más gyáſzt jövendölö madarak huhogtanak egéſz éjtzaka kaſtélyunk körül (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 127) | éjjeli violák (1883 Wohl Stefánia 8530001, 10) | Az éjjeli fakúszó kígyó v. maláji nevén ularbarung (Dipsadomorphus dendrophilus) pompás színezetű állat (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 282) | néhány denevér röpködött csupán az éjjeli bogarak után a csillagos ég alatt (1986 Gion Nándor 9190003, 45) | nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri) (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2c. ’éjszakára való, akkor szükséges, szokásosan éjszaka haszn. v. igénybe vett 〈dolog〉’ ❖ [a király] bé-ſzalad a’ tanulo ſzobájába, hogy éjjeli fels-ruháját fekete Pundrával, és hálo-ſapkáját Vendég-hajjal fel-válthaſſa (1785 Magyar Hírmondó 7444062, 246) | 6 forint 42 krajcárt fizettem éjjeli szállásomért és vacsorámért (1803 u. Kazinczy Ferenc 7163025, 462) | [A mécsest] bányák, templomok, folyosók világítására és éjjeli világító gyanánt használják (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 261) | Budapest éjjeli menedékhelyein összesen 971 férőhely van (2000 Magyar Hírlap CD09) éjjeli lámpa ’rendsz. az ágy fölé szerelt v. az éjjeliszekrényen elhelyezett, alvás előtt, ill. éjszaka haszn. (tompított fényű) lámpa’ ❖ [a pálinkának] ezer apróbb használati vannak, p. o. a foltok kivételénél, aranyozásnál, éjjeli lámpákra, satb. (1840 Széchenyi István CD1501) | Már csak az éjjeli lámpa égett a két ágy fölött (1941 Cs. Szabó László 9093019, 14) | [Szabadkán] vették meg az éjjelilámpákat és az ebédlő csillárját (1996 Néprajzi Értesítő C7017, 174).

3. ’az éjszaka idejére jellemző látványát, állapotát mutató (dolgot ábrázoló)’ ❖ a’ Festő a’ Zivatari táblákban ’s az Éjjelikben sok feketét rak vásznára (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 225) | Tiszta az éjjeli ég, sem felhő, sem madár nem repül át rajta (1850 Jókai Mór CD18) | figyeltem az éjjeli ház csöndjét (1917 Schöpflin Aladár ford.–Barbey d’Aurevilly 9590007, 48) | Kedve támadt, hogy gyalog menjen végig az éjjeli parton (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 63).

II. fn 1B1 (kissé vál)

’éjjeliedény’ ❖ az egyik kadét ágya alatt egy éjjelit lát meg (1912 Fenyő Miksa CD10) | nem szabad emelnem semmit. Sajnos, még az éjjelit sem tudom kivinni (1955 Tatay Sándor 9704002, 219) | Sok fazekas a közismert használati edények mellett sütő tapsiát, serbelét (éjjeli), cseréppipát […] is készített (2000 Természet Világa CD50).

J: éjszakai.

ÖE: ~-nappali.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. éj; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

éjjeli melléknév és főnév
I. melléknév 1B3
1.
az éjszaka idejére eső, az éjszakához tartozó 〈időpont, időszak〉
A’ Játék-ſzín éjjeli idt mutat
(1793 Simai Kristóf ford.Weisse)
Vagy kedvese vagy bűntársa! Ismeretlen férfival, egy gyengéd nő éjjeli órákban, csak ily szövetkezésben találkozhatnak!
(1863 Lauka Gusztáv)
hidegvizes borogatást rakott a szívemre és a homlokomra, éjjeli tizenegy órától hajnali három óráig
(1930 Krúdy Gyula)
[Az 50-es főút átkelési szakaszain] hétköznapokon a nehézforgalom részaránya eléri a 26 százalékot, az éjjeli időszakban pedig a 23-at
(1997 Magyar Hírlap)
2.
(rendszeresen) éjszaka történő, végbemenő v. akkor érzékelhető 〈esemény, tevékenység, jelenség〉, ill. erre az időszakra vonatk., ekkor érvényben levő
éjjeli álomtalanságában-is ſok féle nyughatatlan gondolatok gyötörvén á’ ſzivét
(1772 Mészáros Ignác ford.)
A föld az éjjeli zápor által megnyálkásodék, s szekerem nehezebben halada
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
a tegnap éjjeli eseményekről
(1903 Mikszáth Kálmán)
Gádoroson nem volt éjjeli élet
(1937 Babits Mihály)
[A rendszer] az áramszolgáltató kedvezményes éjjeli tarifájához igazítva vezérelheti a mosó- és szárítógépet
(1998 Byte Magazin ford.)
2a.
olyan 〈személy v. dolog〉, aki v. amely (rendszeresen) ebben a napszakban tesz vmit, ill. ekkor történik vele vmi
öszvecsapzott üstökeivel ott áll, mint valamely éjjeli kísértet
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
álmossá részegedtek az éjjeli lebujok rohasztó levegőjén
(1883 Mikszáth Kálmán)
éjjeli szerkesztője a Pesti Naplónak
(1925 Krúdy Gyula)
éjjeli géppel érkeztem, így olcsóbb
(2000 Természet Világa)
2b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ is)
aktív, éber élettevékenységét a sötétség beállta után, éjszaka végző 〈állat〉 v. sötétedés idején, az esti órákban nyíló 〈növény〉
Az éjjeli baglyok, tengeri ſaſok, és más gyáſzt jövendölö madarak huhogtanak egéſz éjtzaka kaſtélyunk körül
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
éjjeli violák
(1883 Wohl Stefánia)
Az éjjeli fakúszó kígyó v.vagy maláji nevén ularbarung (Dipsadomorphus dendrophilus) pompás színezetű állat
(1929 TolnaiÚjLex.)
néhány denevér röpködött csupán az éjjeli bogarak után a csillagos ég alatt
(1986 Gion Nándor)
nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri)
(1995 Magyarország állatvilága)
2c.
éjszakára való, akkor szükséges, szokásosan éjszaka haszn. v. igénybe vett 〈dolog〉
[a király] bé-ſzalad a’ tanulo ſzobájába, hogy éjjeli fels-ruháját fekete Pundrával, és hálo-ſapkáját Vendég-hajjal fel-válthaſſa
(1785 Magyar Hírmondó)
6 forint 42 krajcárt fizettem éjjeli szállásomért és vacsorámért
(1803 u. Kazinczy Ferenc)
[A mécsest] bányák, templomok, folyosók világítására és éjjeli világító gyanánt használják
(1928 TolnaiÚjLex.)
Budapest éjjeli menedékhelyein összesen 971 férőhely van
(2000 Magyar Hírlap)
éjjeli lámpa
rendsz. az ágy fölé szerelt v. az éjjeliszekrényen elhelyezett, alvás előtt, ill. éjszaka haszn. (tompított fényű) lámpa
[a pálinkának] ezer apróbb használati vannak, p. o.példának okáért a foltok kivételénél, aranyozásnál, éjjeli lámpákra, satb.s a többi
(1840 Széchenyi István)
Már csak az éjjeli lámpa égett a két ágy fölött
(1941 Cs. Szabó László)
[Szabadkán] vették meg az éjjelilámpákat és az ebédlő csillárját
(1996 Néprajzi Értesítő)
3.
az éjszaka idejére jellemző látványát, állapotát mutató (dolgot ábrázoló)
a’ Festő a’ Zivatari táblákban ’s az Éjjelikben sok feketét rak vásznára
(1816 Kazinczy Ferenc)
Tiszta az éjjeli ég, sem felhő, sem madár nem repül át rajta
(1850 Jókai Mór)
figyeltem az éjjeli ház csöndjét
(1917 Schöpflin Aladár ford.Barbey d’Aurevilly)
Kedve támadt, hogy gyalog menjen végig az éjjeli parton
(1965 Makai Imre ford.Pausztovszkij)
II. főnév 1B1 (kissé vál)
az egyik kadét ágya alatt egy éjjelit lát meg
(1912 Fenyő Miksa)
nem szabad emelnem semmit. Sajnos, még az éjjelit sem tudom kivinni
(1955 Tatay Sándor)
Sok fazekas a közismert használati edények mellett sütő tapsiát, serbelét (éjjeli), cseréppipát […] is készített
(2000 Természet Világa)
ÖE: éjjeli-nappali
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. éj; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások