éjszakás mn és fn 

I. mn 2A9

1. (rendszeresen) éjszaka végbemenő, akkor történő 〈esemény, tevékenység〉, ill. ilyen tevékenységgel járó 〈időszak〉’ ❖ ? Az az ördöggel-bagzott, itzakas, fitzakos, vándorló, koborló ſzerelem […] mindenemet annyira furdalja ’s nyughatatlanítja, hogy már helyemet ſem lelem (1782 Kónyi János C2729, 151) | A menyecske: Aztán éccaka [utazik]? Balogh: Éppen ojan éccakás járatba vagyok (1912 Bartha Lajos CD10) | A munkások többsége a nappalos műszakot bírta jobban és az éjszakás műszaktól szenvedett legtöbbet (2000 Magyar néprajz CD47) | Éjszakás héten a dolgozók délelőtt aludtak (2000 Magyar néprajz CD47).

1a. ’munkáját éjszaka végző, ill. éjszakai munkára, műszakra beosztott 〈személy〉’ ❖ a szeme olyan, mint a fáradtságtól kidűlő éjszakás cigányoké, akiket a mások mulatságának füstje esz meg elevenen (1938 Molnár Kata CD10) | az éjszakás nővér jött elénk (1989 Bólya Péter 1023008, 136) | Éjszakás taxisként sokszor átéltem, amikor 2-3 óra körül kiürültek az utcák (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. (ritk) ’éjszakáit rendszeresen mulatozással töltő 〈személy〉’ ❖ [az ügyvéd] gyakran volt kénytelen szobafogságban maradni, mert Adyval kettőjüknek volt egy nadrágjuk s azt az éjszakás Ady nem engedte át neki (1919 Kabos Ede CD10) | Párizs éjszakás, gőgös csavargói (1931 Kassák Lajos CD10).

2. (jelzővel)(vhány) éjszakányi ideig tartó, (vhány) éjszakát kitevő 〈tevékenység, esemény stb.〉’ ❖ [a király] száz napos, száz éjszakás nyilvános imádságokat rendelt el (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | több éjszakás kihallgatásokat viseltek el (1984–1988 Zirkuli Péter 2024002, 10) | [a gyerekek számára] van ELTE nyelvi tábor június 24.–július 4. közötti 10 éjszakás turnusra (1995 Magyar Hírlap CD09) | egész éjszakás hóesés után (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

’éjszakai munkára beosztott személy; éjjeles’ ❖ Kedd van, ma bennmaradunk, ma este pártnap. Hét óra: érkeznek az éjtszakások (1947 Szabad Nép okt. 12. C1539, 4) | Állandó éjszakás egy pesti kórházban (1998 Magyar Hírlap CD09).

Fr: egy.

Vö. ÉrtSz.; TESz. éjszaka; ÉKsz.

éjszakás melléknév és főnév
I. melléknév 2A9
1.
(rendszeresen) éjszaka végbemenő, akkor történő 〈esemény, tevékenység〉, ill. ilyen tevékenységgel járó 〈időszak〉
?
Az az ördöggel-bagzott, itzakas, fitzakos, vándorló, koborló ſzerelem […] mindenemet annyira furdalja ’s nyughatatlanítja, hogy már helyemet ſem lelem
(1782 Kónyi János)
A menyecske: Aztán éccaka [utazik]? Balogh: Éppen ojan éccakás járatba vagyok
(1912 Bartha Lajos)
A munkások többsége a nappalos műszakot bírta jobban és az éjszakás műszaktól szenvedett legtöbbet
(2000 Magyar néprajz)
Éjszakás héten a dolgozók délelőtt aludtak
(2000 Magyar néprajz)
1a.
munkáját éjszaka végző, ill. éjszakai munkára, műszakra beosztott 〈személy〉
a szeme olyan, mint a fáradtságtól kidűlő éjszakás cigányoké, akiket a mások mulatságának füstje esz meg elevenen
(1938 Molnár Kata)
az éjszakás nővér jött elénk
(1989 Bólya Péter)
Éjszakás taxisként sokszor átéltem, amikor 2-3 óra körül kiürültek az utcák
(1997 Magyar Hírlap)
1b. (ritk)
éjszakáit rendszeresen mulatozással töltő 〈személy〉
[az ügyvéd] gyakran volt kénytelen szobafogságban maradni, mert Adyval kettőjüknek volt egy nadrágjuk s azt az éjszakás Ady nem engedte át neki
(1919 Kabos Ede)
Párizs éjszakás, gőgös csavargói
(1931 Kassák Lajos)
2. (jelzővel)
(vhány) éjszakányi ideig tartó, (vhány) éjszakát kitevő 〈tevékenység, esemény stb.〉
[a király] száz napos, száz éjszakás nyilvános imádságokat rendelt el
(1899 Nagy képes világtörténet)
több éjszakás kihallgatásokat viseltek el
(1984–1988 Zirkuli Péter)
[a gyerekek számára] van ELTEEötvös Loránd Tudományegyetem nyelvi tábor június 24.–július 4. közötti 10 éjszakás turnusra
(1995 Magyar Hírlap)
egész éjszakás hóesés után
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A
éjszakai munkára beosztott személy; éjjeles
Kedd van, ma bennmaradunk, ma este pártnap. Hét óra: érkeznek az éjtszakások
(1947 Szabad Nép okt. 12.)
Állandó éjszakás egy pesti kórházban
(1998 Magyar Hírlap)
Fr: egy
Vö. ÉrtSz.; TESz. éjszaka; ÉKsz.

Beállítások