életlen mn 14Béltelen (rég, ritk)

1. ’olyan 〈dolog, kül. vágóeszköz〉, amelynek nem vág jól (az éle), amely tompa (élű), ill. 〈vminek〉 ilyen 〈része〉’ ❖ Emez köszörüli életlen sarlóját (1777 Ányos Pál CD01) | [az oroszlán] életlen körmét köszörűli az erdei fákon (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | [Matykó] a székbe vert késpenge életlen végén gépiesen húzogatta végig a kukoricacsöveket (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | szurkáltam a hegyetlen és életlen szuronnyal a szívem tájéka felé (1922 Bánlaky József CD16) | Ha az olló életlen, nem akarja elvágni a drótot (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’tompa, nem csengő v. elmosódó 〈hang〉’ ❖ egy régen ismert dalnak hallám egyforma menetelü életlen hangjait ’s a’ szókat is benne figyelem után megkülönböztethetem : (1847 Életképek C8374, 344) | [Talfáji] hangja vékony és életlen, olyan, mint mikor a hegedű gyékénykákás végén huzzák végig a vonót (1876 Jókai Mór C2300, 197).

1b. (ritk)(a várthoz képest) nem (eléggé) bántó, csípős, ill. nem (kellően) csattanós 〈megnyilatkozás, szöveg〉’ ❖ A’ ſzáraz, életlen Elmésség, a’ melly ſokaknál uralkodik, a’ ſok Provincialismusok, Localismusok, mind ugyan annyi Bizonysági még nem tsínosodott Ízlésünknek (1794 Uránia C0420, 296) | A többi gyüjtemények is nyujtanak több vagy kevesebb eredetü elmés adomát; ugy hogy a beküldött 294 darab között elszórva található 5 meglehetős, 48 jó és 17 kitünő; a többi vagy nagyon ismeretes, vagy nagyon éltelen (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Igazi Tisza-beszéd volt, amilyenre rég éheznek a parlamenti gourmandok. Csak kevesebb volt benne (bár nem életlenebb) a polemikus gúny (1892 Mikszáth Kálmán CD04).

2. ’határozatlan, elmosódó 〈körvonal, kontúr stb.〉, ill. ilyen (kör)vonalakat mutató, homályos 〈kép, látvány stb.〉’ ❖ Válogathat a fotográfia objektivek közt, meglepő hatásokat érhet el életlenebben rajzoló objektivekkel (1916 RévaiNagyLex. C5710, 158) | [A képen a] teleobjektív miatt csak a lány éles, a háttér pedig elhúzottan életlen (1979 Rádióreklám – televízióreklám 1160006, 147) | [ha a fotó] életlen vagy bemozdult, a képszerkesztő programok beható ismeretére is szükség lesz (1998 Magyar Hírlap CD09) | A fuzzy szó maga elmosódott, életlen vonalút jelent (2000 Új Könyvek CD29).

2a. (vál) ’határozatlan, bizonytalan 〈dolog〉’ ❖ Nem látſzik azonbann Olly életlennek tollad, (bár azt te tagadjad), Hogy Pybert dítsérni ne tudd (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 25) | [a magyar nyelv] a nagyvilágban sarokba szorított, a világforgalomban rokontalan voltánál fogva megőrizkedett a kopástól, amely például a román nyelvek szavait azzal tette életlenné, hogy mindenfelé értenek, de mindenütt egy kicsit egyebet értenek rajtuk (1926 Ignotus CD10) | az Állami Hangversenyzenekar játéka helyenkint kívánnivalót hagyott hátra kidolgozatlan, életlen ritmusokban (1956 Műsorfüzet júl. 29. C5299, 11).

3. (kissé rég) ’az apró részleteket, összefüggéseket nem a kellő pontossággal érzékelő, felfogó, megkülönböztető 〈érzék(szerv), észlelés v. ész, értelem, gondolkodás〉’ ❖ Meg-maradt bolondság életlen eszében (1777 Jeles gondolatok C2220, 41) | Életlen látású […] ſzemmel? (1790 Mátyási József C3064, 8) | a szegény falusi életlen eszű […] regrutáknak elbolondítják a fejöket (1879 Makróczy János C3015, 34) | A szempárok, amelyek a pesti urcára tekintegettek [!], nem voltak életlenebbek, vaksiabbak, szemléhez kevésbbé szokottak, mint a külföldiek (1938 Korunk Szava 2131001, 426).

Sz: életlenít, életlenség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él²; ÉKsz.

életlen melléknév 14B
éltelen 14B (rég, ritk)
1.
olyan 〈dolog, kül. vágóeszköz〉, amelynek nem vág jól (az éle), amely tompa (élű), ill. 〈vminek〉 ilyen 〈része〉
Emez köszörüli életlen sarlóját
(1777 Ányos Pál)
[az oroszlán] életlen körmét köszörűli az erdei fákon
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
[Matykó] a székbe vert késpenge életlen végén gépiesen húzogatta végig a kukoricacsöveket
(1899 Mikszáth Kálmán)
szurkáltam a hegyetlen és életlen szuronnyal a szívem tájéka felé
(1922 Bánlaky József)
Ha az olló életlen, nem akarja elvágni a drótot
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
tompa, nem csengő v. elmosódó 〈hang〉
egy régen ismert dalnak hallám egyforma menetelü életlen hangjait ’s a’ szókat is benne figyelem után megkülönböztethetem :
(1847 Életképek)
[Talfáji] hangja vékony és életlen, olyan, mint mikor a hegedű gyékénykákás végén huzzák végig a vonót
(1876 Jókai Mór)
1b. (ritk)
(a várthoz képest) nem (eléggé) bántó, csípős, ill. nem (kellően) csattanós 〈megnyilatkozás, szöveg〉
A’ ſzáraz, életlen Elmésség, a’ melly ſokaknál uralkodik, a’ ſok Provincialismusok, Localismusok, mind ugyan annyi Bizonysági még nem tsínosodott Ízlésünknek
(1794 Uránia)
A többi gyüjtemények is nyujtanak több vagy kevesebb eredetü elmés adomát; ugy hogy a beküldött 294 darab között elszórva található 5 meglehetős, 48 jó és 17 kitünő; a többi vagy nagyon ismeretes, vagy nagyon éltelen
(1856 Vasárnapi Újság)
Igazi Tisza-beszéd volt, amilyenre rég éheznek a parlamenti gourmandok. Csak kevesebb volt benne (bár nem életlenebb) a polemikus gúny
(1892 Mikszáth Kálmán)
2.
határozatlan, elmosódó 〈körvonal, kontúr stb.〉, ill. ilyen (kör)vonalakat mutató, homályos 〈kép, látvány stb.〉
Válogathat a fotográfia objektivek közt, meglepő hatásokat érhet el életlenebben rajzoló objektivekkel
(1916 RévaiNagyLex.)
[A képen a] teleobjektív miatt csak a lány éles, a háttér pedig elhúzottan életlen
(1979 Rádióreklám – televízióreklám)
[ha a fotó] életlen vagy bemozdult, a képszerkesztő programok beható ismeretére is szükség lesz
(1998 Magyar Hírlap)
A fuzzy szó maga elmosódott, életlen vonalút jelent
(2000 Új Könyvek)
2a. (vál)
határozatlan, bizonytalan 〈dolog〉
Nem látſzik azonbann Olly életlennek tollad, (bár azt te tagadjad), Hogy Pybert dítsérni ne tudd
(1786 Baróti Szabó Dávid)
[a magyar nyelv] a nagyvilágban sarokba szorított, a világforgalomban rokontalan voltánál fogva megőrizkedett a kopástól, amely például a román nyelvek szavait azzal tette életlenné, hogy mindenfelé értenek, de mindenütt egy kicsit egyebet értenek rajtuk
(1926 Ignotus)
az Állami Hangversenyzenekar játéka helyenkint kívánnivalót hagyott hátra kidolgozatlan, életlen ritmusokban
(1956 Műsorfüzet júl. 29.)
3. (kissé rég)
az apró részleteket, összefüggéseket nem a kellő pontossággal érzékelő, felfogó, megkülönböztető 〈érzék(szerv), észlelés v. ész, értelem, gondolkodás〉
Meg-maradt bolondság életlen eszében
(1777 Jeles gondolatok)
Életlen látású […] ſzemmel?
(1790 Mátyási József)
a szegény falusi életlen eszű […] regrutáknak elbolondítják a fejöket
(1879 Makróczy János)
A szempárok, amelyek a pesti urcára tekintegettek [!], nem voltak életlenebbek, vaksiabbak, szemléhez kevésbbé szokottak, mint a külföldiek
(1938 Korunk Szava)
Sz: életlenít, életlenség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él²; ÉKsz.

Beállítások